1. Nem vesznek igénybe könyvelőt!

A Kata törvény előírásainak értelmezése megköveteli könyvelő, adótanácsadó, adószakértő igénybevételét. Emiatt nem nélkülözhetnék szakember segítségét. 

2. Nincsenek tisztában adminisztrációs kötelezettségeikkel!

Ennek részben az az oka, hogy a médiában a kata előnyeként elsősorban az egyszerűségét emelik ki, de az adminisztrációs kötelezettségek körét már nem részletezik. Emiatt a katás vállalkozások gyakran úgy gondolják, hogy az adminisztrációs kötelezettség a bevételek nyilvántartásában merül ki. Azonban a katás vállalkozások többségét más adminisztrációs kötelezettségek is terhelik.

3. A tételes adó összegét befolyásoló körülményeket a NAV-nál nem jelentik be!

A naptári hónapra fizetendő tételes adó összege 50 000 Ft, vagy 25 000 Ft. A Kata törvény tételesen szabályozza, hogy mely esetekben lehet 25 000 Ft tételes adót fizetni, s mikor kell 50 000 Ft-ot.

A kata választásakor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózónak minősülő személy után milyen összegű tételes adót kell fizetni. A tételes adó összegét a NAV a bejelentés alapján írja elő az adószámlán. A tételes adó összegét eredményező változást és annak okát az előírt határidőn belül a NAV-nál be kell jelenteni. Ennek hiányában a katás vállalkozás a szükségesnél kevesebb, vagy az előírtnál több tételes adót fizet. A bejelentés az előírt határidőn túl is megtehető!

A tételes adó változásával kapcsolatos szabályok korántsem egyszerűnek. Ezeket a katások sokszor egyáltalán nem ismerik, vagy azokat rosszul értelmezik. 

Ezt a hibát elkerülheted, ha legalább a kata választását megelőzően igénybe veszed könyvelő, adótanácsadó segítségét.

Ha nincs állandó könyvelőd és...

• szokásosnak nem tekinthető események (pl. hosszabb betegség, munkaviszony létesítése vagy annak megszűnése stb.) következtek be
• meglévő vállalkozásod mellett egy újat indítanál
• egyéni vállalkozásodat szüneteltetni kívánod

akkor fordulj könyvelőhöz, adótanácsadóhoz és kérdezd meg, hogy ez befolyásolja-e a fizetendő tételes adó összegét, s ha igen, akkor hogyan változik.  

4. Beszerzett áruról, anyagról szóló számlát nem minden esetben őrzik meg!

Minden vállalkozásnak számlával kell igazolnia az általa beszerzett áru, anyag eredetét. Ez a szabály katás vállalkozásra is vonatkozik. Tegyük fel, hogy a NAV ellenőrzés során feltárja, hogy a katás vállalkozás rendelkezett/rendelkezik áru-, vagy anyagkészlettel. Ekkor kötelezheti a vállalkozást a beszerzési számlák bemutatására. Amennyiben erre nem kerül sor , akkor ún. igazolatlan eredetű áru forgalmazása valósul meg. 

A számlával nem igazolt áru, anyag forgalmi értékét alapul véve a NAV jelentős mértékű mulasztási bírságot köteles kiszabni.   

5. Katásként kiállított számlákon nem tüntetik fel a „Kisadózó” kifejezést, vagy a katás státus megszűnése után kibocsátott számlákra is felvezetik ezt a megjegyzést!

A katásként kiállított számlákra (a módosító, stornó számlákra is) ezt a megjegyzést fel kell tüntetni. Ennek elmaradása esetén a NAV jelentős összegű mulasztási bírságot szabhat ki.

A katás státus megszűnését követően a „Kisadózó” kifejezést a kiállított számlákra már nem lehet rávezetni. Ha ez mégis megtörténik, akkor ezzel jogsértés valósul meg, ezért ugyancsak kiszabható mulasztási bírság.