A katára áttérő, vagy a katát választó egyéni vállalkozók, a katázó vállalkozások tagjainak többsége egyáltalán nem rendelkezik adózási ismeretekkel. Ezen túl könyvelőtől is csak esetenként kérnek segítséget, s azt is csak, amikor a gazdasági esemény már megtörtént. Emiatt gyakran alapvető hibákat követnek el, amelyek közé sorolhatóak az alábbiak is.
A Kata törvény előírásainak értelmezése megköveteli könyvelő, adótanácsadó, adószakértő igénybevételét. Emiatt nem nélkülözhetnék szakember segítségét.
Ennek részben az az oka, hogy a médiában a kata előnyeként elsősorban az egyszerűségét emelik ki, de az adminisztrációs kötelezettségek körét már nem részletezik. Emiatt a katás vállalkozások gyakran úgy gondolják, hogy az adminisztrációs kötelezettség a bevételek nyilvántartásában merül ki. Azonban a katás vállalkozások többségét más adminisztrációs kötelezettségek is terhelik.
A naptári hónapra fizetendő tételes adó összege 50 000 Ft, vagy 25 000 Ft. A Kata törvény tételesen szabályozza, hogy mely esetekben lehet 25 000 Ft tételes adót fizetni, s mikor kell 50 000 Ft-ot.
A kata választásakor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózónak minősülő személy után milyen összegű tételes adót kell fizetni. A tételes adó összegét a NAV a bejelentés alapján írja elő az adószámlán. A tételes adó összegét eredményező változást és annak okát az előírt határidőn belül a NAV-nál be kell jelenteni. Ennek hiányában a katás vállalkozás a szükségesnél kevesebb, vagy az előírtnál több tételes adót fizet. A bejelentés az előírt határidőn túl is megtehető!
A tételes adó változásával kapcsolatos szabályok korántsem egyszerűnek. Ezeket a katások sokszor egyáltalán nem ismerik, vagy azokat rosszul értelmezik.
Ezt a hibát elkerülheted, ha legalább a kata választását megelőzően igénybe veszed könyvelő, adótanácsadó segítségét.
Ha nincs állandó könyvelőd és...
akkor fordulj könyvelőhöz, adótanácsadóhoz és kérdezd meg, hogy ez befolyásolja-e a fizetendő tételes adó összegét, s ha igen, akkor hogyan változik.
Minden vállalkozásnak számlával kell igazolnia az általa beszerzett áru, anyag eredetét. Ez a szabály katás vállalkozásra is vonatkozik. Tegyük fel, hogy a NAV ellenőrzés során feltárja, hogy a katás vállalkozás rendelkezett/rendelkezik áru-, vagy anyagkészlettel. Ekkor kötelezheti a vállalkozást a beszerzési számlák bemutatására. Amennyiben erre nem kerül sor , akkor ún. igazolatlan eredetű áru forgalmazása valósul meg.
A számlával nem igazolt áru, anyag forgalmi értékét alapul véve a NAV jelentős mértékű mulasztási bírságot köteles kiszabni.
A katásként kiállított számlákra (a módosító, stornó számlákra is) ezt a megjegyzést fel kell tüntetni. Ennek elmaradása esetén a NAV jelentős összegű mulasztási bírságot szabhat ki.
A katás státus megszűnését követően a „Kisadózó” kifejezést a kiállított számlákra már nem lehet rávezetni. Ha ez mégis megtörténik, akkor ezzel jogsértés valósul meg, ezért ugyancsak kiszabható mulasztási bírság.
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...
A hamarosan bevezetendő kiterjesztett gyártói felelősség egyrészről kissé nehezíti az érintett vállalkozók életét, másrészről azonban óriási, a körforgásos gazd...