Figyelem! Április 1-től változnak a Billingo árai!

Figyelem! Április 1-től változnak a Billingo árai!

Fizess elő március 31-ig bármely számlázóra, Billingo Business vagy Billingo One csomagra és betonozd be a mostani árakat akár több évre!

maradt az akció végéig
maradt az akció végéig
Bezárás
Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / NAV / Nyugtaadás számla helyett? Elá…
NAV - 2022.06.25. - 4 p. olvasás

Nyugtaadás számla helyett? Eláruljuk, mikor lehetséges ez

Fülöp Olga
Fülöp Olga Számpatikus, az online bizniszek adózási szakértője

Rengeteg a tévhit még mindig azzal kapcsolatban, hogy mikor nem köteles egy magyar adóalany számlát adni, és ha azt nem köteles, akkor milyen formában kell bizonylatolnia az adott ügyletet.

nyugtaadás szabályai

Ahhoz, hogy megtaláljuk a választ, az ÁFA törvény 166. §-ához kell visszanyúlnunk, ugyanis az azt mondja ki, hogy „Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.”

Ez alól kizárólag a sajtótermékek értékesítése, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatás nyújtása, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján történő termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása mentesül.

Tehát ez a három fajta ügylet az, aminél még mindig nem vagyunk kötelesek sem nyugtát sem számlát adni a vevőnek, az összes többi esetben viszont valamelyik mindenképpen szükséges.

De akkor mikor adható nyugta számla helyett?

Az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • csak magánszemély vásárlók részére bocsájtható ki (B2C), értelemszerűen vállalkozásnak nem, hisz nekik nevükre, címükre és adószámukra szóló számla kell,
  • csak abban az esetben, ha bármely módon azonnal a vásárlás pillanatában történik a teljes vételár kifizetés (pl. bankkártya),
  • bruttó 900.000 Ft-nál kevesebbet fizet a vevő.

Amennyiben ezeket a feltételeket valaki teljesíteni tudja az adott ügylet során, akkor adhat gépi, kézi vagy e-nyugtát a vevőjének. Viszont semmiképpen sem adható nyugta, hanem csak számlával bizonylatolhatunk abban az esetben, ha mondjuk utal a magánszemély vevő, ha pl. utánvétes a fizetési mód, vagy ha készpénzben fizet és kér (akár vállalkozás, akár magánszemély) névre szóló számlát.

Vajon melyek a nyugta kötelező tartalmi elemei?

a) a nyugta kibocsátásának kelte (tehát a fizetés napjának a dátuma)

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe (egyéni vállalkozóknál a nyilvántartási szám is kell, „kisadózó” szó pedig a számlával ellentétben erre nem kötelező)

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke (bruttó összeg)

Láthatjuk, hogy ez jóval kisebb adattartalom mint egy számlánál, ezért is praktikus sok esetben a használata.

Nézzük milyen fajtái is vannak a nyugtáknak!

  • gépi nyugta
  • kézi nyugta
  • e-nyugta

Gépi nyugtát akkor kell kiállítani, ha pénztárgép köteles a tevékenységünk. Ezeket pedig a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel pontosan. Ide tartozik pl. mindenféle kiskereskedelmi, vendéglátóipari, kölcsönzős tevékenység, de kiterjesztették már a szolgáltatóiparban a szálláshelyszolgáltatókra, masszőrökre, plasztikai sebészekre, autószerelőkre, sportcentumokra, diszkókra is. Ez azt jelenti, hogy nyugtát ilyen tevékenységről kizárólag online pénztárgéppel lehet kibocsájtani. Fodrászokra, kozmetikusokra továbbra sem vonatkozik a rendelet. Viszont a masszőrökkel kapcsolatban volt egy változás a NAV álláspontjában egyik napról a másikra (rendelet módosítás nélkül), és jelenlegi véleményük szerint a kijárós masszőrök is pénztárgépes nyugta kibocsájtására kötelezettek.

Amennyiben valaki nem akar ilyen eszközbe beruházni, akkor az ÁFA törvény 166. § (2) bekezdése szerint: „nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].”

A kézi nyugta papír alapú, és akár a régi nyugtatömbös formátumban, akár géppel is előállítható (nyugtát a Billingo-ban is tudsz már csinálni). Fontos, hogy ezeket papír alapon kell odaadni a vevőnek, és utána az eladónak így kell tárolni is. Ha pedig végig gondoljuk, hogy most már szinte mindenféle bizonylatot automatikusan lát a NAV (belföldi számlákat és az online pénztárgépekbe beütött bevételeket is), de ezeket még mindig nem, akkor jogosan fogalmazódhatna meg bennünk a kérdés, hogy vajon a következő lépése a jogalkotónak biztosan az lesz, hogy kiterjeszti a pénztárépes rendelet körét további tevékenységekre is. Jómagam nagyon remélem, hogy meg fogják látni a lehetőséget az e-nyugtákban, és inkább e felé terelik majd a vállalkozókat a pénztárgépek helyett.

E-nyugtát egyébként jelenleg is lehet adni minden olyan esetben, amikor kézi nyugta is adható (például a Billingo erre tökéletesen alkalmas program), csak nem feltétlenül használható minden élethelyzetben, ugyanis fontos tulajdonsága, hogy ezeket elektronikusan kell továbbítani és tárolni is. Például az elektronikus felületeken történő vásárlás esetén, ha bankkártyával azonnal fizet a vevő és megadja az e-mail címét, akkor nagyon praktikus megoldás. De akár egy vásárban is lehetséges, ha készpénzben vagy bankkártyával fizet a vásárlónk, csak ugye ott nem biztos, hogy hajlandó megadni az e-mail címét számunkra.


Fülöp Olga, a Számpatikus
"az online bizniszek adózási szakértője"


Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás vállalkozás NAV nav online számla KATA adózás könyvelés webáruház kéziszámla marketing integráció koronavírus szakértői cikk számlasablon biztonság számlázó program váltás pályázat digitális archiválás átalányadó Billingo ajánlói rendszer fintech áfa pénztárgép API ügyfélszolgálat devizás számlázás online fizetés GDPR kiva bankszámlaszám adóváltozás 2023 adózás tao webshop létrehozás digitalizáció övtj napelem-pályáza napelem pályázat napelem napkollektor pályázati kiírás tender pályázati feltételek shopify patreon etsy weboldal digitalizálás költségcsökkentés egyéni vállalkozás hipa biztosítás egészségbiztosítás vállalati egészségbiztosítás számla kelte számla teljesítés fordított áfa fordított adózás teszor teáor prémium magyar állampapír infláció inflációkövetés inflációkövető PMÁP befektetés helyi iparűzési adó iparűzési adó adókártya adóazonosító jel adóazonosító őstermelő őstermelők őstermelő adózás kiegészítő őstermelői tevékenység ingatlan bérbeadás vállalkozóként ingatlan bérbeadás lakás kiadás katásként átalányadózó lakáskiadás kiadó ház adókonferencia adózás 2023 adótörvény digitális névjegykártya beszállító beszállítás áremelés munka törvénykönyve mtk. munkajog változások minimálbér garantált bérminimum teljesítménybér szocho 30 év alatti anyák kedvezménye adómentes adóalap összeghatár adószámos magánszemély briefly meska