Ha vállalkozás indításán töröd a fejed, vagy szeretnél hatékony lenni a munkádban és a megfelelő eszközökkel összképet alkotni arról, hogy hogyan működik a céged, esetleg egy globális vállalatot elemeznél szervezeti vagy projekt szinten, akkor a SWOT elemzés készítése segíthet. Mutatjuk, hogyan csináld!

SWOT analízis, az elengedhetetlen stratégiai eszköz
A SWOT analízis egy kiváló helyzetelemző és stratégiai tervező eszköz, mely a vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, a kínálkozó lehetőségeinek és fennálló veszélyeinek azonosítását és megértését támogatja. Kiválóan működik egyfős cégeknél és nagyvállalatoknál is. Nézzük is most meg, hogy hogyan pontosan!
A SWOT elemzés fogalma
A SWOT egy mozaikszó, amely az analízis területeinek angol elnevezésének kezdőbetűiből áll:
Strengths - Erősségek
Weaknesses - Gyengeségek
Opportunities - Lehetőségek
Threats - Veszélyek
Bár a SWOT kifejezés elterjedtebb, a magyar nyelvben szokták használni a GYELV elemzés elnevezést is, amely a magyar kezdőbetűket rejti.
A SWOT legfőbb célja és funkciói
Mire nem ad választ a SWOT analízis?
Sokakban él az a téves elképzelés, hogy a SWOT analízís egy versenytárs figyelő módszer. Valójában azonban a SWOT hátránya, hogy mindössze arra ad lehetőséget, hogy megvizsgálhassuk vállalkozásunk erősségeit és gyengeségeit, melyekre közvetlen ráhatásunk van, valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket, amelyek tőlünk függetlenek. A konkurencia vizsgálatára azonban nem.
Ha szeretnél több információt megtudni a versenytársaiddal kapcsolatos pozitív és negatív eseményekről, akkor ismerd meg a Partnerfigyelőt!
Milyen kategóriái vannak SWOT-nak?
A SWOT analízis a külső és belső tényezőket vizsgálja.
Belső tényezők
Ide tartoznak az erősségek (S) és gyengeségek (W), azaz a jól működő és a nem működő tényezők, amelyekre közvetlen ráhatásunk van.
Külső tényezők
Ez a lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) foglalja magában, azaz azokat a tényezőket, melyek hatáskörünkön kívül vannak. A lehetőségek esetében olyan adottságokról van szó, melyekre építve kedvező módon használhatjuk ki erősségeinket. Valamint azokat a negatív tényezőket rejti, amelyek kockázatot jelenthetnek és rontják a siker elérésének lehetőségét.
Hogyan épül fel a SWOT-mátrix?
Vegyük most végig, hogy milyen elemekből építkezik a SWOT analízis.
Erősségek (S)
Ahhoz, hogy meghatározhassuk vállalkozásunk vagy projektünk, termékünk erősségeit, az alábbi kérdések segíthetnek:
- Miben vagyunk jobbak versenytársainknál?
- Mi az a tudás, eszköz, amellyel csak mi rendelkezünk és kiemel konkurenseink közül?
- Mi a legjobb és legmegbízhatóbb bevételi forrásunk?
- Miért vagyunk vonzóak a célközönségünk számára?
- Mivel tudjuk elköteleződésre bírni az ügyfeleinket?
- Mivel a legelégedettebbek az ügyfeleink?
- Mely folyamataink a legjobban kidolgozottak és leghatékonyabbak?
- Mi a vállalkozás erőssége a munkavállalók szemével?
Gyengeségek (W)
Itt azokat a tényezőket kell sorra vennünk, amelyek gyengítik a céget, terméket, projektet és magát az erősségeket is.
- Miben vagyunk lemaradva konkurenseinkhez képest?
- Milyen tényezők tehetik tönkre a brandet/terméket?
- Milyen területeken nem rendelkezünk elegendő - anyagi, emberi - erőforrással?
- Vannak-e minőségbeli problémák a kivitelezés során?
- Megvan-e minden folyamathoz a kellő tapasztalat és szaktudás?
- Jó-e az időmenedzsment?
- Milyen gyengeségek figyelhetők meg az ügyfélkommunikációban?
- Milyen működésbeli problémák figyelhetők meg cégen belül?
- Mi az a legrosszabb dolog, amely a céggel történhet az elkövetkezendő 1 évben?
- Milyen problémák vannak sales és marketing oldalról, amelyek gyengítik az eladásokat?
- Bevétel szempontjából mik a legnagyobb hátrányaink?
- Mi az a fogyasztói igény, amit nem szolgálunk ki?
- A gyengeségek beazonosítása lehetővé teszi, hogy dolgozzunk ezek javításán.
Lehetőségek (O)
A lehetőségekről már szót ejtettünk, hogy olyan külső tényezőket jelölnek, amikre nincs ráhatásunk, azonban jelentős mértékben hozzájárulhatnak sikereinkhez.
- Milyen piaci növekedésre lehet számítani az iparágunkban?
- Milyen új piaci lehetőségekkel lehet élni?
- Milyen technikai újdonságok segíthetnek bennünket (pl. fejlesztések, új automatizmusok)?
- Várható-e a piacon olyan törvényi szabályozás, ami pozitív hatással lehet a cégre?
- Milyen új célcsoportot szólíthatunk meg?
- Lehetséges-e a keresztértékesítés?
- Várható-e árcsökkenés?
- Milyen új kompetenciák segítenék a céget?
Veszélyek (T)
A veszélyeknél azokat a faktorokat fontos összegyűjteni, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk. Ilyen lehet például:
- Várható-e a piaci verseny erősödése, még több konkurens megjelenése?
- Emelhet-e árat a beszállító?
- Előfordulhat-e a beszállítói kapacitás csökkenése?
- Milyen befolyása lehet a politikai és gazdasági környezetnek?
- Politikai és gazdasági környezet kedvezőtlen alakulása
- Számolni kell-e áruhiánnyal?
- Mennyiben változhat a vásárlói attitűd?
- Mik a legnagyobb anyagi veszélyforrások?
- Rendelkezünk-e olyan partnerkapcsolattal, amely veszélyeztetheti az üzletet?
Hogyan készíts SWOT analízist?
Tekintsük most át lépésről lépésre, hogy hogyan végezd az elemzést!
Első lépés: Határozd meg a célt!
Fontos, hogy pontosan tudd, mi a célja a SWOT elemzésnek, mire fogod használni és milyen tényezőkre szeretnél rálátni.
Második lépés: Ne csak egy szemszögből vizsgálódj!
Sok cég beleesik abba a hibába, hogy az elemzést csak egy nézőpontból készíti el. Azaz a fő döntéshozók összeülnek, meghatároznak szempontokat, de elképzelhető, hogy marketing vagy pénzügyi szempontból egész más aspektusok is fontosak lehetnek.
A jó SWOT elemzés titka tehát az, ha minél többeket bevonunk az analitikába, így biztosan nem maradnak ki olyan szempontok, melyek lényegesek lehetnek a végeredményt illetően.
Jó húzás lehet az ügyfeleinket is megkérdezni, így még pontosabb rálátást kaphatunk akár erősségeinkre, akár gyengeségeinkre.
Harmadik lépés: Írd be a válaszokat a SWOT mátrixba!
Helyezd el a korábban feltett kérdésekre a válaszokat a mátrixba és priorizáld őket vállalkozásod igényei, szempontjai szerint.
Nézzük meg egy fiktív SWOT elemzés sablont, egy ruhamárka példáját:
Negyedik lépés: Gyakorlati terv előkészítése
Miután elkészítettük a mátrixot, a cselekvés fázisa következik. Ehhez kell egy gyakorlati terv, hogy az analízis során talált gyengeségeket megszüntessük vagy csökkentsük és az erősségeinkre, lehetőségeinkre fókuszálva érjünk el eredményeket.
És ejtsünk néhány szót a PEST elemzésről is
Azért érdemes kicsit beszélnünk a PEST-ről is, mert sokan egy lapon említik a SWOT-tal. A PEST is négy környezeti összetevőt vizsgál, abban azonban jelentősen különbözik, hogy elsősorban egy vállalat külső környezetében lévő politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők elemzésére fókuszál, amelyek hosszú távon befolyásolják a szervezet tevékenységét és eredményességét. Éppen ezért nem a SWOT helyett, hanem a SWOT mellett érdemes elkészíteni.
Nézzük is meg a PEST elemzés részeit:
P – Political analysis (politikai tényezők): ide nem csak a napi politika alakulása, a kormányzat tartozik, hanem például a környezetvédelem kérdése, vagy hogyan alakul az adózás, a bérek, hiszen ezek befolyásolhatják az üzleti működést.
E – Economical analysis (gazdasági tényezők): ez elsősorban a gazdasági környezet tanulmányozását jelenti, pl. hogyan alakul az infláció, mi a GDP irány, milyen hitel lehetőségek vannak, mennyire magas a munkanélküliség, milyenek a kamatok, milyen fejlesztésekre van lehetőség, hogyan alakul a munkahelyteremtés stb.
S – Social analysis (szociális, társadalmi tényezők): itt vizsgálható például a demográfia alakulása, a környezettudatosság, hogy milyen az elvándorlás, hogyan alakulnak a fogyasztói szokások, milyen az iskolázottság, milyen eltérések vannak egyes falvak, városok és városrészek között stb.
T – Technological analysis ( technológiai tényezők): fontos górcső alá venni a technológiai újításokat és egyben lecserélni a régi, elavult módszereket, de például ide tartoznak a fejlesztési támogatások, találmányok is.
Egy kis- vagy középvállalkozás esetében általában a PEST összetevőinek vizsgálata elegendő. Abban az esetben azonban, ha a vállalati környezet ezt megkívánja, szükség lehet további elemek vizsgálatára is. Kibővíthető olyan összetevőkkel, amely egy vállalat számára adott helyzetben kulcsfontosságú lehet. Például, a PESTEL-nél jogi és környezeti tényezőkkel, vagy a STEEPLE esetében etikai és demográfiai faktorokkal.
És végezetül van két tippünk