Mi a különbség a faktoring és a követeléskezelés közt
Rendkívül bosszantó, amikor a számládat nem egyenlíti ki időben az ügyfél, és kérvényező e-mailek fogalmazására kényszerülsz. Ehhez nyújt hathatós segítséget a ...
Mielőtt részletesen is megnéznénk, hogy hogyan alakul az őstermelők adózása, tekintsük át gyorsan, amit az őstermelői tevékenységről tudni kell.
Ki lehet őstermelő?
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység akár önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy családi mezőgazdasági társaságban foglalkozzunk vele mezőgazdasági, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységként.
Az őstermelői bevételi értékhatárokat nem konkrét összeg szerint, hanem a minimálbér alapján határozzák meg, így annak folyamatos emelkedésével az őstermelők is jól járhatnak. Fontos azonban tudni, hogy családi mezőgazdasági társaság tagjának tevékenysége nem tartozik az őstermelői kategóriába.
Őstermelő az a magánszemély lehet, aki:
- elmúlt 16 éves
- szerepel a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban
- saját gazdaságában őstermelői tevékenységet végez
Hogyan válhat valaki őstermelővé?
Ahhoz, hogy őstermelői tevékenységet folytathassunk, szerepelnünk kell a Nemzeti Agrágazdasági Kamara (NAK) Őstermelő nyilvántartásában. Ez az alábbi űrlapon kérvényezhető >>
Az őstermelők nyilvántartása a NÉBIH oldalán érhető el, itt tudjuk lekérdezni az őstermelői státuszt.
Egyéni vállalkozóként semmilyen, a nyilvántartásban szereplő őstermelői tevékenység nem végezhető. Őstermelőként viszont azokat a tevékenységeket nem gyakorolhatjuk, melyek nem szerepelnek az őstermelői nyilvántartásban.
Az őstermelői tevékenységet a NAV-nak is be kell jelenteni:
- adószámmal rendelkező őstermelő esetén a ’T101 jelű bejelentőlapon
- egyéni vállalkozási tevékenység mellett folytatott őstermelői tevékenység esetén a ’T101E jelű bejelentőlapon
A nyomtatványokat megtalálod az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK), valamint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).
Ki kell váltani őstermelői igazolványt?
2021. január 1-től már nincs szükség az őstermelő igazolvány kiváltására. Ehelyett az egységes, közhiteles rendszerből történik az őstermelők lekérdezése, ahol minden aktuális és nyilvános adat szerepel. Itt akár név, tevékenység azonosító vagy őstermelői adószám alapján is kereshetünk.
Mik számítanak őstermelői tevékenységnek?
Nézzük most át részletesen, hogy mit takarnak az egyes őstermelői kategóriák.
Őstermelői tevékenység
- a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység
Mező- és erdőgazdasági tevékenység
- növénytermesztés,
- kertészet,
- állattartás,
- állattenyésztés,
- halgazdálkodás,
- szaporítóanyag-termesztés,
- vadgazdálkodás,
- erdőgazdálkodás,
- kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt, valamint
- az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
Mik számítanak kiegészítő őstermelői tevékenységnek?
- falusi és agroturizmus,
- kézművesipari tevékenység,
- fűrészáru-feldolgozás,
- takarmány-előállítás,
- élelmiszer előállítása mezőgazdaság termékből, kivéve, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget
- dohányfeldolgozás,
- bioüzemanyag-előállítás,
- a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,
- mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.
Mit kell tudni az alapvető és a kiegészítő tevékenység kapcsolatáról?
Fontos, hogy a kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevételünk nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételünk negyedét.
Ellenkező esetben ugyanis a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem fog az őstermelői tevékenységből származó bevétel kategóriájába tartozni, ami azt is jelenti, hogy mezőgazdasági őstermelőként nem folytathatunk kiegészítő őstermelői tevékenységet. Ennek figyelmen kívül hagyása szankcióval járhat.
Érdekesség, hogy 2022-től a termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevétel már nem minősül kiegészítő tevékenységből befolyó bevételnek. Tehát ha őstermelőként például eladsz egy használt traktort, akkor az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősül, míg ha mondjuk egy istállót értékesítesz, akkor ingatlan átruházásából származó jövedelemnek.
Őstermelőkre vonatkozó aktuális adózási szabályok
Az őstermelő őstermelői tevékenységéből származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles, amelyet a bevétel összege alapján kell megállapítani.
Ez háromféleképpen lehetséges:
- átalányadózással
- tételes költségelszámolással
- 10 százalékos költséghányad alkalmazásával
Milyen esetekben nem kell őstermelőként jövedelmet megállapítani és adót fizetni?
Az őstermelői tevékenységéből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, bevallást készíteni és fizetni, amennyiben ez az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. 2023. január 1-től a minimálbér havi bruttó 232.000 forint, azaz 1.392.000 forint alatti bevétel esetén.
2025. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér havi összege 290.000 forint, azaz évi 1 744 800 forint.
Átalányadózás esetén az éves minimálbér ötszörösének megfelelő éves bevétel (max. 17 448 000 forint ) után nem kell adót fizetni. Ugyanakkor, ha az éves bevétel 1 744 800 és 17 448 000 forint közé esik, akkor annak ellenére, hogy mentesülünk az adófizetés alól, jövedelmet kell számolni.
Mit jelent az átalányadózás és miért lehet jó őstermelőként?
Az átalányadózás a végzett tevékenység bevételéből kiindulva, annak átalányban meghatározott költségekkel csökkentett részét tekinti jövedelemnek. Az így meghatározott jövedelem után kell az adót megfizetni.
Mint az előbbiekben megnéztük, 17,448 millió forintos éves bevételig mentesülünk az szja fizetés alól átalányadózás esetén és 34,896 millió forintig, vagyis az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves bevételrész után az átalányadózásra vonatkozó kedvező szabályok érvényesíthetők.
Fontos tudni, hogy őstermelő csak abban az esetben átalányadózhat, ha az e tevékenységéből származó bevétele nem lépi túl az adóévben az éves minimálbér tízszeresét.
Mi számít őstermelői bevételnek?
- értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként kapott előleg, váltó és természetbeni juttatás
- a szállításért vagy csomagolásért külön felszámított összeg
- az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a
- szokásos piaci értéke
- az adó különbözetének visszatérítése
- kártalanítás, kártérítés
- felelősségbiztosítás alapján felvett összeg
- kapott kamat, kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg
Mi nem számít őstermelői bevételnek?
A termelési vagy üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából befolyó bevételt 2022 óta már nem kiegészítő őstermelői tevékenység bevételeként kell nyilvántartani, hanem ingó vagyontárgy vagy ingatlan átruházásából származó jövedelemként.
2021. január 1-től a termőföld nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, ezért az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá.
Nem őstermelői bevétel a személygépkocsi eladása sem, hanem ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek számít.
