Regisztráció

A diszkont értékpapírok számviteléről

Könyvelőknek 2023.04.27. - 5 p. olvasás

Egyre több helyen találkozunk az állam által kibocsátott értékpapírokkal, így reméljük, könyvelőként hasznodra lesz az alábbi, ezek számvitelét taglaló írás.

A Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet óriási sorokat eredményezett a pénzintézetek előtt 2023 első felében. A 3 és 5 éves futamidejű értékpapírok az államkasszát is gyarapítják, és kamatozásuk tekintetében hosszabb távú lakossági befektetésnek is kiválóak. A szakemberek véleménye megoszlik azt illetően, mennyire jó befektetés az inflációkövető állampapír, ám az biztos, hogy az állampapírpiac bővülése miatt lesz mit könyvelnie a szakembereknek. Nézzük, hogyan kell nekiállni a folyamatnak.

Először is egy kis elmélet

A számviteli törvény háromféle értékpapírt különböztet meg:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét és annak kamatát vagy egyéb hozamát, egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartoznak különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, és a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételéért cserébe az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartoznak különösen: a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, és a kockázati tőkerészvény.
Diszkont értékpapír: olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be.

Mindegyikre igaz, hogy

ha forgatási célra vettük meg -vagyis egy éven belüli futamidejű-, akkor a forgóeszközök között kell szerepeltetnünk a mérlegben (37-es számlaosztály);
ha nem forgatási, hanem befektetési célra vettük meg, akkor pedig a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni (17-es, 18-as számlaosztályban).

Na, de milyen értéken kell az értékpapírokat a könyvelésbe felvinni?

A legtöbb értékpapírt bekerülési értéken kell állományba venni (mely érték eltérhet az értékpapír névértékétől).

A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési értékének nem része a vételárban elismert kamat, viszont a bekerülési érték része lehet a fizetett megbízási és opciós díj.

A vagyoni hozzájárulásként átvett értékpapír (pl. üzletrészt vétele) esetén a létesítő okiratban meghatározott összeg, valamint a ténylegesen befizetett pénzbeli és nem pénzbeli betétnek megfelelő összeg minősül bekerülési értéknek.

Ha a tartós hitelviszonyt megtestesítő, forgatási célú értékpapír bekerülési árában a kamat összegét is elismerték, azt a vételárból ki kell emelni, és időarányos kamatbevételként kell a tárgyévi eredményben szerepeltetni.

Most a sajátos elszámolású diszkont kincstárjegy (diszkont értékpapír) elszámolásáról írok részletesebben, tekintettel arra, hogy kedvező hozama miatt a vállalkozók körében is egyre keresettebb. Az elszámolása azért sajátos, mert az állampapírok általában kamatoznak, de a diszkont kincstárjegy nem.

A Diszkont Kincstárjegy (továbbiakban: DKJ) 3, 6 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt, diszkont áron kerül kibocsátásra 10.000,- Ft-os alapcímletben. A magyar állam feltétel nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a forgalomba hozatali ár megfizetése ellenében a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti.

Bár kamata nincs, azért hozama van (mivel az értékpapírért a megvásárláskor a vevő kevesebbet fizet, mint amennyi a papíron feltüntetett névérték, viszont az értékpapír beváltásakor a névérték összegét fizetik ki neki). A DKJ-nek az állami garancia miatt nincs árfolyamkockázata. Lényegében már a vásárláskor tudjuk, hogy mennyi lesz a futamidő végén a hozama, így a névértékben lévő, időarányosan járó hozam összegét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni, mely elhatárolást csak akkor lehet megszüntetni, ha az értékpapír már nincs a vállalkozás tulajdonában.

Most pedig egy példán keresztül nézzük meg, hogy milyen könyvelési tételek tartoznak a diszkont kincstárjegyhez!

A példámban nem közvetlenül a DKJ ellenértékét utaljuk át, hanem nyitunk egy számlát, ahová átutalunk egy keretösszeget, és ebből az értékpapír-forgalmazó különböző időpontokban szerzi be nekünk a DKJ-et.

Átutalunk az értékpapír-forgalmazónak 3.000.000,- Ft-ot 2023.04.25.-én.

Ebből az alábbi DKJ kerül beszerzésre:

2023.04.26-án 3 hónapos futamidejű, 1.000.000,- Ft névértékű, 950.000,- Ft-ért.

2023.05.02-án 12 hónapos futamidejű, 1.500.000,- Ft névértékű, 1.400.000,- Ft-ért.

2023.05.05-én 6 hónapos futamidejű, 680.000,- Ft névértékű, 650.000,- Ft-ért.

A 12. hónapos futamidejű DKJ-t a lejárat előtt, 2024.03.04-én értékesítjük 1.480.000,- Ft-ért, a többi

DKJ-t lejáratkor váltjuk be.

A használt főkönyvi számok megnevezése:

368 egyéb rövid lejáratú követelés

37 értékpapírok (ezen belül célszerű egy alszámot nyitni a DKJ-nek)

384 bank

391 bevételek aktív időbeli elhatárolása