Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / KATA / Jön az eÁfa: áfabevallás-terve…
KATA - 2021.06.18. - 10 p. olvasás

Jön az eÁfa: áfabevallás-tervezetet készít a NAV

Szilágy Anita
Szilágy Anita Mérlegképes könyvelő, adótanácsadó

Akár vállalkozóként, akár könyvelőként minden olyan fejlesztésnek örülünk, ami gyorsítja és támogatja a munkánkat. Azt még nem tudjuk, hogy az eÁfa ilyen lesz-e, de pár héten belül kiderül! Addig is Szilágyi Anita összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

eÁFA

A cikk írásakor a gyakorlatban még nem láttuk, hogy fog kinézni az eÁfa, de ahogy lesz róla tapasztalatunk, kiegészítjük az információkat. Addig pedig jöjjenek azok a részletek, amiket már tudunk!

Először is nézzük át, hogy mit kell tudni az áfáról!

Az áfa legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem a miénk, egy átmenő tétel a vállalkozásoknál.

Ha áfásak vagyunk, a kiállított (bevételi) számláinkban a felszámított áfát be kell fizetni, a bejövő (költség) számláinkban szereplő áfát pedig levonásba lehet helyezni. A fizetendő és a levonható áfa egyenlege adja az adott időszaki áfabevallás összegét.

A legjellemzőbb áfakulcs a 27%. De van még a 18% és az 5%-os áfakulcs is, ezeket a tételeket az áfatörvény melléklete tartalmazza.

Vannak olyan tevékenységek, ahol egyáltalán nincs áfa, például az orvosi tevékenységek, banki szolgáltatások. Ezeket is tételesen felsorolja a törvény, hogy mi tartozik ide.

Lássunk egy általános példát egy áfás vállalkozásra!

Kiállított (bevételi) számlánk:

1.000.000 + 270.000 = 1.270.000 ft

  • ahol az 1.000.000 ft a nettó árbevétel,
  • a 270.000 ft a fizetendő áfa
  • és az 1.270.000 ft a számla bruttó értéke, ami lehet készpénzes vagy átutalásos.

Bejövő (költség) számlánk:

100.000 + 27.000 = 127.000 ft

  • ahol a 100.000 ft a nettó költség,
  • 27.000 ft a levonható áfa,
  • és 127.000 ft a számla bruttó értéke, amit ki kell fizessünk vagy készpénzben vagy átutalással.

Ha havi áfásak vagyunk és ennek a két számlának a teljesítés dátuma egy hónapra esik, akkor a havi bevallásunk így nézne ki (alapesetben):

  • fizetendő áfa 270.000 ft
  • levonható áfa 27.000 ft
  • áfaegyenleg: 243.000 ft, azaz ezt be kell vallani és be is kell fizetni a NAV-nak tárgyhónapot követő 20-ig.

áfabevallás

Áfát – alapesetben – a számla teljesítés dátumára kell nézni.

Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor ott a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, azaz akkor kell megfizetni az áfát, ha meg is kaptad az ellenértékét. De ez sem ilyen egyszerű, mert ha a teljesítéstől számított 45 nap múlva se kaptad meg a számlád ellenértékét, akkor mégis be kell fizetni az áfát.

Ha csak nem vagy pénzforgalmi áfás. A pénzforgalmi áfa azt jelenti, hogy akkor kell befizetni az áfát, ha megkaptad a pénzt, és akkor vonhatod le a költségszámláid áfáját, ha kifizetted a számlát. A pénzforgalmi áfát akár egyéni vállalkozó (katás is), akár cég is választhatja, ha az éves árbevétele nem haladja meg a 125.000.000 forintot. Ez nem automatikus, ezt kérni kell. Vagy induláskor lehet kérni, vagy év végén a következő évre vonatkozóan.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden költségszámla áfatartalmát lehet levonásba helyezni. Először is ugye feltétel, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költség legyen. Aztán vannak olyan termékek, szolgáltatások, amelyeknek az áfa visszaigénylését tiltja a törvény, vagy csak egy részét lehet levonni. Például a benzin áfáját alapesetben nem lehet levonni. Vagy a reprezentáció áfáját se lehet levonásba helyezni. Ott van még a nyílt végű pénzügyi lízing, ahol alapesetben a felszámított áfa 50%-a vonható le, vagy a telefonszámlánál meghatározott szj szám esetén 30%-os áfalevonás érvényesíthető.

áfabevallás

Úgyhogy már eleve egy bonyolult helyzetből indulunk ki. A NAV ugyan látja, hogy pénzforgalmi áfásak vagyunk, de azt nem tudja, hogy az adott számla mikor folyt be vagy mikor lett kifizetve.

A külföldi felé kiállított számláinkat látja a NAV az Online számla rendszeren keresztül, de a külföldi költségszámláinkat biztosan nem.

Ha alanyi mentes áfásak vagyunk, ami ugye választható évi 12 millió forintos árbevételig, akkor elvileg nem kell áfát fizetni, gyakorlatilag ez nem igaz, mert ha kapsz egy olyan számlát külföldről, amin nem szerepel áfa (pl. egy Facebook hirdetés számlája), akkor be is kell vallani és be is kell fizetni az áfát a NAV felé.

Mit jelent az, hogy áfabevallás-tervezetet készít a NAV?

Amikor kiállítunk egy számlát, akkor vagy a számlázó program jelenti online a NAV Online számla rendszerébe, vagy a számla tartalmát fel kell rögzíteni erre a platformra.

Ha pénztárgépet használunk, akkor az adat megy online rögtön a NAV-ba.

Azaz elvileg látja az összes kiállított számlánkat, akár belföldi, akár külföldi felé állítottuk ki, és látja azokat a belföldi költségszámlákat, amelyeket a mi vállalkozásunk nevére szólnak. Tehát a külföldi költségszámlát biztosan nem látja.

Ezen adatok alapján fogja összeállítani az áfabevallás-tervezet, azaz „megmondja, hogy mennyi lesz a fizetendő áfa, mennyi a levonható áfa, és ezeknek mennyi az egyenlege. Ezért is volt szükség a jogcímek megadására a számlázóprogramokban, hogy a NAV a megfelelő helyre tudja tenni a bevallásban.

Hasonló elven működik, mint az e-SZJA. Ugye azt is át kell nézni, ki kell javítani, ha az adatok nem helyesek.

Kinek készít áfabevallás-tervezetet a NAV?

Áfaalanyok részére.

Mikor indul az eÁfa?

A NAV először a 2021. október 1-jével kezdődő időszakról készít áfabevallás-tervezet, de sajnos nem lesz teljeskörű, például a termékimporthoz kapcsolódó áfa, fordított adózás szerinti áfa, EU-s termékbeszerzés várhatóan csak 2022-ben lesz elérhető az áfabevallás-tervezetben.

Kinek lesz jó az eÁfa?

Akinek „egyszerű” számlái vannak, azaz nem pénzforgalmi áfás, nincs olyan költségszámlája, aminek az áfáját nem lehet, vagy csak részben lehet levonni.

Vállalkozóként rálátása lehet az adott hónap áfaegyenlegére, kalkulálhat egy nagyságrendi fizetendő áfával, láthatja a vállalkozása nevére kiállított számlákat.

Kinek nem lesz jó az eÁfa?

Akik pénzforgalmi áfások, hiszen itt az áfafizetés és levonás attól függ, hogy mikor lett kifizetve az adott számla és erről nem lesz információja a NAV-nak.

Akik áfaarányosítást alkalmaznak.

Milyen számlák fognak szerepelni az eÁfában?

Nem tudjuk, hogy az olyan számlák, amelyeket pénztárgépen keresztül állítottak ki a vállalkozásunk nevére, azok benne lesznek-e  (cikk írásakor ezek a számlák nem lekérdezhetőek az online számla rendszerből, de a NAV látja ezeket a számlákat, úgyhogy akár benne is lehetnek majd a tervezetben, anélkül, hogy mi látnánk az online számla rendszerben).

Milyen számlák nem fognak szerepelni az eÁfában?

A külföldi költségszámláink, akár eu-s, akár harmadik országból érkezik.

Azok a belföldi költségszámláink, amelyeket nem jelentettek le az Online számla rendszerbe.

A nem pénztárgéppel kiállított nyugták, azaz a papír alapú nyugták.

Milyen problémák fordulhatnak elő?

A tervezetben benne lesznek olyan számlák is, amelyek ugyan a vállalkozásunk nevére szólnak, de nem mi kértük. Például ha egy kereskedésben olyan valaki vásárol, aki tudja, hogy az adott vállalkozás kedvezményre jogosult és ezzel visszaél, azaz a vállalkozás engedélye nélkül kéri a számlát a vállalkozás nevére, hogy hozzájusson a kedvezményhez. Ezeket már kezdik kiszűrni azért.

De tulajdonképpen bárki kérhet a mi vállalkozásunk nevére egy számlát, hiszen a vállalkozások adatai nyilvánosak és semmi nem tiltja ezt a lehetőséget.

Problémát okozhat egy olyan számla is, amelynek nem fogadtuk el a teljesítését. Ezt ugye nem tudja a NAV és bele fogja tenni a tervezetbe.

Mivel nem szerepel a tervezetben sem az eu-s, sem a harmadik országból származó számla, így az eu-s beszerzés sem fog szerepelni a közösségi nyilatkozatban.

Ha harmadik országból, például Kínából vásárolunk valamit és import áfát kell utána fizetni, ezt ugyan kiveti a hatóság, de ennek a visszaigénylését sem fogja tartalmazni a tervezet.

A fordított áfás termékeket nem tudjuk, hogy fogja kezelni. Itt meghatározott termékeknél mennyiséget is meg kell adni, ami ugyan szerepel a számlán, de hogy ez hogy kerül be a tervezetbe, azt nem tudjuk. Pontosabban sejtjük, sehogy.

Ahol áfaarányosítást alkalmaznak, ott egyáltalán nem lesz jó a tervezet, hiszen a NAV nem fog arányosítani.

Ha a vállalkozásunk kap egy jóváíró számlát, azt a jelenlegi szabályozás szerint egy korábbi pluszos számlával párosítani kell és így kell szerepeltetni az áfabevallás M lapján. Nagy valószínűséggel ezt sem fogja tudni a NAV, bár a számlán kötelező feltüntetni.

Előfordulhat olyan eset, hogy a számlát már kiállították a vállalkozásunk nevére, de még nem kaptuk meg az eredeti számlát a bevallási határidőig, ezt hívjuk késett számlának. Egy számlának az áfatartalmát 1 évig lehet levonásba helyezni. A NAV biztosan beleteszi a tervezetbe, ha viszont nincs nálunk még a számla, akkor ezt nekünk ki kell szedni.

Mikortól lesz elérhető a tervezet?

Tárgyhót követő hónap 12-től, azaz először november 12-től október hónapra vonatkozóan.

Mikor lesz elfogadott a tervezet?

Kezdetben úgy volt, hogy a tárgyhónapot követő huszadikán automatikusan elfogadásra kerül a tervezet (ha addig nem fogadtuk el).

De azóta újabb információ áll rendelkezésre, egyelőre még jó darabig nem kerül automatikusan elfogadásra a tervezet.

Gondolom, figyelembe veszik, hogy melyik vállalkozás milyen áfagyakoriságú, de ezt a gyakorlatban még nem tudjuk.

Mi a teendő, ha nem jó a tervezet?

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a tervezet hibás, akkor javítani kell. Azt még nem tudjuk, hogy mennyire lesz felhasználóbarát az eÁfa felülete. De nem csak itt lehet beadni az áfabevallást, hanem marad a hagyományos ÁNYK felület is.

Mi a következménye, ha egy hibás tervezet elfogadásra kerül?

Az volt a terv, hogy ha nem fogadjuk el a tervezetet, akkor 20-án automatikusan bevallás lesz belőle, de egyelőre erre még várni kell, hogy automatikus legyen a tervezet elfogadása.

Amennyiben elfogadjuk a tervetet, akkor ha fizetendő áfánk van, az meg fog jelenni az adófolyószámlán, mint fizetési kötelezettség. Ha visszaigényelendő áfánk van, és egy olyan számla után lett levonva az áfa, amely után nem szabadna, akkor bizony ez jogosulatlan áfavisszaigénylés lesz, és ez büntetéssel járhat.

Hogyan lehet javítani a hibásan elfogadott tervezetet?

Vagy az eÁfa felületén vagy hagyományos módon az ÁNYK-ban. De már csak önellenőrzéssel. Egy önellenőrzés elkészítése szakmai hozzáértést igényel, nem valószínű, hogy a vállalkozók jelentős része, tudná, hogyan kell megcsinálni.

Ki a felelős?

Mindenért a vállalkozó a felelős.

Tényleg csökken az adminisztráció?

Jelenleg a könyvelőprogramok nagy többsége elkészíti az áfabevallást a lekönyvelt számlák alapján. Most meg kell majd nézni, hogy mit „számolt ki” a NAV, mi van a könyvelőnél és ha eltér, akkor meg kell keresni az eltérés okát. Ez biztosan nem csökkenti az adminisztrációt.

Nem tudjuk, hogy mennyire lesz egyszerű vagy bonyolult javítani a tervezetet. Ha lesz erről információ, akkor beszámolunk róla.

Valóban nem lesz szükség könyvelőre?

Abban az esetben, ha a vállalkozó ismeri az áfatörvényt, tudja, hogy az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a számláit, akkor elmondható, hogy nincs szüksége könyvelőre az áfabevallás elkészítéséhez. Azt gondolom, a vállalkozók igen kis része ismeri ezeket a feltételeket. Könyvelő nélkül továbbra is veszélyes lehet egy áfabevallás kitöltése, mert jelentős adókockázattal jár.

Ismert jelenség a könyvelők körében, hogy a vállalkozó azonnal tudni szeretné a fizetendő áfáját, de a könyvelő még „nem tart ott”, mert esetleg még a járulékbevallással foglalkozik és csak utána kezd az áfával foglalkozni.

Így a vállalkozó már adott hónap 12-től láthat egy „számot”, aztán hogy ennek a számnak mennyi köze lesz a végleges áfaegyenleghez, az majd könyvelés után fog kiderülni.

Szilágyi Anita
Vállalkozás okosan

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top