Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Fintech / PSD2 irányelv: részletek az új…
Fintech - 2020.09.18. - 8 p. olvasás

PSD2 irányelv: részletek az új lehetőségekről

A PSD2 életbe lépésével megújult a pénzügyek világa Magyarországon is. Megmutatjuk, mi változott.

psd2

Akik nem jártasak a digitális pénzügyek világában, azoknak elképzelhető, hogy nem mond túl sokat a PSD2. Ezért most részletesen megnézzük, hogy mit takar ez a rövidítés és pontosan milyen szerepet játszik a mindennapjainkban.

Mi az a PSD2 irányelv?

A PSD2 (Revised Payment Services Directive), az Európai Unió Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított irányelve, mely a pénzügyi szolgáltatások szabályozására jött létre.

A Payment services (PSD2) irányelv 2016 januárjában lépett életbe és 2017. novemberében került be (2017. évi CXLV. tv.) a magyar jogrendbe. A szabályozás révén kiépülő új szolgáltatások egységességét az RTS (Regulatory Technical Standards) biztosítja.

A PSD2 célja

Ha röviden és tömören szeretnénk tehát összefoglalni a PSD2 lényegét, akkor a cél az, hogy ne csak a bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat és könnyebb legyen az új digitális szolgáltatások bevezetése.

Azaz:

  • kedvező környezetet teremteni a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez
  • tovább emelni az elektronikus fizetések biztonsági szintjét
  • támogatni új szolgáltatók belépését a pénzügyi piacokra
  • határokon átnyúló kereskedelem esetén támogatni az egységes pénzügyi szolgáltatásokat

A PSD2 pontosan azért született, mert a pénzügyi szektorban korábban egyfajta stagnálás volt megfigyelhető, nagyon lassan történt a digitális technológiák integrálása. A szabályozás továbbá lehetővé teszi, hogy a banki díjak csökkenjenek. Kinyílt az út olyan cégek és szektorok - ún. fintechek - számára, ahol a digitális vívmányok már a mindennapok részei.

PSD2 és a nyílt bankolás

A PSD2 fektette le a nyílt bankolás alapjait az Európai Unióban. A szabályozás az erősebb fogyasztóvédelem és a biztonságosabb fizetés mellett egy sokkal élesebb versenyt teremt a bankok között azáltal, hogy a pénzintézetek kötelesek harmadik félnek hozzáférést biztosítani a saját ügyféladataikhoz.

Kinek és miért jó a PSD2?

A szorosabb piaci verseny egyértelműen előnyös az ügyfeleknek. A bankoknak és a fintech cégeknek ugyanis sokkal inkább érdekükké válik, hogy az ügyfelek számára olcsóbb és jobb termékeket, szolgáltatásokat kínáljanak.

Például akár kispénzűek számára is elérhetőek legyenek olyan hitelkonstrukciók, melyekre korábban esélyük sem lett volna. 

Sokkal szélesebbé válik a pénzügyi paletta és jobban igazodik az egyéni élethelyzetekhez.

A PSD2 természetesen nagyon jó lehetőség a fintecheknek is. A startupok részére az átalakuló piaci struktúra komoly növekedési és piacszerzési potenciált tartogat.

Míg a bankok a szigorú szabályozottságnak és méretüknek köszönhetően viszonylag lassabb és hosszabb procedúra szerint tudnak bevezetni forradalminak számító technikai megoldásokat, addig a kis, technológiailag fejlett cégek hamar jelentős szereplőkké válhatnak. A fintechek hátránya a bankokhoz képest, hogy a nagy pénzintézetek óriási ügyfélszámával nehezebben veszik fel a versenyt, emellett komoly tényező a bizalom kiépítése is.

A startupokon túl a nagy technológiai vállalatok is meghatározó szereplői a versenynek, pl. az ApplePay vagy a Google Wallet, akik a bankok számára is komoly konkurenciát jelentenek.

Nem rejt-e biztonsági kockázatokat a PSD2?

A PSD2 kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy míg a bankokra nagyon komoly szabályozás vonatkozik, addig a fintech cégek például nem élhetnek-e vissza az adatokkal vagy nem csalhatják-e el az ügyfelek pénzét.

A fintechekre ugyanúgy előírások és szabályok vonatkoznak, mint a bankokra, még ha nem is annyira szigorúak. Ezek mértéke arányos a kínált szolgáltatás kockázattartalmával.

A cégek lekérdezhetőek a Európai Bankhatóság nemzetközi regiszterében.

A pénzügyi szolgáltatóknak minden esetben igazolniuk kell a tranzakciók előtt, hogy rendelkeznek hatósági engedéllyel. Emellett a felhasználói meghatalmazást is fel kell tudniuk mutatni, hogy eljárhatnak az adott pénzügyi szolgáltatás terén.

Az azonosítás hasonlóan történik, mint egy netbankos tranzakció során. Két különböző adat megadása szükséges, pl. jelszó vagy ellenőrző SMS-kód, vagy SMS és biometrikus adat.

PISP és AISP típusú szolgáltatások már PSD2 bevezetése is léteztek, azonban ezek nem szabályozott módon működtek, ilyen volt például a Sofort, a Mint, Magyarországon a Wyze.me stb. A bankok egyáltalán nézték jó szemmel, hogy az ügyfelek és a bankok közé egy harmadik szolgáltató lép, különösen úgy, hogy a harmadik félre sokkal kevesebb - többek között - biztonsági szabály vonatkozott. A PSD2-vel ez a helyzet látszik megoldódni: a fintecheknek konkrét korlátokat és lehetőségeket adva.

A PSD2 szabályozás bevezetéséért az Európai Bankhatóság (EBA) felelős. Magyarországon az MNB látja el a szolgáltatók felügyeletét. Emellett az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságok is vizsgálják a pénzügyi szolgáltatók működését.

Mit lehet tenni, ha a szolgáltató nem tartja be az előírásokat?

Lehetőség van panaszt tenni az előbb említett felügyeleti szerveknél, akik kivizsgálják az esetet és ha szükséges, bírságot szabnak ki. Abban az esetben, ha konkrétan a PSD2 szabályait hágja át a szolgáltató, akkor az EBA felé kell ezt jelenteni.

A szankció lehet pénzbüntetés, de akár a szolgáltató működésének felfüggesztése is.

Milyen részei vannak a PSD2 irányelvnek?

A PSD2 két szolgáltatói kategóriát vezetett be:

  • a számlainformációs szolgáltatót (AISP – Account Information Services Provider)
  • fizetés-kezdeményezési szolgáltatót (PISP – Payment Initiation Service Provider)

AISP - Számlainformációs szolgáltató

A számlainformációkat összesítő szolgáltatók a felhasználók felhatalmazásának birtokában hozzáférhetnek a bankszámla egyenlegekhez és tranzakciós adatokhoz. Az adatokat további pénzügyi szolgáltatások nyújtásához használhatják fel.

Elemzéseikkel például egyedi igényekre szabott szolgáltatásokat kínálhatnak. Akár bankszámla csomagokat, biztosítási megoldásokat, megtakarítási lehetőségeket ajánlhatnak, vagy tanácsokat nyújthatnak pénzügyi portfólió optimalizálásához.

Ez a harmadik fél bármely fintech cég, konkurens bank lehet, vagy más piacokról ismert hagyományos szereplő (pl. Amazon, Apple, Facebook stb.)

PISP - Fizetés-kezdeményezési szolgáltatót

A fizetés-kezdeményezési szolgáltató felhatalmazás birtokában megismerheti a felhasználó aktuális fizetési egyenlegét, valamint fizetést indíthat a felhasználó bankszámlájáról, vagy például kifizetheti a közműszámlát, a webshopban a vásárolt áru ellenértékét. A PISP tehát a nevünkben rendezheti akár a villany- vagy gázszámlát, a biztosítások díjait, vagy bármilyen egyéb fizetési kötelezettséget.

Milyen ütemezéssel került bevezetésre a PSD2?

  • 2016 januárjában lépett hatályba a PSD2 irányelv
  • 2017.10.31. – A magyar Országgyűlés elfogadta a PSD2 törvényjavaslatot
  • 2017.11.13. – Kihirdették a PSD2 törvényt (2017. évi CXLV tv.)
  • 2017.11.27. – Az Európai Bizottság jóváhagyta az erős ügyfél hitelesítésről szóló szabályozástechnikai szabványt (RTS)
  • 2018.02.28-ig – Az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a bizottsági jóváhagyást követően 3 hónapja volt, hogy ellenőrizze a szabályozást és jelezze, ha kifogása van
  • 2018.03.31-ig – Amennyiben az Európai Parlament és az Európai Tanács nem él kifogással, akkor az Európai Unió hivatalos lapjában, az Official Journalban történő megjelenést követően 20 nap múlva, március végén lépett hatályba az RTS
  • 2019.09.30-ig – A piaci szereplőknek a felkészülésre az RTS kihirdetésétől számított 18 hónap áll rendelkezésükre

Mi változott a PSD2 bevezetése óta és mire számíthatunk a jövőben?

A Deloitte 90 uniós bank bevonásával készült felméréséből kiderül, hogy a PSD2 hosszú távon óriási áttörési lehetőségeket kínál, ugyanakkor a bevezetési időszak egy viszonylag hosszadalmas folyamat.

A legtöbb európai bank a bevezetéstől számított 1-3 éven belül számol változásokkal. Vagyis közel sem beszélnek robbanásszerű hatásokról, hanem folyamatos visszafordíthatatlan tendenciáról.

Sok közép-kelet európai bank tartja fontosnak a fintech cégekkel vagy más harmadik féllel való együttműködést. Ez összhangban van egyes fintech cégek szándékaival is, hogy a B2B üzleti modell irányába mozduljanak el. A közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-európai bankok a PSD2 legnagyobb hatását a lakossági és KKV banki szolgáltatások terén várják, legjobb lehetőségnek pedig a pénzforgalom és hitelezés számít.

Míg a kelet-közép-európai bankokat kicsit jobban aggasztják a fintech szereplők, a nyugat-európai bankok szerint a legnagyobb meglévő bankok profitálhatnak leginkább a PSD2-ből. Az új digitális bankok szintén esetleges veszélyforrásnak számítanak, de meglepő módon a BigTech cégek, mint a Google és az Amazon egyelőre nem minősül komoly versenytársnak, annak ellenére, hogy bizonyítottan képesek felforgatni a pénzforgalmi piacot.

A kelet-közép európai bankok aggasztóbbnak találják a fintech cégeket, mint a nyugat-európaiak.

A felmérésből az is kiderül, hogy kelet-közép-európai ügyfelek legtöbbje még mindig több banki csatornát is használ, a digitális és mobil felé való eltolódás ellenére.

Magyarország a digitálisan fejlettebb piacokhoz tartozik a régióban, ahol a digitális banki csatornák aránya a 70%-ot is eléri.

A felmérésről bővebben itt olvashatsz >>
Olvass további érdekességeket vállalkozás, Fintech témában itt >>

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás Tudástár vállalkozás fejlesztés NAV Törvény KATA hasznos tippek új funkció e-számla adózás webáruház online számlaadat szolgáltatás kata 2020 nav-bekötés könyvelés kéziszámla adatszolgáltatás katás vállalkozás kata adózás marketing bejelentési kötelezettség számlasablon koronavírus biztonság felhő digitális archiválás e-kereskedelem adatszolgáltatási kötelezettség online számlázó nav online számla számlatömb online számla és billingo összekötés tévhitek kata adatszolgáltatás nav online számla regisztráció online adatszolgáltatási kötelezettség ügyfélszolgálat áfa e-számlázás katás számlázás pénztárgép billingo NAV bekötés számlázó program váltás katás vállalkozás bejelentése online számla regisztráció kata szüneteltetése nav adatszolgáltatás startup fintech számla adó katás vállalkozás adatszolgáltatása egyéni vállalkozás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése szakértői cikk online számla koronvírus nav online számla összekötés fenntarthatóság Billingo előfizetés Ingyenes Billingo társadalmi felelősségvállalás támogatás Bonácz Zsolt Webshippy webáruház logisztika integráció előlegszámla előlegszámla készítése GDPR kata bejelentés kata keret könyveléstámogatás egyéni vállalkozás indítása API könyvelői fiók egyéni vállalkozás szüneteltetése 2020 könyvelői összekötés koronajárvány nav online adatszolgáltatás Díjbekérő Proforma e-számlák díjak elismerés adatvédelmi tájékoztató adatvédelem egyéni vállalkozás szüneteltetése számlázó program választás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás számlaadatok jogszabályváltozás banki összekötés összekötés