Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Tippek / Tudnivalók az egyéni vállalkoz…
Tippek - 2020.02.19. - 8 p. olvasás

Tudnivalók az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentéséről

Bonácz Zsolt
Bonácz Zsolt Adótanácsadó, adószakértő

Az egyéni vállalkozás bármikor szüneteltethető. Ennek bejelentésének viszont szigorú szabályai vannak. Bonácz Zsolt adószakértő összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről és annak bejelentéséről.

Tudnivalók az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentéséről

Tudnivalók az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről

Az egyéni vállalkozónak jogában áll tevékenységét szüneteltetni. Ez akkor is megteheti, ha katázik. A szüneteltetés miatt a katás státusa nem szűnik meg. A szüneteltetés bejelentésére külön internetes felület szolgál. Ez a következő linken érhető el: https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/EgyeniVallalkozasKerelemInditasa.xhtml

Az elektronikus felület használatához rendelkezni kell Ügyfélkapuval. A felületen az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése külön menüpontban található. A szüneteltetés a bejelentés megtételének napját követő nappal kezdődik.

A BM Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentés beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését. A visszaigazolás tartalmazza a szüneteltetés kezdő napját is.

A vállalkozási tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. Ha a bejelentésre sor került 2016. december 31-ig, akkor a szüneteltetés időtartama legfeljebb 5 év. 2017. január 1-jétől a tevékenység legfeljebb 2 évig szüneteltethető.

Ha az említett időtartam letelt, akkor az egyéni vállalkozás automatikusan megszűnik. Kivéve, ha az egyéni vállalkozó ezt megelőzően bejelenti tevékenységének újbóli megkezdését.

A szüneteltetést nem kell külön bejelenteni a NAV-nál. Erre azért nincs szükség, mert a szüneteltetésről a NAV-ot az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartását vezető hatóság értesíti.

Katás egyéni vállalkozónak nem kell tételes adót fizetnie arra a hónapra, amelynek egészében tevékenységét szüneteltette. Ez csak akkor igaz, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét valóban nem folytatta.

Ha az egyéni vállalkozó a bejelentést 2020. január 22-én tette meg, akkor 2020. január 23-tól szünetelteti tevékenységét. 2020. január hónapra még kell tételes adót fizetnie, mivel nem egész hónapban szüneteltette tevékenységét. 2020. február hónapra már nem kell tételes adót fizetnie, ha a hónap egészében szünetelteti tevékenységét, valamint azt ténylegesen nem is végzi.

A NAV felé a tételes adó alóli mentesülésről és annak jogcíméről bejelentést kell tenni. Ebben meg kell adni az első hónapot, amelyre a szüneteltetés miatt nem kellett tételes adót fizetnie. Bejelentés hiányában előfordulhat, hogy a NAV a tételes adót az adószámlán továbbra is előírja.
=> A bejelentést a 20T101E nyomtatvány benyújtásával kell megtenni.
=> Azt az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal kell kitölteni és elektronikusan elküldeni.
=> Az ÁNYK és a 20T101E nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető.

A nyomtatvány „A02”-es lapján a 14. sorban, a „Tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülés bejelentése” megnevezésű blokkot kell kitölteni. A kitöltést a következők szerint elvégezni.
- „U/T” szöveg melletti négyzetbe „U” betűt;
- a következő sorban kell megadni azt a hónapot, amelyre a szüneteltetés miatt először nem kellett tételes adót fizetni;
- „Bejelentem, hogy a jelölt tárgyhónapban a következő ok miatt nem keletkezett tételesadó-fizetési kötelezettségem.” mondat melletti négyzetbe a „4” számot kell beírni (ehhez tartozó szöveg „a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette”).

A szüneteltetés miatt több hónapra is lehet mentesülni a tételes adó fizetése alól.

Ekkor a második és azt követő hónapokra vonatkozó mentesülésről nem kell bejelentést tenni a NAV felé. Nem kell benyújtani a 20T101E nyomtatványt. Ugyanis a mentesülés első hónapjára vonatkozó bejelentés alapján a NAV hivatalból vizsgálja a szüneteltetés időtartamát. A NAV nem könyveli az adószámlán a tételes adót, ha megállapítja, hogy a szüneteltetés a naptári hónap egészében fennállt.

A katás egyéni vállalkozónak nincs biztosítása arra hónapra, amelyre nem kellett tételes adót fizetnie. Emiatt erre a hónapra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Ezt a 20T1011 nyomtatvány benyújtásával köteles a NAV felé jelezni. A nyomtatványon meg kell adni azt a napot, amelytől a járulékot fizetni kell. A járulék havi összege 2020-ban 7 710 Ft (napi 257 Ft). Az internetes felületen kell bejelenteni az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetésének befejezését. Ez külön menüpontban található. Az internetes felületet nem lehet használni, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik ügyfélkapuval!

A szüneteltetés befejezésének bejelentését követő nappal kezdődik újra az egyéni vállalkozói tevékenység.

A BM Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentést beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését. Az értesítés tartalmazza a szüneteltetés utolsó napját is.

Például az egyéni vállalkozó 2020. január 21-jén bejelenti, hogy megszünteti a szüneteltetést. Ekkor a vállalkozási tevékenység 2020. január 22-én kezdődik újra. 

2020. január hónapra már fizetnie kell katásként a tételes adót. Ezért erre a hónapra nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ezt a 20T1011 nyomtatványon köteles a NAV felé jelezni. A nyomtatványon meg kell adni azt a napot, ameddig a járulékot kellett fizetni. A példaként felhozott esetben a járulékot 2019. december 31-ig kellett fizetni.

A tevékenység szüneteltetése miatt nem kell soron kívül kata bevallást benyújtani. A naptári évre, vagy ennél rövidebb katás időszakra vonatkozó bevallást a naptári évet követő év február 25-ig kell benyújtani. 

A tételes adó alóli mentesülés következményei

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tételes adó alóli mentesülés következményeit. A 40 %-os adót nem viselő bevételhatár attól függ, hogy a bevallási időszakban hány hónapra kellett tételes adót fizetni. A bevallási időszak a naptári év. Akkor ennél rövidebb, ha katás státus csak a naptári év egy részében állt fenn. A bevételhatár a tételes adó fizetésével érintett hónapok száma és 1 millió forint szorzata.

Példa 1.

Egyéni vállalkozó 2019. január 1-je óta katás. Tevékenységét 2019. szeptember 10-től szüneteltette, s ez a helyzet 2019. december 31-ig fennáll. Ekkor az egyéni vállalkozónak 9 hónapra kellett tételes adót fizetnie. Ennek következtében, ha bevétele 2019-ben 9 millió forintot nem haladja meg, akkor nem kell 40 %-os adót fizetnie. A tevékenység hosszabb szüneteltetése azt eredményezheti, hogy a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár alacsony lesz. Emiatt a fizetendő adó keletkezhet. 

Példa 2.

Egyéni vállalkozó 2018. január 1-je óta katás. Tevékenységét 2019. január 20-tól szüneteltette, s ez a helyzet 2019. december 31-ig fennáll.
Ekkor az egyéni vállalkozónak 1 hónapra kellett tételes adót fizetnie. Ennek következtében, ha bevétele 2019-ben az 1 millió forintot meghaladja, akkor a különbözet után 40 %-os adót köteles fizetni.

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó 2018-ban 4 millió forint ellenérték fejében végzett szolgáltatásokat egy megrendelőjenek. A megrendelő a szóban forgó összeget késedelmesen 2019. január hó elején - még a szüneteltetés megkezdése előtt - utalta át. Az egyéni vállalkozó 2019-ben más bevételt nem realizált.

A vázolt esetben a 2019-ben megszerzett bevétel 4 millió forint. Ez 3 millió forinttal haladja meg a bevételhatárt, így annak 40 %-át, azaz 1,2 millió forintot kell adóként megfizetni 2020. február 25-ig.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése az önkormányzatnál

Az önkormányzat a szüneteltetésről a közhiteles nyilvántartásból tudomást szerezhet. Ennek alapján a szüneteltetés időszakát saját nyilvántartásába bejegyezheti. Ebben az esetben nincs szükség a szüneteltetés bejelentésére az önkormányzat felé.

Az önkormányzat adócsoportjánál ezzel kapcsolatban érdemes tájékozódni. 

Ha az önkormányzat ezt nem teszi meg, akkor az egyéni vállalkozó köteles bejelentést tenni. Abban közli szüneteltetés kezdő és befejező napját a helyi önkormányzattal – mint helyi adóhatósággal –. 

A bejelentésre az önkormányzat nyomtatványt rendszeresít.

A Fővárosi Önkormányzat az iparűzési adóval kapcsolatban elektronikus ügyintézésre van lehetőség. Bejelentést nem lehet tenni, ha szüneteltetés kezdetéről és végéről az Önkormányzat a közhiteles nyilvántartás alapján már tudomással bír. A tevékenység szüneteltetése miatt viszont iparűzési adó bevallást kell benyújtani.  Azt a szüneteltetés első napjától számított 30 napon belül kell beadni. A bevallást a naptári év első napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell benyújtani.

Az egyéni vállalkozó tevékenységet év közben is megkezdhette. Ha év közben kezdődött meg a szüneteltetés is, akkor a bevallási időszak más lesz. Ekkor a bevallást a tevékenység megkezdésének napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell beadni. Az egyéni vállalkozó tevékenységet adott évben újbóli megkezdheti, ha legalább 1 hónapig szüneteltette tevékenységét. Ekkor bevallást a tevékenységének újbóli megkezdésének napjától az év utolsó napjáig terjedő időszakra kell beadni. A határidő a tárgyévet követő év május 31-e.

Ha az egyéni vállalkozó december 31-e előtt megszünteti tevékenységét, akkor a bevallási időszak más lesz. Ekkor a bevallást a tevékenység újbóli megkezdésének napjától a megszűnés napjáig terjedő időszakra kell beadni. A bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.

Szüneteltetés bejelentése a kamaránál

A székhely szerinti kamaránál bejelenthető a tevékenység szüneteltetése és annak befejezése. Az egyéni vállalkozó nem minden esetben mentesül a szüneteltetés miatt az éves kamarai hozzájárulás megfizetése alól. Akkor nem kell az adott évre hozzájárulást fizetnie, ha a naptári év egészében szüneteltette tevékenységét. 

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
Tudástár fejlesztés vállalkozás online számlázás Törvény NAV hasznos tippek új funkció e-számla online számlaadat szolgáltatás webáruház nav-bekötés könyvelés adózás KATA adatszolgáltatás kéziszámla marketing bejelentési kötelezettség számlasablon biztonság felhő digitális archiválás kata 2020 e-kereskedelem számlatömb katás vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettség tévhitek kata adózás ügyfélszolgálat kata adatszolgáltatás pénztárgép startup billingo áfa számlázó program váltás online számlázó nav online számla regisztráció fenntarthatóság e-számlázás támogatás Bonácz Zsolt katás vállalkozás adatszolgáltatása kata bejelentés online számla regisztráció online számla és billingo összekötés nav online számla fintech számla felelősségvállalás Webshippy webáruház logisztika díjak elismerés GDPR katás számlázás egyéni vállalkozás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése banki összekötés összekötés Díjbekérő Proforma Számla kiállítása külföldre Külföldi számla kötelező tartalmi elemei Billingo előfizetés Ingyenes Billingo Online pénztárgép interjú e-számlák NAV bekötés ingyen hónapok Billingo ajánlói rendszer Billingo kupon Kedvezmény a számlán bevételi bizonylat online fizetés forbes flow opten minősítés szakértő fullfillment integráció erste PowerBill by Billingo cégjog Farkas Dezső Marketing Gyémánt Díj marketing diamond awards Az Év Honlapja előlegszámla előlegszámla készítése blog adó Instagram