Hogyan számlázz magyar webshopodból külföldre?

Ha te szolgáltatást nyújtasz külföldiek számára, vagy veszel igénybe tőlük, akkor viszont ebben a régebbi blogbejegyzésben találod meg a szükséges információkat >> 

Közösségi ügyletek

Ahogy ebben a korábbi cikkben megismerhetted, hogy mi a helyzet közösségi szolgáltatások igénybevételekor, beszéljünk most a közösségi termékbeszerzésekről! Főszabály szerint közösségen belül, ha egy EU-s adóalany egy másik EU-s adóalanynak számláz, akkor áfa nélküli, azaz nettó módos számlázás történik, vagyis ilyenkor a vevő lesz az adófizetésre kötelezett a saját országában. Tehát a számla nem az eladó országának áfáját fogja tartalmazni, hanem csak egy nettó összeget, amely összegre a 27% áfát nekünk vevőként itthon be kell fizetni, és azzal egyidejűleg az le is vonható (ez utóbbit persze csak ha áfás vagy, és van levonási jogod). Természetesen csak akkor minősül valaki EU-s adóalanynak, ha van közösségi adószáma (magyar egyéni vállalkozók a ’T101E, cégek pedig a ’T201T jelű nyomtatványon igényelhetik, ha alapításkor nem tették). Közösségi ügyletről pedig csak akkor beszélhetünk, ha a számlán mindkét fél közösségi adószáma fel van tüntetve, és értelemszerűen azok a számlázás pillanatban érvényesek is. Ezt itt tudod csekkolni >>

A különleges adózói körbe tartozóknak - mint amilyenek az alanyi adómentesek is - van egy olyan választási lehetőségük, hogy nem kötelező megadniuk a közösségi partnernek a közösségi adószámukat (persze vannak olyan EU-s nagykereskedők, akik e nélkül szóba se állnak velünk), és ilyenkor az adott ország áfájával növelt bruttó összeget kell kifizetniük a szállítónak. Ez csak abban az esetben alkalmazható szabály, ha az előző és a tárgyévben teljesülő közösségi termék beszerzéseink az évi 10 000 eurós értékhatár alatt maradnak. Ez az alanyi mentesek számára ugye “olcsóbb” megoldás, hiszen a magyar áfa jelen pillanatban a legmagasabb az Európai Unióban, tehát bármely másik ország áfájával csak jobban járhatnak, ráadásul még plusz utalási költség és adminisztráció se terheli ez esetben őket. Ha ezzel a lehetőséggel szeretne valaki élni, akkor fontos, hogy minden partnerétől ezzel a módszerrel kell vásárolnia, ugyanis ha egy főszabály szerinti nettó módos számlázás is becsúszik az év során, akkor onnantól már arra kell áttérnie, és utána kötelezően 2 adóéven keresztül már csak aszerint járhat el.

Nézzük mi a helyzet, ha te adsz el EU-s adóalany számára fizikai terméket!

Főszabály szerint, ha egy magyar vállalkozás Magyarország területéről fuvaroz el/ad fel küldeményként egy terméket, az indulási hely lesz a teljesítési hely, azaz belföld, és ezáltal magyar áfás ügylet számlázódik (27-18-5%). Viszont amennyiben ez a közösségi termékértékesítés megfelel az ÁFA törvény 89.§-a szerinti alábbi feltételeknek, úgy adómentessé tud válni:

• igazoltan belföldön kívülre, de a közösség területére érkezik a termék
• más közösségi adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik értékesítés
• a közösségi vevő közölte a közösségi adószámát a magyar eladóval
• a teljesítésre kötelezett adóalany az összesítő nyilatkozatot benyújtotta
• az eladó és a vevő sem mentesül adómentességben a saját tagállamában (pl. alanyi mentesség)

A Billingóban az ilyen számláknál egyébként „EU” áfakulcsot kell választanod.

Azt már említettem hogy az alanyi mentes adóalanyok a különleges adózói körbe tartoznak, viszont így az ő EU-s partnereik felé történő termék-értékesítéseik nem minősülnek közösségi értékesítésnek, ezért nem kell EU-s adószámot sem kérniük (még akkor sem, ha a vevőnek van EU-s adószáma). A számlán az alanyi adómentesség tényét fel kell tüntetniük, ezért ez a bevétel beleszámít az alanyi mentes (jelenleg 12 millió forintos) értékhatárába is. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az illető nem járhat el alanyi adómentesként mert pl. új közlekedési eszközt értékesít, amikor is kell EU-s adószám, és mivel áfa köteles tevékenység, így az alanyi mentes értékhatárba sem számít bele ez a bevétel.

Ha EU-s magánszemélynek adunk el fizikai terméket, akkor azt távértékesítésnek nevezzük, és a főszabály szerint bruttó módon, a hazai 27-18-5% áfával terhelten számlázunk, vagy alanyi mentesen ha azok vagyunk. Viszont vannak kivételek, amelyeket szintén ismernünk kell! Ugyanis EU-s nem adóalany vevők esetén figyelni kell arra, hogy éves 10.000 EUR (a törvény alapján ez 3.100.000 Ft) értékhatár feletti termék/digitális termék/szolgáltatás eladásakor a vevő országa szerinti áfa kulccsal kell számlázni, és ez az adóbevétel az adott államot illeti meg, nem pedig Magyarországot. Ennek bevallását országonkénti lebontásban egy egységes rendszeren keresztül negyedévente kell megtenni, amit OSS-nek hívunk, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg összesítetten forintban kell befizetni.

Harmadik országbeli ügyletek

Nézzük meg azt is, hogy mi a helyzet, a harmadik országból (pl. Kína, USA, Ausztrália, Ukrajna, Szerbia stb.) történő termékbeszerzéssel, azaz a termék importtal!

Kezdjük az áfa témájával, ugyanis az 2021. július 1-jével változott, amikortól közösségi szinten eltörölték a 22 eurós áfamentes értékhatárt, és innentől értékhatártól függetlenül az összes harmadik országból érkező termékre meg kell fizetnie mindenkinek a saját országában az import áfát. Ez véleményem szerint főleg a magánszemélyeket érinti rosszul, hisz a vállalkozók eddig is általában ezen értékhatár felett importáltak. Ráadásul amíg eddig az ilyen kisértékű küldeményeket simán kézbesítette a posta, addig most július óta meghosszabbodik a teljes folyamat a vámeljárással, aminek ráadásul díja is van. Tehát egy ilyen kisértékű Európai Unión kívüli rendelés esetén még ezzel is kalkulálni kell pluszban mindenkinek, nem csak az import áfával.

Az import áfán túl a vámmal kapcsolatos mértékek és szabályok viszont nem változtak lényegesen. Továbbira is csak 150 eurós értékhatár felett vámköteles az áru, mert addig vámmentesség van. 151-999 euró között a kereskedelmi vámtarifa szerinti vámot szabják ki az adott termékre, 1000 eurótól pedig a kereskedelmi vámszabályokat kell figyelembe venni. Idén júliustól az új szabályozás egyébként 3 fajta vámeljárást különbözetet meg:

    a) A harmadik országbeli adóalany (eladó) bejelentkezik az IOSS rendszerbe és beszedi, valamint havonta rendezi a     tagországok felé a 150 EUR alatti import áfákat.

    b) Egyszerűsített vámeljárás azon postai, gyorspostai szolgáltatókon keresztül, akik halasztott vámfizetési engedéllyel     rendelkeznek (ezt ők havonta rendezik a magyar adóhatóság felé, és itt mindenképpen 27%-ot fizetünk azon termékek     esetében is, amelyek egyébként itthon kedvezőbb ÁFA kulcs alá tartoznának).

    c) Ugyanúgy mint eddig, azaz vámeljárásban a vámhatóság szabja ki, és a határozat alapján még a kiszállítás előtt be kell     fizetnünk az áfát.

Mi a helyzet, ha mi adunk el fizikai terméket harmadik országba?

Ezt nevezzük termék exportnak függetlenül attól, hogy adóalany vagy magánszemély felé történik az értékesítés. Ez a közösségi értékesítéshez hasonlóan főszabály szerint egy belföldi teljesítési helyű ügylet lesz, azaz bruttó módos számlázás lép életbe (27-18-5%-AAM). Viszont ha áfa körös az adott magyar vállalkozás, és teljesülnek az ÁFA törvény 98-109.§-a szerinti egyéb feltételek, akkor áfamentes értékesítéssé válik, és ilyenkor a Billingóban „EUK” áfakulcsot kell kiválasztani.

Alanyi mentes adózóknál pedig mindenképpen alanyi mentes marad az ilyen termékeladás, és ez a bevétel meríti az alanyi mentes keretüket is.

Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy egy harmadik országbeli kizárólag akkor minősül adóalanynak, ha ezt valamilyen adóregisztrációs vagy cégjegyzék számmal bizonyítja számunkra, amit fel is tüntetünk majd a számlán. Ennek hiányában úgy kell kezelnünk, mintha nem adóalany lenne.

Hogy hogyan számlázz a Billingóból külföldi partnereid számára? Azt pedig megtudod ebből a bejegyzésből >> 

Fülöp Olga, a Számpatikus
az online bizniszek adózási szakértője