Milyen szabályok vonatkoznak a közösségi és harmadik országbeli szolgáltatások számlázására? Mit jelent a nettó és bruttó módos számlázás? Mi a teendőd kisvállalkozóként, ha például Facebook vagy Google számlát kapsz? Fülöp Olga összegyűjtötte a legfontosabb információkat.

A külföldi ügyleteket két nagy csoportba tudjuk besorolni attól függően, hogy közösségen belüliekkel vagy pedig harmadik országbeliekkel üzletelünk. Nézzük most végig úgy a beszerzési, mint az eladási szabályokat a szolgáltatásokra vonatkoztatva adóalanyok és nem adóalany partnerek részére!

Közösségi ügyletek

Közösségen belül ha egy adóalany egy másik adóalanynak számláz, akkor áfa nélküli, azaz nettó módos számlázás történik, amit a köznyelvben még fordított adózásnak is nevezünk. Mit is jelent ez pontosan? Először is, akkor minősül valaki EU-s adóalanynak, ha van közösségi adószáma (magyar egyéni vállalkozók a ’T101E, cégek pedig a ’T201T jelű nyomtatványon igényelhetik, ha alapításkor nem tették). Közösségi ügyletről pedig csak akkor beszélhetünk, ha a számlán mindkét fél közösségi adószáma fel van tüntetve, és értelemszerűen azok a számlázás pillanatban érvényesek is.  Ezt itt tudod csekkolni >>

A nettó módos számlázás pedig azt jelenti, hogy a számla nem az eladó országának áfáját fogja tartalmazni, hanem csak egy nettó összeget, amely összegre a 27% áfát nekünk vevőként itthon be kell fizetni, és azzal egyidejűleg az le is vonható (ez utóbbit persze csak ha áfás vagy, és van levonási jogod). Tulajdonképpen ez a fordított adózás lényege, hogy az állam felé nem az eladó fizeti az áfát, hanem a vevő. Ha neked nem áfás, hanem alanyi mentes vállalkozásod van, akkor ilyen esetben neked is be kell fizetned az áfát itthon, de azt nem vonhatod le. Ráadásul ilyenkor rendkívüli havi ÁFA bevallást (’65) és közösségi összesítő nyilatkozatot (’A60) is kell beküldened.

Kisvállalkozóként a legtipikusabb közösségi partnereink, akiktől szolgáltatást szoktunk igénybevenni, azok az alábbiak: Google, Facebook, Etsy, Amazon, AirBnb, Booking stb.

Nézzük mi a helyzet, ha te adsz el EU-s adóalany számára szolgáltatást! 

Természetesen ugyanez a szitu, azaz szintén nettó módon, áfa nélkül számlázol akár alanyi mentes, akár áfás vállalkozó vagy itthon. A számlára feltétlenül rá kell írni, hogy „ÁFA területi hatályán kívüli”, és be is kell vallani az áfa bevallás (’65) és összesítő nyilatkozat (’A60) tájékoztató soraiban is. Az áfát pedig ebben az esetben a partner majd a saját országában fizeti és vonja is le a saját adókulcsának megfelelően.

Ha EU-s magánszemélynek nyújtunk szolgáltatást, akkor a főszabály szerint bruttó módon, a hazai 27-18-5% áfával terhelten számlázunk, vagy alanyi mentesen ha azok vagyunk. Viszont vannak kivételek, amelyeket szintén ismernünk kell! EU-s nem adóalany vevők esetén figyelni kell arra, hogy éves 10.000 EUR (a törvény alapján ez 3.100.000 Ft) értékhatár feletti termék/digitális termék/szolgáltatás eladása esetén a vevő országa szerinti áfa kulccsal kell számlázni, és ez az adóbevétel az adott államot illeti meg, nem pedig Magyarországot. Ennek bevallását országonkénti lebontásban egy egységes rendszeren keresztül negyedévente kell megtenni, amit OSS-nek hívunk, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg összesítetten forintban kell befizetni.

Harmadik országbeli ügyletek

Nézzük meg azt is, hogy mi a helyzet, ha közösségen kívüliekkel üzletelünk! Import szolgáltatás igénybevétel esetén a helyzet nagyon hasonló mint a fenti közösségi szolgáltatások beszerzése esetén, azaz a nettó összegre itthon lesz 27% fizetendő áfánk ígyis-úgyis. Ezt az összeget levonásba pedig csak akkor helyezhetjük, ha van levonási jogunk, azaz áfásak vagyunk.

Ha mi nyújtunk szolgáltatást EU-n kívüli adóalanyok számára, akkor ugyanúgy „ÁFA területi hatályon kívüli” számlázás lép életbe, mint azt fentebb már a közösségiek tekintetében leírtam. Annyi különbséggel, hogy egy harmadik országbeli kizárólag akkor minősül adóalanynak, ha ezt valamilyen adóregisztrációs vagy cégjegyzék számmal bizonyítja számunkra, amit fel is tüntetünk majd a számlán. Ennek hiányában úgy kell kezelnünk, mintha nem adóalany lenne. Illetve adminisztrációban is van némi különbség, hisz ilyenkor nincs ’A60-as közösségi összesítő nyilatkozat, hanem csak a ’65-ös áfa bevallásban szolgáltatunk adatot ezekről az eladásokról.

Ha harmadik országbeli nem adóalanyoknak szolgáltatunk, akkor szintén a főszabály szerinti bruttó módos számlázás lép életbe (27-18-5%-AAM). A számukra értékesített digitális termékek (pl. e-bookok, videók, MP3-ak, applikációk, online tanfolyamok stb.) kapcsán pedig van egy kivétel az ÁFA törvényben (45/A.§ (1)), miszerint a teljesítési hely a nem adóalany országa. Ez azt jelenti, hogy értékhatártól függetlenül ezeket a termékeket mindenképpen a külföldi ország áfájával kell számláznunk, és emiatt be is kell jelentkezni az ottani adórendszerbe, majd pedig oda teljesíteni az áfafizetést.

Te fizikai termékeiket hozol be vagy adsz el külföldre? Akkor ebben a blogbejegyzésben megtalálod annak részletes szabályait is >>

Hogy hogyan számlázz a Billingóból külföldi partnereid számára? Megtudod ebből a bejegyzésből >>