A legfontosabb információk az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről

A következő tudnivalók kizárólag az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkoznak.

A Szja tv. értelmező rendelkezés keretében meghatározza az egyéni vállalkozó fogalmát. Ennek alapján egyéni vállalkozónak minősül:
    a) az egyéni közjegyző,
    b) önálló bírósági végrehajtó,
    c) egyéni szabadalmi ügyvivő,
    d) az egyéni ügyvéd,
    e) az állatorvos is.

Az említett személyek nem szerepelnek az egyéni vállalkozókról vezetett közhiteles nyilvántartásban. A szüneteltetés szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek. 

Az egyéni vállalkozónak jogában áll tevékenységét szüneteltetni. Ez akkor is megteheti, ha katázik. A szüneteltetés miatt a katás státusza nem szűnik meg.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése és időtartama

A szüneteltetés bejelentésére külön internetes felület szolgál. 

Az elektronikus felület használatához rendelkezni kell Ügyfélkapu+ vagy DÁP regisztrációval.. A felületen az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése külön menüpontban található. A szüneteltetés a bejelentés megtételének napját követő nappal kezdődik.

A BM Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentés beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését. A visszaigazolás tartalmazza a szüneteltetés kezdő napját is.

A vállalkozási tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. Ha a bejelentésre sor került 2016. december 31-ig, akkor a szüneteltetés időtartama legfeljebb 5 év. 2017. január 1-jétől a tevékenység legfeljebb 2 évig volt szüneteltethető, viszont 2021. július 1-jétől 3 évig lehetséges maximum szünetelni.

Ha az említett időtartam letelt, akkor az egyéni vállalkozás automatikusan megszűnik. Kivéve, ha az egyéni vállalkozó ezt megelőzően bejelenti tevékenységének újbóli megkezdését.

Katás egyéni vállalkozónak nem kell tételes adót fizetnie arra a hónapra, amelynek egészében tevékenységét szüneteltette. Ez csak akkor igaz, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét valóban nem folytatta.

Ha az egyéni vállalkozó a bejelentést 2022. január 22-én tette meg, akkor 2022. január 23-tól szünetelteti tevékenységét. 2022. január hónapra még kell tételes adót fizetnie, mivel nem egész hónapban szüneteltette tevékenységét. 2022. február hónapra már nem kell tételes adót fizetnie, ha a hónap egészében szünetelteti tevékenységét, valamint azt ténylegesen nem is végzi.

A szüneteltetés miatt több hónapra is lehet mentesülni a tételes adó fizetése alól.

A katás egyéni vállalkozónak nincs biztosítása arra hónapra, amelyre nem kellett fizetnie. Emiatt erre a hónapra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ezt 2020. július 1. óta már nem köteles a NAV felé jelezni, hanem azt a hivatal automatikusan kiszabja. A járulék havi összege 2022-ben 8400 Ft (napi 280 Ft), 2023-ban 9600 Ft (napi 320 Ft). Az internetes felületen kell bejelenteni az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetésének befejezését. Ez külön menüpontban található. Az internetes felületet nem lehet használni, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik ügyfélkapuval!

A szüneteltetés befejezésének bejelentését követő nappal kezdődik újra az egyéni vállalkozói tevékenység.

A BM Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentést beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését. Az értesítés tartalmazza a szüneteltetés utolsó napját is.

Például az egyéni vállalkozó 2022. január 21-én bejelentette, hogy megszünteti a szüneteltetést. Ekkor a vállalkozási tevékenység 2022. január 22-én kezdődött újra. 

2022. január 22-től január 31-ig terjedő időszakra már fizetnie kellett katásként a tételes adót, mégpedig annak havi összegét. Ezért egész január hónapra nem kellett egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ezt sem kellett már a NAV felé jelezni. A példaként felhozott esetben a járulékot 2022. január 21-ig kellett fizetni.

A tevékenység szüneteltetése miatt nem kell soron kívül kata bevallást benyújtani. A naptári évre, vagy ennél rövidebb katás időszakra vonatkozó bevallást a naptári évet követő év február 25-ig kell benyújtani. 

A tételes adó alóli mentesülés következményei

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tételes adó alóli mentesülés következményeit. A 40 %-os adót nem viselő bevételhatár attól függ, hogy a bevallási időszakban hány hónapra kellett tételes adót fizetni. A bevallási időszak a naptári év. Akkor ennél rövidebb, ha katás státusz csak a naptári év egy részében állt fenn. Az új Kata tv. (2022. évi XIII. törvény) szerint a bevételhatár a tételes adó fizetésével érintett hónapok száma és 1,5 millió forint szorzata.

Lássunk egy példát!

Egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-je óta új katás. Tevékenységét 2022. szeptember 10-től szüneteltette, s ez a helyzet 2022. december 31-ig fennáll. Ekkor az egyéni vállalkozónak 1 hónapra kellett tételes adót fizetnie. Ennek következtében, ha bevétele 2022. szeptember 1-je és 2022. december 31-e között időszakban a 1,5 millió forintot nem haladja meg, akkor nem kell 40 %-os adót fizetnie. A tevékenység hosszabb szüneteltetése azt eredményezheti, hogy a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár alacsony lesz. Emiatt fizetendő adó keletkezhet.

Egy másik eset

Egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-je óta új katás. Tevékenységét 2023. február 20-tól szüneteltette, s ez a helyzet 2023. december 31-ig fennáll.

Ekkor az egyéni vállalkozónak 2 hónapra kellett tételes adót fizetnie. Ennek következtében, ha bevétele 2023-ban a 3 millió forintot meghaladja, akkor a különbözet után 40 %-os adót köteles fizetni.

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó 2022. decemberében 4 millió forint ellenérték fejében végzett szolgáltatásokat egy magánszemély megrendelőjének. A megrendelő a szóban forgó összeget késedelmesen 2023. február hó elején - még a szüneteltetés megkezdése előtt - utalta át. Az egyéni vállalkozó 2023-ban más bevételt nem realizált.

A vázolt esetben a 2023-ban megszerzett bevétel 4 millió forint. Ez 1 millió forinttal haladja meg a 40 %-os adót nem viselő bevételhatárt, így annak 40 %-át, azaz 400 ezer forintot kell adóként megfizetni 2024. február 25-ig.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése és az alanyi adómentes értékhatár

A korlátozások lazításának következtében vélhetően az egyéni vállalkozók egy része ismét végezni kívánja tevékenységét. E körbe tartozó egyéni vállalkozó jelentős része alanyi adómentes státusú. Körükben felmerülhet az a kérdés, hogy a tevékenység szüneteltetése befolyásolja-e az alanyi adómentes értékhatárát. 

Az alanyi adómentesség naptári évre választható.  Az alanyi adómentességről év közben nem lehet „lemondani”. 

A naptári év közben az alanyi adómentesség két miatt szűnhet meg:

• a) az egyéni vállalkozó megszűnik;
• b) az alanyi adómentesség értékhatára átlépésre került.

A tevékenység szüneteltetése nem jelent megszűnést. Az alanyi adómentesség nem szűnik meg a tevékenység szüneteltetése miatt. Emiatt a szüneteltetés időszakában is fennmarad az alanyi adómentesség. 

Az alanyi adómentesség értékhatárát az Áfa tv. naptári évre határozza meg. Ennek összege 12 millió forint.

Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely szerint az éves értékhatárt arányosítani kell, ha a naptári év folyamán az egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét. Ilyen szabály korábban sem volt érvényben.
Ilyen értelmű jogértelmezés egyébként is betarthatatlan lenne.
Ugyanis az egyéni vállalkozónak már a tevékenység megkezdésekor, vagy a naptári év első napján tudnia kell a rá vonatkozó értékhatárt. 

Ha ezt nem tudná, akkor azt sem állapíthatná meg, hogy azt mikor lépi át.
A szüneteltetés időszaka a tevékenység megkezdésekor, vagy a naptári év első napján még nem ismert. Emiatt az éves értékhatár arányosítását sem lehet elvégezni.  

Nézzünk egy példát!

Kiss Béla egyéni vállalkozó 2020-ban kezdte meg tevékenységét. Bejelentkezéskor alanyi adómentességet választott, s ezt 2021-re is fenntartotta. Kiss Béla 2022. március 10-től szünetelteti tevékenységét. 2023. május 20-tól ismét megkezdi tevékenységét.

Az alanyi adómentesség rá vonatkozó értékhatára 2022-ben 12 millió Ft, függetlenül attól, hogy szüneteltette tevékenységét. A naptári évre vonatkozó értékhatár amiatt irányadó, mert Kiss Béla nem 2022-ben kezdte meg tevékenységét. Ennek következtében a naptári évre vonatkozó értékhatár irányadó.

Kiss Béla 2022. március 10-től 2023. május 19-ig tartó időszakban nem működött. Ettől függetlenül az alanyi adómentesség értékhatára a naptári évre meghatározott összeghatár (12 millió Ft).

Tegyük fel, hogy 2023. május 20-tól 2023. december 31-ig terjedő időszakban Kiss Béla által teljesített – az értékhatárba beszámító – ügyletek göngyölített ellenértéke nem haladja meg a 12 millió forintot. Ekkor alanyi adómentes státusa 2024-ben fennmarad.

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó év közben kezdi meg tevékenységét és azt még ebben az évben szünetelteti is.

Ekkor a tevékenység évközi megkezdése miatt felső értékhatárnak az időarányosan számított értékhatárt kell tekinteni.

Az értékhatárt nem befolyásolják a következő körülmények:

a) a szüneteltetés az év hátralevő időszakában fennmarad, vagy

b) az év folyamán sor kerül a jogutód nélküli megszűnésre.

Példa

Kiss Béla 2022. január 10-én kezdte meg tevékenységét. Tevékenységét 2022. március 20-tól szüneteltette. Az alanyi adómentesség értékhatárát 2022-ben arányosítással kell meghatározni. A 2022-re vonatkozó időarányos értékhatár 11 704 110 Ft (12 000 000 Ft/365 nap). Az értékhatárt az nem befolyásolja, hogy Kiss Béla 2022-ben tevékenységét szüneteltette, tehát az arányosításnál a 2022. január 10-e és 2022. december 31-e közötti időszak napjait kell alapul venni.

Tegyük fel, hogy Kiss Béla által teljesített – az értékhatárba beszámító – ügyletek göngyölített ellenértéke nem haladja meg a 11 704 110 Ft-ot. Ekkor alanyi adómentes státusa 2023-ban fennmarad.

Tegyük fel, hogy Kiss Béla 2022 folyamán megszűnik. A megszűnés miatt az alanyi adómentesség értékhatára 2022 -ra nem változik.

2022. január 10-től a megszűnés időpontjáig tartó időszakra az alanyi adómentesség értékhatára 11 704 110 Ft. 

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése az önkormányzatnál

Az önkormányzat a szüneteltetésről a közhiteles nyilvántartásból tudomást szerezhet. Ennek alapján a szüneteltetés időszakát saját nyilvántartásába bejegyezheti. Ebben az esetben nincs szükség a szüneteltetés bejelentésére az önkormányzat felé.

Az önkormányzat adócsoportjánál ezzel kapcsolatban érdemes tájékozódni. 

Ha az önkormányzat ezt nem teszi meg, akkor az egyéni vállalkozó köteles bejelentést tenni. Abban közli szüneteltetés kezdő és befejező napját a helyi önkormányzattal – mint helyi adóhatósággal. 

A bejelentésre az önkormányzat nyomtatványt rendszeresít.

A Fővárosi Önkormányzat az iparűzési adóval kapcsolatban elektronikus ügyintézésre van lehetőség. Bejelentést nem lehet tenni, ha szüneteltetés kezdetéről és végéről az Önkormányzat a közhiteles nyilvántartás alapján már tudomással bír. A tevékenység szüneteltetése miatt viszont iparűzési adó bevallást kell benyújtani.  Azt a szüneteltetés első napjától számított 30 napon belül kell beadni. A bevallást a naptári év első napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell benyújtani.

Az egyéni vállalkozó tevékenységet év közben is megkezdhette. Ha év közben kezdődött meg a szüneteltetés is, akkor a bevallási időszak más lesz. Ekkor a bevallást a tevékenység megkezdésének napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell beadni. Az egyéni vállalkozó tevékenységet adott évben újbóli megkezdheti, ha legalább 1 hónapig szüneteltette tevékenységét. Ekkor bevallást a tevékenységének újbóli megkezdésének napjától az év utolsó napjáig terjedő időszakra kell beadni. A határidő a tárgyévet követő év május 31-e.

Ha az egyéni vállalkozó december 31-e előtt megszünteti tevékenységét, akkor a bevallási időszak más lesz. Ekkor a bevallást a tevékenység újbóli megkezdésének napjától a megszűnés napjáig terjedő időszakra kell beadni. A bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.

Szüneteltetés bejelentése a kamaránál

A székhely szerinti kamaránál bejelenthető a tevékenység szüneteltetése és annak befejezése. Az egyéni vállalkozó nem minden esetben mentesül a szüneteltetés miatt az éves kamarai hozzájárulás megfizetése alól. Akkor nem kell az adott évre hozzájárulást fizetnie, ha a naptári év egészében szüneteltette tevékenységét. 

Így szüneteltetheted katás vállalkozásodat >>

Gyakran ismételt kérdések

Készíthetek számlát korábbi megbízások alapján, ha szünetel a vállalkozásom?

Nem. A szüneteltetés időszakában nem tudsz számlát kiállítani.

A szüneteltetést külön be kell jelenteni a NAV-nál?

Nem. Erre azért nincs szükség, mert a szüneteltetésről a NAV-ot az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartását vezető hatóság értesíti.

Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése?

Díj- és illetékmentes.

Mi a teendő a vállalkozói bankszámlával?

A szünetelés ideje alatt a vállalkozói bankszámla is megszüntethető. A szünetelést a banknak is be kell jelentened.

Billingo kiegészítés: hogy a 2022-es változások után hogy néz ki a szüneteltetés, illetve pontosan milyen nyitási-lezárási-működési folyamatokat kell végigzongorázni, arról másik szakértőnk. Böröczky Zsuzsi válaszolt a Billingosok kérdései mentén.