Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Egyéb / Egyéni vállalkozó adózása máso…
Egyéb - 2020.04.30. - 18 p. olvasás

Egyéni vállalkozó adózása másodállásban 2020: az aktuális szabályok

Bonácz Zsolt
Bonácz Zsolt Adótanácsadó, adószakértő

Erre kell odafigyelned, ha másodállásban vagy egyéni vállalkozó: a legfontosabb különbségek a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokhoz képest.

egyéni vállalkozó másodállásban

Hogyan dolgozhatsz másodállásban?

Ha a bejelentett főállásod mellett szeretnél extra bevételhez jutni, akkor többféle lehetőséged is van:

  • köthetsz alkalomszerűen megbízási szerződést
  • dolgozhatsz egyszerűsített foglalkoztatással
  • lehetsz egyéni vállalkozó
  • vállalhatsz munkát adószámos magánszemélyként (amennyiben az adott tevékenységet nem nem kötelező egyéni vállalkozóként folytatni)
Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hogy számodra melyik a legideálisabb, mindenképpen érdemes megvizsgálni az egyes kategóriák feltételeit, és átnézni, mennyi adót és járulékot kell fizetned. Ebben segítünk most neked!

Másodállás megbízási szerződéssel

Azoknak, akik nem egyéni vállalkozóként szereznek plusz jövedelmet, az egyik legelterjedtebb a megbízási szerződéses jogviszony, melyre az alábbiak jellemzők:

  •  alkalomszerű
  •  a megbízás tartalmában és a díjazás feltételeiben alá- és fölérendeltség áll fenn
Mit is jelent ez? A megbízási szerződés esetében a megbízónak utasítási joga van, amely azonban sokkal szűkebb, mint a munkaviszony esetén. A fókusz ilyenkor a szolgáltatás biztosításán, feladat elvégzésén van és nem a folyamatos munkavégzésen. A megbízó nem szab meg munkaidőt és nem köti ki a munka elvégzésének helyét. A megbízási díj akkor jár a megbízottnak, amikor a megbízást teljesítette, tehát nem kap rendszeres fizetést.

Gyakori, hogy a munkáltató speciális feladatokra megbízási szerződést köt főállású munkavállalójával.

Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység miatt magánszemélyként nem vagy köteles a NAV-tól adószámot kérni.

A megbízási jogviszony szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. törvény).

Megbízási jogviszony esetén nincs minimális megbízási díj, erről te és a megbízód egyénileg állapodtok meg.

A megbízási jogviszony alapján végzett munka önálló tevékenységnek minősül, ezért lehetőséged van a költségeid elszámolására:
  • tételes költségelszámolás alapján (kiadásaidat számlákkal kell igazolnod)
  • átalány költségelszámolással (teljes bevételed 10%-a az elszámolható költség)
Fontos tudnod, hogy amennyiben a megbízási díjból számított jövedelem összege:

  • eléri a naptári évre vonatkozó minimálbér 30%-át,
  • vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét,

akkor az SZJA mellett járulékfizetési kötelezettséged is keletkezik.

A megbízási díjból származó jövedelem:
  • tételes költségelszámolásnál a bevétel és a költség különbözete
  • átalányköltségnél a bevétel 90 %-a

Milyen adókat és járulékokat kell fizetned magánszemélyként?

  • SZJA-előleg: 15%
Amennyiben a megbízási díjból számított jövedelmed:
  • eléri, vagy meghaladja a minimálbér 30%-át,
  • vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét,

akkor az alábbi közterhek is levonásra kerülnek:

  • egészségbiztosítási járulék: 7%
  • nyugdíjbiztosítási járulék: 10%
Ha a megbízód vállalkozás, vagy más szervezet, akkor költségnyilatkozatod alapján a megbízási díjadból levonja a közterheket és azokat tovább utalja a NAV-nak.

Neked csak a nettó összeget fizeti ki. Ha tételes költségelszámolásról nyilatkoztál, akkor a kifizető maximum a bevétel 50 %-át veheti figyelembe költségként a közterhek levonásánál.

Amennyiben adóbevallásodban ennél több költséget vehetsz figyelembe, akkor emiatt több közterhet vontak le tőled. A különbözetet bevallásodban igényelheted vissza.

Az adóévben minden önálló tevékenységből származó bevételnél a költségelszámolást tekintve azonos módszert kell alkalmazni.
Amennyiben év közben a 10% költséghányad alkalmazását választottad, akkor az adóbevallásban áttérhetsz a tételes költségelszámolásra. Azonban, ha év közben tételes költségelszámolással éltél, akkor az adóbevallásban ehelyett a 10% költséghányad már nem jön számításba.

Előnye
  • nem szükséges adószám kiváltása, magánszemélyként is végezhető
  • lehetőséged van költségelszámolásra
Hátránya
  • nincs szabadság, felmondási idő
  • nincsenek plusz juttatások, pótlékok


Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik.

Milyen munkák esetében alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás?

  • mezőgazdasági idénymunkák
  • turisztikai idénymunkák
Mindkét esetben egy munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhatsz.
2020-ban az alábbi ágazatokban végzett alkalmi és idénymunka esetén az éves időkorlát 180 nap:

* növénytermesztés (ide értve a kertészeti ágazatot is)

* erdőgazdálkodás                        
* állattenyésztés            
* halászat és vadászat

  • alkalmi munkák
* Legfeljebb 5 egymást követő napon át,
* 2020-ban a járványveszélyre való tekintettel egy hónapon belül maximum 20 napon át (2021-ben vélhetően visszaáll a korábbi szabályozás szerinti maximum 15 nap),
* egy éven belül legfeljebb 90 naptári napon keresztül dolgozhatsz.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szakképzettséget nem igénylő alkalmi munkavállaló bére 2020-ban:
a minimálbér 85%-a - nettó 787 Ft/óra

Szakképzettséget igénylő munkakörben:
a minimálbér 87%-a - 1054 Ft/óra

A jogszabály meghatároz egy összeghatárt, ameddig munkavállalóként nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után szja-t fizetned.

Ha szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozol, akkor ez az összeg a napi minimálbér 130 %-a, azaz:

9633 FT x A FOGLALKOZTATÁS NAPJAI

Amennyiben szakképzettséghez kötött a munkát végzel, akkor ez az összeg a napi garantált bérminimum 130 %-a, azaz:

12597 Ft FT x A FOGLALKOZTATÁS NAPJAI

Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, naptári évben kapott munkabér meghaladja az összeghatárt, akkor munkavállalóként szja fizetési kötelezettséged van. Azonban továbbra sem kell nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetned.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott dolgozó után tételes közterhet fizet.

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén ez az összeg napi 500 forint munkavállalónként.

Alkalmi munka esetén a közteher napi 1000 forint, statiszták után napi 3000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatást a foglalkoztatónak a 20T1042E nyomtatványon kell bejelentenie a NAV-nál.

Előnye
  • munkavállalóként csak személyi jövedelemadót kell fizetni és azt is csak meghatározott esetben
  • a munkavégzéshez nincs szükség munkaszerződésre
  • jár időarányos szabadság, éjszakai pótlék, túlórapótlék
Hátránya
  • kizárólag alkalomszerű, szezonális munka esetén alkalmazható

Egyéni vállalkozás másodállásban

Másodállású egyéni vállalkozást egyszerűen és gyorsan indíthatsz, ha legalább heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel. Ez vonatkozik rád akkor is, ha közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanulsz.

Másodállású egyéni vállalkozóként közterheket kell fizetned az elszámolt vállalkozói kivét után. A vállalkozói kivét a saját munkád ellenértéke. Tulajdonképpen önmagadnak adsz kvázi ‘fizetést’.

Havi járulék- és adóbevallást (2058. sz. bevallás) benyújtása másodállású vállalkozóként is szükséges.

Amennyiben nem volt vállalkozói kivéted, akkor nincs mi után közterheket fizetned. Ekkor nullás bevallást kell készítened.

Egyéni vállalkozásból származó jövedelmedet több módon is leadózhatod. Választhatsz vállalkozói SZJA-t, átalányadózást, valamint kata adózást.

Előnye
  • az egyéni vállalkozás indítása díj- és illetékmentes, online is lehetséges, nincs szükség ügyvéd segítségére
  • ha úgy alakul, hogy nincs bevételed, szüneteltetheted a tevékenységedet és mentesülsz a járulékok fizetése alól
  • a vállalkozás minimum 1 hónapig maximum 2 évig szüneteltethető
  • nem kell hátat fordítani biztos, bejelentett állásodnak, másodállásban is kipróbálhatod magad vállalkozóként
  • kisebb a vállalkozásod fenntartási és működési költsége, mint a társas vállalkozásoknak
  • kata adózás választhatósága esetén fix összegű, alacsony havi adóteher
  • alanyi adómentes vállalkozóként nincs szükség külön vállalkozói bankszámla nyitására
  • ha áfa-körbe tartozol, a fizetendő áfával szemben elszámolhatod a költségeidhez kapcsolódó áfát
Hátránya
  • egyes tevékenységi körökhöz szakképesítés szükséges
  • teljes magánvagyonoddal felelsz a beszállítók és az adóhatóság felé
  • iparűzési adót kell fizetned
  • kötelező kamarai hozzájárulás terhel (évi 5000 Ft)
  • nincs fizetett szabadság, túlórapótlék

Másodállás adószámos magánszemélyként

Ahhoz, hogy számlázni tudj, nem feltétlenül szükséges egyéni vállalkozást indítanod. Magánszemélyként lehetőséged van adószámot kiváltani a NAV-nál és ezzel jogosultságot szerzel arra, hogy számlát állíts ki.

Az adószám kiváltása előtt célszerű könyvelővel, adótanácsadóval konzultálnod. Ugyanis vannak bizonyos tevékenységek, amelyek kizárólag egyéni vállalkozóként végezhetők.

Adószámos magánszemélyként bevételi és kiadási nyilvántartásra lesz szükséged. Az ily módon szerzett bevételt a személyi jövedelemadó bevallás ‘önálló tevékenységből származó jövedelem’ sorában kell feltüntetni.

Mi a különbség az egyéni vállalkozó és az adószámos magánszemély között?

Az adószámos magánszemély is rendszeresen és üzletszerűen végzi tevékenységét. Emiatt kell adószámot kérnie a NAV-nál.

Általában szellemi szabadfoglalkozásúak élnek ezzel a lehetőséggel.

Amennyiben egyéni vállalkozóként számlázol, akkor a számla teljes összegét megkapod, a kifizetőnek nem szükséges adót megállapítania és levonnia.

Az adót, adóelőleget az önadózás szabályai alapján saját magad vallod be és fizeted meg.

Adószámos magánszemély esetében a megbízónak - feltéve, hogy vállalkozás vagy bármely más szervezet - a következők szerint kell eljárnia.

Először is meg kell állapítania, hogy a magánszemély a számlázott tevékenységgel összefüggésben biztosítottnak minősül-e. Amennyiben igen, akkor szja-előleg mellett a járulékokat is le kell vonnia.  Így te magánszemélyként már csak a levont szja-val, járulékkal csökkentett összeget kapod meg.

Emellett a megbízónak igazolást kell kiállítania számodra a naptári évben kifizetett bevételről. Továbbá az abból jövedelemként figyelembe vett összegről, és az az azokból levont tételekről jogcímenként.

Előnye
  • elszámolhatóak a költségek, nem kell vállalkozást alapítani
  • nyilatkozhatsz a költségelszámolás mértékéről, ezzel növelheted a cash flow-t
  • nem kell iparűzési adót és kamarai hozzájárulást fizetned
  • ha nincs jövedelmed, nincs fizetési kötelezettséged sem

Hátránya

  • adószámos magánszemélyként kevesebb költséget tudsz elszámolni, mint egyéni vállalkozóként
  • nem számolhatsz el kivétet és korlátozott az értékcsökkenési leírás elszámolása
  • nincs lehetőséged veszteség-elhatárolásra, azaz azt a következő év(ek)ben jelentkező nyereséggel szemben nem számolhatod el


Főállású vagy másodállású egyéni vállalkozó?

Ha van egy jól fizető állásod, de vállalkozásban is gondolkodsz, érdemes lépésről lépésre haladnod. Azaz, először másodállásban vállalkozást indítanod. Amikor már beindult az üzlet, lehetsz főállású egyéni vállalkozó, vagy akár alapíthatsz gazdasági társaságot. Így nem kell feladnod a biztos jövedelmedet egy bizonytalan jövő reményében.

Tudtad, hogy az induló vállalkozások kb. fele már az első három évben megszűnik?

Főállás mellett minimális kockázattal is belevághatsz önálló üzletbe!

A másodállású egyéni vállalkozó feltételei

Semmiféle akadálya nincs annak, hogy egyéni vállalkozást létesíts munkaviszonyod mellett. Ezt nem kötelező munkáltatód felé bejelentened, de javasolt megtenni. A legcélszerűbb írásban tájékoztatni. Erről sok esetben maga a munkaszerződés is rendelkezik. Különösen akkor indokolt, ha olyan tevékenységet kívánsz végezni, amelyet munkáltatód is. Ugyanis ekkor munkáltatód konkurenciájává válhatsz.

Amennyiben a munkaszerződésed nem tiltja, alkalmazottként is indíthatsz egyéni vállalkozást, vagy alapíthatsz gazdasági társaságot.

Ha legalább heti 36 órás munkavégzésre vagy kötelezett, akkor munkaviszony melletti egyéni- vagy társas vállalkozónak minősülsz.

Egyéni vállalkozása indítása a gyakorlatban

Egyéni vállalkozást személyesen – ügyfélszolgálati irodában -, vagy online, Ügyfélkapun keresztül is indíthatsz.

Ha online vágsz bele, akkor kérelmet kell benyújtanod a Webes ügysegéd oldalán keresztül.

A kérelemben az alábbiakat kell megadnod:

1. Személyes adatok
2. Az egyéni vállalkozás székhelye (telephelye, fióktelepe)
3. Tevékenységi körök, melyeket vállalkozóként végezni fogsz
4. Annak jelzése, hogy másodállásban végzed vállalkozásodat
5. Amennyiben az Szja tv. szerinti átalányadózás szerint adóznál, akkor erről a kérelemben kell nyilatkoznod
6. Áfával kapcsolatos nyilatkozatok megtétele. Például belépés az áfa körbe, áfásként pénzforgalmi adózás választása, vagy alanyi adómentesség választása
7. Ha egyből katázni szeretnél, akkor erre vonatkozóan a kérelemben nyilatkozni kell
Ha még nincs adószámod, akkor azt az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó kérelem elfogadását követően megállapítják számodra. Az adószám mellett nyilvántartási számot is kapsz.
Sem az adószám, sem a nyilvántartási szám nem azonos az adóazonosító jeleddel .
További lépések:
8. Kamarai regisztráció
9. Iparűzési adó (IPA) – egyéni vállalkozás bejelentése az önkormányzatnál


Milyen tevékenységet válassz egyéni vállalkozóként?

Mivel egyéni vállalkozóként bizonyos tevékenységi körök képesítéshez kötöttek, érdemes ellenőrizni vagy könyvelővel konzultálni, hogy melyik megfelelő számodra.

Egyéni vállalkozó adózása másodállásban

Milyen adózási formák közül választhatsz másodállású egyéni vállalkozóként?

Egyéni vállalkozóként alapszabály szerint az SZJA tv. szerint adózol. Ezen kívül választhatsz átalányadózást és kata adózást. Most mutatjuk, melyikről, mit érdemes tudnod!

Vállalkozó személyi jövedelemadó

Az SZJA törvény szerint egyéni vállalkozóként az alábbi adófizetési kötelezettségeid vannak:
  • a vállalkozói kivét alapján fizetendő szja és járulékok, ami az összevont adóalapra megállapított adó (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg)
  • vállalkozói szja: a vállalkozói adóalap után kell fizetni, mértéke 9 %
  • osztalékadó: vállalkozói osztalékalap - vállalkozói adóalap és az azután fizetendő szja különbözete - után kell fizetni, mértéke 15 %
  • szociális hozzájárulási adó: bizonyos esetekben a vállalkozói osztalékalap után kell fizetni
Előnye
  • széles körben elszámolható költségek
  • veszteség elszámolhatósága
Hátránya
  • elengedhetetlen könyvelő megbízása a sok adminisztráció miatt
  • többféle adó- és járulékfizetési kötelezettség

Átalányadózás

A kata adózás bevezetése óta egyre kevesebb az olyan egyéni vállalkozó, akinek megérné átalányadózást választania.

Milyen esetekben választhatod az átalányadózást?

  • ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevételed nem haladta meg a 15 millió forintot
  • ha egyéni vállalkozásod bevétele az adott adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot
  • kiskereskedelmi tevékenység esetén akkor, ha a megelőző adóévben vállalkozói bevételeid nem haladták meg a 100 millió forintot
  • mezőgazdasági őstermelőként akkor, ha bevételed nem lépi túl a 8 millió forintot
  • ha korábban megszűnt vagy megszüntetted az átalányadózást, csak akkor választhatod újra, ha a megszűnést követően eltelt minimum 4 adóév
Az szja, járulékok, szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem .
Az átalányadózás esetén az összes költség elszámoltnak tekinthető, ezért nem kell költségelszámolást készíteni. Viszont a számlákat meg kell őrizni.

Hogyan kell kiszámítani a jövedelmet egyéni vállalkozó átalányadózása esetén?

Átalányban megállapított jövedelem = Bevétel - Költséghányad

Például: ha a költséghányad 40%, akkor a jövedelem, a bevétel 60%-a.

A költséghányad általános mértéke 40%, öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozónál 25%.

Bizonyos szolgáltatások esetében a költséghányad 80%. Ha ezeket öregségi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó végzi, akkor 75%.
Kereskedelmi tevékenységek folytatása esetén a költséghányad ennél lényegesen magasabb. Az Szja tv. a kereskedelmi tevékenységek esetében némileg alacsonyabb költséghányadot állapít meg öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozónál.

Mit kell fizetned átalányadózó egyéni vállalkozóként?

  • 15% személyi jövedelemadót
  • 17,5% szociális hozzájárulási adót
  • 2020. június 30-ig 4% természetbeli egészségbiztosítási járulékot
  • 2020. június 30-ig 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot
  • 10% nyugdíjjárulékot
  • 2020. július 1-től 18,5% társadalombiztosítási járulékot (az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok helyett)
Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, akkor az adót és járulékokat a minimum járulékalap szerint kell havonta fizetned.

Előnye
  • akkor éri meg választanod, ha a bevételedet az átalánnyal jobban tudod csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással
Hátránya
  • bonyolultabb adózási forma és általában kevésbé éri meg, mint a kata

Kata adózás

A kata lényegében átalányadó. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a kisadózó havi fix összegű adóval a vállalkozásból származó összes jövedelmét leadózza.

Ki választhatja a kata adózást?

  • Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek
  • egyéni cégek
  • magánszemély tagokból álló betéti társaságok
  • magánszemélyek tagokból álló közkereseti társaságok
  • magánszemély tagokból álló ügyvédi iroda
Kisadózó az egyéni vállalkozó saját maga. Továbbá az egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda tevékenységében közreműködő tag.

A kisadózó lehet:
  • főállású
  • nem főállású (másodállású)

Mennyit kell fizetned katásként?

  • A tételes adó fix havi összege:
Főállású kiadózóként: 50000 Ft
Nem főállású kiadózóként: 25000 Ft

  • Kamarai hozzájárulás ( tagdíj) – évente 5000 Ft

Vállalkozóként kötelező a regisztráció a Kereskedelmi és Iparkamarába. Ezt a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül kell megtenni és egyben befizetni az éves hozzájárulást . Az adott évre vonatkozó hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell befizetni.

  • Iparűzési adó – évente 50000 Ft (egyszerűsített adózás esetén)
Az iparűzési adó alá minden vállalkozónak kötelezően be kell jelentkeznie a székhelye, telephelye szerint illetékes önkormányzatnál. Ha azok eltérő önkormányzat területén vannak. Katásként lehetőség van az iparűzési adót átalány-adóalap után fizetni. Ebben az esetben nincs bevallási kötelezettség.

Mikor nem minősülsz főállású katásnak?

  • minimum heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel (ha egyidejűleg több munkaviszonyod van, akkor a heti munkaidőket együttesen számíthatod)
  • közép- vagy felsőoktatási közép- vagy felsőoktatási intézmény aktív nappali tagozatos hallgatója vagy
  • nappali tagozatos hallgatóként szünetelteted a tanulmányaidat, de még nem töltötted be a 25. életévedet
  • nevelőszülő vagy
  • rokkantsági ellátásban részesülsz
  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy jogosult
  • külföldön vagy biztosított
  • saját jogon vagy nyugdíjas
  • özvegyi nyugdíjban részesülsz, amennyiben még nem töltötted be a nyugdíjkorhatárt
  • más katás vállalkozásban, vagy egyéni vállalkozóként már főállású kisadózó vagy
  • katás cégben kisadózó vagy, de mellette nem katás egyéni vállalkozóként magad után járulékokat kell fizetned
  • más vállalkozásban társas vállalkozóként járulékot fizetsz magad után
Előnye
  • könnyű adminisztráció: csak bevételi nyilvántartást kell vezetned
  • adott bevételi értékhatárig csak a tételes adót kell megfizetni
  • másodállásúként kisadózóként nagyon alacsony összegű tételes adót kell fizetni
Hátránya
  • katásként nem vagy jogosult költségelszámolásra
  • nem váltja ki az iparűzési adót
  • bizonyos bevételi értékhatár túllépése esetén 40%-os adót kell fizetni az értékhatár feletti bevételre
Jó ha tudod: Bevételi értékhatár számítása
1. lépés: Hány hónapra kellett a naptári évben tételes adót fizetni?
2. lépés: A hónapok számát szorozd meg 1 millió forinttal.

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás Tudástár vállalkozás fejlesztés NAV Törvény KATA hasznos tippek új funkció e-számla adózás webáruház online számlaadat szolgáltatás kata 2020 nav-bekötés könyvelés kéziszámla adatszolgáltatás katás vállalkozás kata adózás marketing bejelentési kötelezettség számlasablon koronavírus biztonság felhő digitális archiválás e-kereskedelem adatszolgáltatási kötelezettség online számlázó nav online számla számlatömb online számla és billingo összekötés tévhitek kata adatszolgáltatás nav online számla regisztráció online adatszolgáltatási kötelezettség ügyfélszolgálat áfa e-számlázás katás számlázás pénztárgép billingo NAV bekötés számlázó program váltás katás vállalkozás bejelentése online számla regisztráció kata szüneteltetése nav adatszolgáltatás startup fintech számla adó katás vállalkozás adatszolgáltatása egyéni vállalkozás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése szakértői cikk online számla koronvírus nav online számla összekötés fenntarthatóság Billingo előfizetés Ingyenes Billingo társadalmi felelősségvállalás támogatás Bonácz Zsolt Webshippy webáruház logisztika integráció előlegszámla előlegszámla készítése GDPR kata bejelentés kata keret könyveléstámogatás egyéni vállalkozás indítása API könyvelői fiók egyéni vállalkozás szüneteltetése 2020 könyvelői összekötés koronajárvány nav online adatszolgáltatás Díjbekérő Proforma e-számlák díjak elismerés adatvédelmi tájékoztató adatvédelem egyéni vállalkozás szüneteltetése számlázó program választás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás számlaadatok jogszabályváltozás banki összekötés összekötés