Hogyan lesz vállalkozóként nyugdíjad?

Minél később megy valaki nyugdíjba, annál jobban igaz rá, hogy saját magának kell gondoskodnia a majdani nyugdíjáról. Ez egyébként nem csak Magyarországon igaz, ugyanis a korfával sok európai országban gond van, de persze ez sovány vigaszt jelent a magyar vállalkozóknak.

Miért szükséges nyugdíj-megtakarítás egy vállalkozónak?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korfa oldala sajnos nagyon látványosan bemutatja ennek kérdésnek az okát, amit a látvány alapján tulajdonképpen nem is fontos sokat magyarázni.

A mai közel 50 éves korosztálytól a fiatalabbak felé haladva ugyanis láthatóan egyre csökken az egyes életkorokban lévő magyarok száma, mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A mai gyerekek pedig, akiknek a nyugdíjjárulékából fizetnék majd a későbbi nyugdíjakat, tehát a tiedét is, különösen kevesen vannak a 20-40-es aktív korosztályok létszámához képest.

A korfa persze önmagában nem lehet rossz, vagy jó, hiszen több minden kiolvasható belőle. Jelenleg például az az állapot is, hogy az idősek egyre többen vannak és egyre tovább élnek, ami az orvostudomány és az egészségügyi ellátás évtizedek alatti fejlődésének és a nyugodt, békés évtizedeknek köszönhető.

Viszont az is kiolvasható belőle, hogy a fiatalok a jövőben nem fogják tudni eltartani az időseket, legalábbis, ami a nyugdíjat illeti.

Összehasonlítva az 1950-es évekbeli magyar korfával, amely akkor még egy karácsonyfára hasonlított (a világháborús hatásokat figyelmen kívül hagyva), vagyis egy olyanra, ahol az idősek megnyugodhattak, hogy kapnak majd elég nyugdíjat a fiatalok befizetései nyomán. 

Magyarországon a második világháború előtt nem volt általános az állami nyugdíj, de akinek volt, az nem az államtól, hanem a nyugdíj-megtakarításából kapta a nyugdíját. Mivel ezek zömmel ingatlanalapokban voltak befektetve, melyek fedezetei a háborúban zömmel megsemmisültek, át kellett váltani a mai felosztó-kirovó rendszerre. Ezt viszont sajnos nem sikerült a második világháború óta eltelt évtizedek alatt meghaladni, melyre a legnagyobb próbálkozás a magánnyugdíjpénztári rendszer volt. Sajnos a kormányzat rövid távú érdekei 2011-ben felülírták a társadalom hosszú távú érdekeit, így egy 17 éves gyarapodó múlt után jórészt mindenki teljes mértékben visszakerült a nyugdíjjárulékot felosztó-kirovó rendszerbe.

Ez, valamint a korfa változása okozta, hogy mára nem maradt más megoldás a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére, mint az öngondoskodás.

A vállalkozók pedig különösen azért veszélyeztetettek, mert róluk tudvalévő, nem feltétlenül az elérhető legmagasabb fizetés után fizetnek nyugdíjjárulékot, illetve e mellett plusz befizetéseket, megtakarításokat sem tesznek félre a nyugdíjas korukra. Miközben tudvalévő, hogy az államtól nem számíthatnak biztos megélhetést nyújtó nyugdíjra. A KATA nyugdíjalapra még inkább igaz ez. Ezért a társas és az egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulása egy igen érzékenyen érintett terület a nyugdíjkérdésben.

Mit lehet tenni egy jobb nyugdíjért?

A társas és egyéni vállalkozó nyugdíját leginkább az egyénnek saját magának kell összeraknia. Minél közelebb van a vállalkozó a nyugdíjhoz, annál többet kell havonta félretennie (ha még nem kezdte el), és minél távolabb van a nyugdíjkorhatártól, annál biztosabb, hogy szüksége is lesz a megtakarítására.

Jó eséllyel bizonyos idő elteltével a nyugdíjkorhatárt egyszerűen muszáj lesz megemelni, mert semmilyen más módszerrel nem lehet majd biztosítani a rendszer fenntartását.

Ilyen alternatív megoldás lehetne a nyugdíjjárulék emelése, fiatal munkavállalók betelepítése az országba, vagy a nyugdíjak csökkentése, de jelenleg úgy tűnik, egyik sem lesz járható út. Marad tehát a nyugdíjkorhatár kitolása. 

Az öngondoskodás marad tehát az egyetlen megoldás. Szerencsére van több nyugdíj-megtakarítási lehetőség is, melyet ráadásul a magyar állam is támogat. Pénzt kivenni a nyugdíjig vagy nem lehet, vagy nem éri meg az adóelvonások miatt.

Mindhárom lehetőség teljesen magánjellegű megtakarítás, tehát ezt nem veheti el később az állam. A korábbi magánnyugdíjpénztár viszont nem volt magánjellegű megtakarítás, hiszen az az államot megillető nyugdíjjárulék egy részének átirányításáról szólt, amely ráadásul még le sem volt adózva.

Nyugdíj-megtakarítási lehetőségek

1. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP) nem a legkedvezőbb, de nem is a legdrágább költségű nyugdíjbefektetés (évi 2-4 százalék körüli). Valamekkora összeget minden pénztárnál kötelező havonta befizetni, akár már havi 4 000 forinttól kezdve is, persze ez sokra nem lesz elég. A biztosításoknál megszokott indexálás itt is működik, így a befizetés összege az inflációval növelhető évente. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok általában szerények (mindössze néhány százalék évente), főleg ha kockázatmentes portfóliót választasz, de cserébe nem kell értened a pénzügyi befektetésekhez, azt szakemberek intézik helyetted.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságodat nem szüntetheted meg az első 10 évben, kivéve, ha közben nyugdíjba mész. A hozamok a számlanyitást követő első 10 év után adómentesen felvehetők, ettől kezdve 3 évente, de persze itt épp az a lényeg, hogy ne vedd ki a pénzt, hiszen a nyugdíjadra tetted félre.

2. Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás egy kicsit fegyelmezettebb megtakarítás, mint az önkéntes nyugdíjpénztár. Míg ott ugyanis csak a havi minimális tagdíjat kötelező fizetni, mely nem elég a komoly takarékoskodásra, addig itt, a nyugdíjbiztosításnál viszont kötelező havonta a teljes összeget fizetni.

A nyugdíjbiztosítás a nyugdíjas kor elérésekor fizeti ki az évek során megtakarított összeget, valamint azok hozamait. A hagyományos vagy klasszikus nyugdíjbiztosítás mellett ma már egyre elterjedtebb az úgynevezett unit-linked vagy más néven befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás. Ezek általában befektetési alapokba kerülnek. Ezek között bármikor tudsz váltani, bár nem biztos, hogy ingyen.

Itt – vagyoni egységenként – te döntöd el, hogy a pénzed mibe fektesse a biztosító, cserébe nincs garantált hozam, sőt, akár bukhatsz is a pénzedből. Ezért kell minél több alapba befektetni, amivel diverzifikálod (megosztod) a kockázatokat. Akár évi 5-9 százalékos hozamot is elérhetsz, hagyományos nyugdíjbiztosításokkal pedig akár évi 4 százalék hasznot.

A nyugdíjbiztosítások éves költsége 1,5 és 4,5 százalék között szokott lenni, amivel a legmagasabb költségű nyugdíj-megtakarítást jelenti. A nyugdíjbiztosítás csak hosszú távú elköteleződés esetén éri meg, mert a költségei ún. fejnehezek, így a futamidő lejárta előtti hozzáféréssel még veszíthetsz is a megtakarításodból, nem ideértve a hozamok miatti esetleges veszteségeket, tehát azon felül. 

Az idő előtti felmondás komoly veszteségekkel járhat, nem érdemes tehát kivenni a pénzt, főleg nem a teljes összeget.

A nyugdíjbiztosításhoz egy szerényebb alapbiztosítás is kapcsolódik, a biztosított váratlan halála, betegsége vagy balesete esetére.

3. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a legolcsóbb költségű nyugdíj-megtakarítás, mindössze a befektetésed 0,1-0,2 százalékába kerül. Az általában alacsony havidíj mellett valamekkora százalékos állományi díjat is fizetned kell.

A nyugdíj-előtakarékossági számlán van a legnagyobb befektetési szabadságod, hiszen nincs portfóliókezelő szakember, pontosabban te magad vagy az. Éppen ezért, ez a lehetőség csak akkor ajánlott, ha értesz a befektetésekhez és tudod, hogy mit csinálsz.

A NYESZ tehát csak egy alacsony számlavezetési díjú (legfeljebb évente 2 000 forintba kerülő) értékpapírszámla, amire akkor és annyit fizetsz be, amennyit szeretnél, majd ebből állampapírokat, befektetési alapokat és értékpapírokat vásárolhatsz. A hozam (és a kockázat) teljes mértékben az általad megvásárolt befektetésektől függ, semmilyen garancia nincs a hozamra. Sőt, lehetsz veszteséges is.

Cserébe itt a legnagyobb a rugalmasság, hiszen semmilyen kötelező havi befizetésed nincs.

A vételi tranzakciókért fizetned kell, így nem érdemes gyakran váltogatni a befektetéseket. Hozz hosszabb távú döntéseket!

A számládon összegyűjtött pénzre (tehát nem a befektetéseidre) garanciát vállal a Befektető-védelmi Alap (Beva). A NYESZ esetében nem jelölhetsz ki örököst, míg a másik két nyugdíj-megtakarítási forma esetében igen.

Csak olyan pénzpiaci eszközöket vásárolhatsz, amelyek szabályosan bevezetésre kerültek Magyarországon és az Európai Gazdasági Térségben.

A NYESZ futamideje akkor jár le, ha elérted a nyugdíjkorhatárt vagy ha eltelt 10 év a számlanyitás óta. Ekkor adómentes a megtakarításodhoz történő hozzáférés. Egyébként a NYESZ megszüntetésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelem után egységesen 15 százalékot kell fizetned személyi jövedelemadóként és 13 százalékot szociális hozzájárulásként. Ezenkívül lehet, hogy az osztalékot fizető cég székhelyeként bejegyzett országnak is fizetned kell valamekkora összeget.

Ha megszünteted a nyugdíj-előtakarékossági számládat, akkor a pénzt csak egy összegben veheted fel, nincs lehetőség rész-kivétre.

Adókedvezmények

A magyar állam az alábbi adókedvezményekkel támogatja a nyugdíj-megtakarításaidat az éves személyi jövedelemadódból:

• önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): az éves befizetéseid 20 százaléka, de legfeljebb évi 150 000 forint, vagy ennél kevesebb, ha nincs ennyi befizetett személyi jövedelemadód (ez évi 750 000 forintnyi nyugdíjpénztári befizetéssel maxolható ki, azaz havi átlagban 62 500 forintnyi befizetés után)

• nyugdíjbiztosítás: az éves befizetéseid 20 százaléka, de legfeljebb 130 000 forint, vagy ennél kevesebb, ha nincs ennyi befizetett személyi jövedelemadód (ez évi 650 000 forintnyi nyugdíjbiztosítási befizetéssel maxolható ki, azaz havi átlagban 54 167 forintnyi befizetés után)

• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): az éves befizetéseid 20 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint, vagy ennél kevesebb, ha nincs ennyi befizetett személyi jövedelemadód (ez évi 500 000 forintnyi NYESZ befizetéssel maxolható ki, azaz havi átlagban 41 667 forintnyi befizetés után)

Egyrészt, az ÖNYP adó-visszatérítése közös az egészségpénztári befizetéssel. Vagy az egyik után kérhetsz adó-visszatérítést, vagy a másik után.

Másrészt, együtt maximum 280 000 forint járhat vissza a személyi jövedelemadódból, vagy ennél kevesebb, ha nincs ennyi befizetett személyi jövedelemadód (ez évi 1 400 000 forintnyi nyugdíj-megtakarításba történt befizetés után maxolható ki, azaz havi átlagban 116 667 Ft befizetés után).

Ha idő előtt felbontod a nyugdíj-megtakarításodat, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás kivételével mindegyik fajtánál számolnod kell a futamidő alatt kapott adó-visszatérítések 20 százalékkal emelt összegű visszafizetésével is.

A nyugdíjas éveid anyagi biztonsága vállalkozóként nem az államtól függ, hanem a saját döntéseidtől. Minél előbb elkezded a megtakarítást, annál kisebb havi teherrel tudsz magadnak megfelelő nyugdíjat biztosítani. Az öngondoskodás nem csupán egy lehetőség, hanem elkerülhetetlen szükséglet, ha szeretnéd megőrizni az életszínvonaladat időskorodra is. Az állam által támogatott nyugdíj-megtakarítási formák – legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról, nyugdíjbiztosításról vagy NYESZ-ről – segítenek, de a végső döntés a te kezedben van. A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e félretenni, hanem az, hogy mikor kezded el.

Gergely Péter
Pénzügyi szakértő, BiztosDöntés.hu