A katás vállalkozás a NAV-nál fennálló adótartozás miatt is megszűnhet. Bonácz Zsolt a Billingo adószakértője összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, teendőket.

Katás vállalkozás megszűnése

A katás státusz megszűnhet a NAV-nál fennálló – végrehajtható, nettó módon számított – adótartozás nagyságrendje miatt . A Kata tv. a naptári év utolsó napjára vonatkozóan meghatároz egy összeghatárt. Ennek összege 100 000 Ft. Ezt meghaladó tartozás esetén a NAV határozatot hoz a katás státus megszűnéséről. 

Katás egyéni vállalkozónak figyelembe kell venni, hogy gazdasági tevékenységet nem elkülönült szervezeti formában végzi. 

Katás egyéni vállalkozó alatt azokat a személyeket kell érteni, akik az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülnek. E körbe tartoznak olyan magánszemélyek is (pl. egyéni ügyvéd), akik az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában nem szerepelnek. Katás egyéni vállalkozónál a NAV egy adószámlán tartja nyilván valamennyi kötelezettséget és befizetést.  

Gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan többnyire a következő jogcímeken keletkezik fizetési kötelezettsége:

• katásként fizetendő tételes adó;
• 40 %-os mértékű adó;
• áfa;
• tartozás után felszámított késedelmi pótlék, bevallott önellenőrzési pótlék;
• alkalmazott munkabéréből levont járulék, személyi jövedelemadó-előleg;
• alkalmazott munkabére után fizetendő szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás;
• egyéni vállalkozóként vásárolt ingatlan, gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéke.

Magánszemélyként többek között az alábbi jogcímeken merülhet fel fizetési kötelezettsége:

• nem egyéni vállalkozóként végzett ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után bevallott szja;
• magánszemélyként értékesített ingóságból keletkezett jövedelem után bevallott szja;
• más magánszemély részére adott kölcsön kamata után bevallott szja;
• magáncélra beszerzett személygépkocsi után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték;
• magáncélra beszerzett ingatlan után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték.

A NAV adószámlán mutatkozó nettó adótartozást kell figyelembe venni. Mindegy, hogy gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik-e.

Nézzünk egy példát!

Katás egyéni vállalkozó NAV adószámlája 2019. december 31-én a következő egyenlegeket mutatja. 

A vázolt esetben a NAV hozhat határozatot a katás státus megszűnéséről. Ugyanis a nettó adótartozás meghaladja a 100 000 Ft-ot. Lényegtelen, hogy ebből 100 000 Ft nem az egyéni vállalkozóként végzett tevékenységhez kapcsolódik.

Ha az egyéni vállalkozó a nettó módon számított adótartozását a határozat véglegessé válásáig megfizeti. akkor katás státus nem szűnik meg. Ekkor a NAV a határozatot visszavonja.

Katás egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, ügyvédi iroda jogilag önálló szervezet. Ezáltal a tag(ok) NAV felé fennálló adótartozása nem jelenik meg az említett szervezet NAV adószámláján.

Gyakori és teljes mértékben jogszerű megoldás a következő. 

A katás vállalkozás éppen annyit fizet meg adótartozásából, hogy annak összege a naptári év utolsó napján ne haladja meg a 100 000 Ft-ot. A NAV a határozatot a naptári év utolsó napját követően bármikor meghozhatja. Ha a NAV nem hoz határozatot, akkor a katás státus fennmarad. Még akkor is, hogy a tárgyév utolsó napján a nettó módon számított végrehajtható adótartozás meghaladta a 100 000 Ft-ot. 

Ezt figyelembe véve tekintsük át, hogy a katás egyéni vállalkozónak milyen lehetőségei vannak.

2019. december 31-én fennálló állapotot utólag nem lehet megváltoztatni, ha a könyvelt tételek helytállóak.

=> Egyik lehetőség, hogy legkésőbb a katás státus megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig a tartozást megfizeti.
=> Másik lehetősége részletfizetés kérése.  

A NAV engedélyezheti a részletfizetést a katás státus megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válását megelőzően is. 
A NAV a tartozás összegét negatív előjellel könyveli az adószámlán. A törlesztő részleteket az esedékesség időpontjával írja elő. Ezáltal a katás státus megszűnésével járó helyzet nem alakulhat ki.  A részletfizetés engedélyezése miatt a tárgyév utolsó napján fennállt - nettó módon számított - adótartozás nem tekinthető esedékesnek.  

Tegyük fel, hogy a nettó adótartozás nem haladja meg az 500 000 Ft-ot. Ekkor az egyéni vállalkozónak jogában áll évente egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra pótlékmentes részletfizetést kérni. Ezt a NAV köteles engedélyezni (automatikus részletfizetés). Azonban a NAV nem engedélyezhet részletfizetést magánszemélytől levont tételekre (járulék, adó, adóelőleg).  Ezek nélkül kell kiszámítani a katás egyéni vállalkozó tartozását. Ha ennek összege nem haladja meg az 500 000 Ft-ot, akkor élhet ezzel a lehetőséggel. 

Az automatikus részletfizetést a „FAM01” űrlap benyújtása útján lehet kérelmezni. Azt az Általános Nyomtatványkitöltőben (ÁNYK) lehet kitölteni. Az űrlap és az ÁNYK a NAV honlapjáról tölthető le.

Automatikus részletfizetés kérése esetén a nyomtatványt a következők szerint kell kitölteni.

• Az űrlap „Tájékoztató-02” lapján a „A tájékoztatás tartalmát megismertem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.” szöveg mellett négyzetbe történő kattintás útján „X” jelet kell elhelyezni. 
• A „FAM01” lap „A” rovat 1. pontjához tartozó szöveg melletti négyzetbe bekattintás útján „X” jelet kell elhelyezni. Az 1. ponthoz tartozó szöveg a következő: "Automatikus fizetési könnyítési kérelem".
• Az „A” rovat 2. pontjában a benyújtás módját kell megjelölni, valamint „B” rovathoz tartozó pontokban az azonosító adatokat kell megadni.
• A „NYIL” lapon kell jelölni kell azt, hogy a katás egyéni vállalkozó automatikus részletfizetési kérelmet nyújt be.
• A lapon meg kell adnia, hány hónapra kér részletfizetést (legalább 2 hónap, legfeljebb 12 hónap). Ha az egyéni vállalkozó 6 hónapot ad meg, akkor havonta tartozásának 1/6-od részét kell megfizetnie.

A NAV a „NYIL” lapon megjelölt hónapra engedélyezhet részletfizetést. Ha az egyéni vállalkozó 6 havi részletfizetést kért, akkor ilyen időtartamra kapja meg, bár kérhette volna 12 hónapra is. A tartozás összegét nem kell megadni. A kérelem automatikus a teljes tartozásra vonatkozik. Az automatikus részletfizetésre vonatkozó kérelmet célszerű a tárgyévet követő évben a lehető leghamarabb benyújtani. Az egyéni vállalkozó számára a naptári év utolsó napján fennálló tartozás összege már korábban is ismert lehet. Ekkor célszerű a kérelmet a naptári év utolsó napja előtt is benyújtani. 

Például a katás egyéni vállalkozó 2019. december 12-én már tudta, hogy a naptári évben nem keletkezik további kötelezettsége. Ha a kérelem benyújtásra kerül 2019. december 31-ig, akkor elvileg a NAV nem hozhat határozatot a katás státus megszűnéséről. Ugyanis a részletfizetést mindenképpen engedélyeznie kell. 

Az egyéni vállalkozó benyújthatja az automatikus részletfizetésre vonatkozó kérelmet a határozat véglegessé válásáig. Ebben az esetben a határozatot a NAV-nak vissza kell vonnia. Ezáltal az egyéni vállalkozó katás státusa fennmarad. Abban az esetben, ha az adótartozás meghaladja az 500 000 Ft-ot, akkor a katás egyéni vállalkozó „normál” kérelmet nyújthat be. 

Ebben kérhet részletfizetést, vagy fizetési halasztás, illetve adómérséklést. A kérelmet a „FAM01” űrlap kitöltésével lehet benyújtani.  

Abban az egyéni vállalkozónak gazdálkodási adatait részletesen ismertetni köteles. Ezen túl saját maga és vele egy háztartásban elő személy(ek)re vonatkozó adatokat is meg kell adni. Ezek a megszerzett jövedelemre, vagyoni helyzetre (ingóság, ingatlan), személyes kiadásokra vonatkoznak.

A kérelmet a lehető leghamarabb javasolt benyújtani. Ugyanis a NAV a következők szerint is eljárhat a kérelem benyújtás miatt. Nem hoz határozatot a katás státus megszűnéséről, hanem megvárja a kérelem jogerős elbírálását.

Katás egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, ügyvédi iroda nem jogosult automatikus részletfizetésre. Ezáltal „normál” kérelmet nyújthatnak be. Ebben kérhetnek részletfizetést, vagy fizetési halasztás, illetve adómérséklést. A „FAG01” űrlapot kell kitölteni. Ebben a gazdálkodási adatokat részletesen közölni kell.

A „FAM01” és „FAG01” űrlap kitöltése nem egyszerű feladat. Mindenképpen javasolt könyvelő, adótanácsadás, adószakértő segítségét kérni. 

A NAV a kérelmet határozattal bírálja el. Ennek során a „kérelemhez való kötöttség” elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a NAV annak részben nem adhat helyt. Ebből adódóan kétféle döntést hozhat: a kérelemnek helyt ad, vagy azt elutasítja. 

Az elutasító határozatával szemben a felettes adóhatósághoz fellebbezést lehet benyújtani. A felettes adóhatóság a NAV Fellebbviteli Igazgatósága. A felettes adóhatóság elutasító döntésével szemben közigazgatási per indítható.

Címkék