Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Tippek / Munkáltatói lehetőségek a koro…
Tippek - 2020.03.20. - 8 p. olvasás

Munkáltatói lehetőségek a koronavírus járvány ideje alatt

Milyen lehetőségeink vannak munkáltatóként a koronavírus járvány alatt? A legfontosabb munkajogi szabályokat Dr. Rák Balázs ügyvéd foglalta össze a Billingósoknak, munkaadóknak és munkavállalóiknak.

Munkáltatói lehetőségek a koronavírus járvány ideje alatt

Mindenekelőtt arról tájékoztatjuk az olvasókat, hogy a cikk a 2020. március 19-én hatályos jogszabályok alapján készült, de már a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szabályainak a figyelembevételével.

Fontos látnunk, hogy a Kormány a tömeges megbetegedést okozó koronavírus-járvány miatt Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezért az ezzel kapcsolatos intézkedésekről kormányrendeletekben rendelkezik. A különleges jogrend alatt tehát a Kormány a cikk tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban is hozhat olyan új szabályokat, amelyek akár azonnal felülírják a lentiekben foglaltakat.

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet nagyon fontos intézkedéseket tartalmaz nem csak egyes szektorok, hanem a teljes gazdaság egészére nézve. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy ezek az intézkedések meddig lesznek hatályban, de ebben a cikkben még ezeknek a figyelembevételével járjuk körbe az egyes kérdéseket. Magáról a Korm. rendeletről bővebben dr. Treer Ferenc kollégám írt itt a Billingo blogon, ebben a cikkben.

A járvány következményeként kialakuló gazdasági visszaesés miatt a munkáltatóknak gyors, pontos, felelős, és nem utolsó sorban jogszerű döntéseket kell hozniuk a munkavállalóikat érintően. A lentiekben összegyűjtöttük, hogy milyen munkajogi szabályokat érdemes szem előtt tartaniuk a munkáltatói intézkedések meghozatalakor. 

Hogyan adhatok ki kötelező szabadságot a munkavállalóimnak? 

Ha a munkáltató a koronavírus-járvány miatt csökkenteni, vagy szüneteltetni kénytelen a tevékenységét, úgy a kieső időszakra az éves szabadságot csak akkor tudja kiadni a munkavállaló részére, ha ebben közösen megállapodnak. Természetesen a munkavállalónak meg van az a lehetősége, hogy ezt nem fogadja el, ezért ha ilyen közös megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok érvényesülnek. 

Az általános szabályok szerint a munkáltató által kiadott szabadság úgy adható ki, hogy azt a munkáltató a szabadság kiadását 15 nappal korábban jelzi a munkavállaló részére (jogszabályi hivatkozás: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény /Mt./ 122. § (4). 

Ebben a kérdésben a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet sem változtatott, hiszen a korábbi szabályozás szerint is eltérhettek a felek közös megegyezéssel.

Hogyan írhatok elő home office-t?

Munkáltatóként hozhat olyan belső intézkedést, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkavégzés helyére a járvány veszélye miatt belépni, ezért a munkáját köteles otthon végezni, ezért a munkavállaló ezt a munkáltatói utasítást köteles betartani. 

Az erre vonatkozó munkáltatói utasítás teljesítésének a megtagadása esetén a munkáltató fegyelmi intézkedéssel, vagy súlyosabb esetben akár felmondással is élhet. A home office nem befolyásolja a munkabér összegét, tehát annak teljes ideje alatt a munkaszerződés szerinti munkabére illeti meg a munkavállalót. 

Az 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet rendelkezései szerint semmilyen veszélynek nem kell fennállnia, a munkáltató egyoldalú döntése a home office, a munkavállaló pedig nem tiltakozhat ellene.

Mit tehetek akkor, hogy ha kevesebb megrendelőm van, vagy a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök nem állnak rendelkezésemre (pl. nem érkezik meg valami a beszállítóktól)?

Akadályozhatja a működésünket, hogy járvány esetén a beszállítók miatt esetleg nem állnak rendelkezésre a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök, vagy lecsökkennek a megrendelések, ami azzal járhat, hogy nem tudunk eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. A foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége (Mt. 51. § (1), így ha a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem teszünk eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni (Mt. 146. § (1) bekezdés), a munkavállaló pedig ez idő alatt köteles a munkaideje alatt munkára képes állapotban rendelkezésre állni. A gyakorlat szerint ez még a vállalkozó kockázatának minősül, amit viselnie kell.

Ekkor - de csak ha a munkavállaló is partner benne - a felek közös megegyezéssel fizetés nélküli szabadságban állapodhatnak meg egymással amíg a megrendelések alacsonyak (pl. tombol a járvány, vagy korlátozott nyitvatartási idővel működhetnek), azonban hangsúlyozzuk, hogy erre a munkáltató egyoldalúan nem utasíthatja a munkavállalót. A jelenlegi szabályok szerint tehát nem jogszerű megoldás a költségeink csökkentésére az, hogy az állásidő miatt fizetés nélküli szabadságra kényszerítjük a munkavállalókat, ahogy az sem, hogy a 15 napos határidő betartása nélkül fizetett szabadságra küldjük őket.

Egy szintén konszenzuson alapuló, de jogszerű megoldás a költségek csökkentésére – tekintettel arra is, hogy a korlátozás miatt a nyitvatartási idő lerövidül – a munkaszerződés módosítása úgy, hogy a munkavállaló csak részmunkaidőben dolgozik a korlátozás ideje alatt. Természetesen ebben az esetben is érvényesül az a szabály, hogy a munkaszerződés módosítása nem lehet egyoldalú, hanem ahhoz minkét fél beleegyezése szükséges.

A már többször hivatkozott 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet könnyíti egyes ágazatokban (vendéglátóipar, a turisztika, a szórakoztatóipar, a szerencsejáték, a filmipar, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatás) működő cégek terheit azzal, hogy 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott munkavállalók esetében mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól.

Mi történik akkor, ha karantén miatt nem tud munkába jönni a munkavállalónk?

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert a hatóságok karantént rendelnek el, és ezért nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak fog minősüli, és az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak Mt. 146 § (1). Ez abban az esetben is így alakul, ha a munkavállalók tartózkodási helye kerül lezárásra. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a hatályos Mt. nem ismeri sem a járvány sem pedig a karantén fogalmát, így ennek a pontos szabályozását csak annak kihirdetését követően fogjuk megismerni.

Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy fizetés nélküli szabadság esetén, hogy ha idő közben az illetékes hatóság karantént rendel el – és ha ez automatikusan táppénzt is jelent a karanténnal elzárt területeken élő munkavállalók részére -, úgy a fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállaló nem lesz keresőképtelen állományba vehető, így nem lesz táppénzre jogosult (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény /Tb. tv./ 8. §). 

Hogyan alakul a táppénz?

Abban az esetben, ha a munkavállaló karantén miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. 

Aki tehát a koronavírus miatt vagy az otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, az keresőképtelen állományba vehető (az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény /Ebtv. /44.§ g). A munkavállalónk tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem.  

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul karantén esetén is; tehát:

  • 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
  • 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
  • 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Szintén fontos tisztában lennünk azzal, hogy a koronavírus járvány miatti keresőképtelenség közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítésnek minősül, ezért ebben az esetben betegszabadság nem jár, hanem már a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. 

Ennek megfelelően tehát ebben az esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

A járvány vállalkozások vezetőit a működés átszervezésére, a költségek csökkentésére és a munkarend átalakítására készteti, hiszen az elkövetkező hónapok során sajnos jelentős visszaesésekre lehet számítani. Minél felkészültebben éri vállalkozásodat a válság, annál nagyobb eséllyel fogod tudni átvészelni. Ha úgy érzed, hogy ezeken a területeken segítségre volna szükséges, úgy fordulj a Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Irodához bizalommal.

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
Tudástár fejlesztés vállalkozás online számlázás Törvény NAV hasznos tippek új funkció e-számla online számlaadat szolgáltatás webáruház nav-bekötés könyvelés adózás KATA adatszolgáltatás kéziszámla marketing bejelentési kötelezettség számlasablon biztonság felhő digitális archiválás kata 2020 e-kereskedelem számlatömb katás vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettség tévhitek kata adózás ügyfélszolgálat kata adatszolgáltatás pénztárgép startup billingo áfa számlázó program váltás online számlázó nav online számla regisztráció fenntarthatóság e-számlázás támogatás Bonácz Zsolt katás vállalkozás adatszolgáltatása kata bejelentés online számla regisztráció online számla és billingo összekötés nav online számla fintech számla felelősségvállalás Webshippy webáruház logisztika díjak elismerés GDPR katás számlázás egyéni vállalkozás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése banki összekötés összekötés Díjbekérő Proforma Számla kiállítása külföldre Külföldi számla kötelező tartalmi elemei Billingo előfizetés Ingyenes Billingo Online pénztárgép interjú e-számlák NAV bekötés ingyen hónapok Billingo ajánlói rendszer Billingo kupon Kedvezmény a számlán bevételi bizonylat online fizetés forbes flow opten minősítés szakértő fullfillment integráció erste PowerBill by Billingo cégjog Farkas Dezső Marketing Gyémánt Díj marketing diamond awards Az Év Honlapja előlegszámla előlegszámla készítése blog adó Instagram