Munkáltatói lehetőségek a koronavírus járvány ideje alatt

Milyen lehetőségeink vannak munkáltatóként a koronavírus járvány alatt? A legfontosabb munkajogi szabályokat Dr. Rák Balázs ügyvéd foglalta össze a Billingósoknak, munkaadóknak és munkavállalóiknak.

Mindenekelőtt arról tájékoztatjuk az olvasókat, hogy a cikk a 2020. március 19-én hatályos jogszabályok alapján készült, de már a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szabályainak a figyelembevételével.

Fontos látnunk, hogy a Kormány a tömeges megbetegedést okozó koronavírus-járvány miatt Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezért az ezzel kapcsolatos intézkedésekről kormányrendeletekben rendelkezik. A különleges jogrend alatt tehát a Kormány a cikk tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban is hozhat olyan új szabályokat, amelyek akár azonnal felülírják a lentiekben foglaltakat.

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet nagyon fontos intézkedéseket tartalmaz nem csak egyes szektorok, hanem a teljes gazdaság egészére nézve. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy ezek az intézkedések meddig lesznek hatályban, de ebben a cikkben még ezeknek a figyelembevételével járjuk körbe az egyes kérdéseket. Magáról a Korm. rendeletről bővebben dr. Treer Ferenc kollégám írt itt a Billingo blogon, ebben a cikkben.

A járvány következményeként kialakuló gazdasági visszaesés miatt a munkáltatóknak gyors, pontos, felelős, és nem utolsó sorban jogszerű döntéseket kell hozniuk a munkavállalóikat érintően. A lentiekben összegyűjtöttük, hogy milyen munkajogi szabályokat érdemes szem előtt tartaniuk a munkáltatói intézkedések meghozatalakor. 

Hogyan adhatok ki kötelező szabadságot a munkavállalóimnak? 

Ha a munkáltató a koronavírus-járvány miatt csökkenteni, vagy szüneteltetni kénytelen a tevékenységét, úgy a kieső időszakra az éves szabadságot csak akkor tudja kiadni a munkavállaló részére, ha ebben közösen megállapodnak. Természetesen a munkavállalónak meg van az a lehetősége, hogy ezt nem fogadja el, ezért ha ilyen közös megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok érvényesülnek. 

Az általános szabályok szerint a munkáltató által kiadott szabadság úgy adható ki, hogy azt a munkáltató a szabadság kiadását 15 nappal korábban jelzi a munkavállaló részére (jogszabályi hivatkozás: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény /Mt./ 122. § (4). 

Ebben a kérdésben a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet sem változtatott, hiszen a korábbi szabályozás szerint is eltérhettek a felek közös megegyezéssel.

Hogyan írhatok elő home office-t?

Munkáltatóként hozhat olyan belső intézkedést, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkavégzés helyére a járvány veszélye miatt belépni, ezért a munkáját köteles otthon végezni, ezért a munkavállaló ezt a munkáltatói utasítást köteles betartani. 

Az erre vonatkozó munkáltatói utasítás teljesítésének a megtagadása esetén a munkáltató fegyelmi intézkedéssel, vagy súlyosabb esetben akár felmondással is élhet. A home office nem befolyásolja a munkabér összegét, tehát annak teljes ideje alatt a munkaszerződés szerinti munkabére illeti meg a munkavállalót. 

Az 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet rendelkezései szerint semmilyen veszélynek nem kell fennállnia, a munkáltató egyoldalú döntése a home office, a munkavállaló pedig nem tiltakozhat ellene.

Mit tehetek akkor, hogy ha kevesebb megrendelőm van, vagy a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök nem állnak rendelkezésemre (pl. nem érkezik meg valami a beszállítóktól)?

Akadályozhatja a működésünket, hogy járvány esetén a beszállítók miatt esetleg nem állnak rendelkezésre a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök, vagy lecsökkennek a megrendelések, ami azzal járhat, hogy nem tudunk eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. A foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége (Mt. 51. § (1), így ha a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem teszünk eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni (Mt. 146. § (1) bekezdés), a munkavállaló pedig ez idő alatt köteles a munkaideje alatt munkára képes állapotban rendelkezésre állni. A gyakorlat szerint ez még a vállalkozó kockázatának minősül, amit viselnie kell.

Ekkor - de csak ha a munkavállaló is partner benne - a felek közös megegyezéssel fizetés nélküli szabadságban állapodhatnak meg egymással amíg a megrendelések alacsonyak (pl. tombol a járvány, vagy korlátozott nyitvatartási idővel működhetnek), azonban hangsúlyozzuk, hogy erre a munkáltató egyoldalúan nem utasíthatja a munkavállalót. A jelenlegi szabályok szerint tehát nem jogszerű megoldás a költségeink csökkentésére az, hogy az állásidő miatt fizetés nélküli szabadságra kényszerítjük a munkavállalókat, ahogy az sem, hogy a 15 napos határidő betartása nélkül fizetett szabadságra küldjük őket.

Egy szintén konszenzuson alapuló, de jogszerű megoldás a költségek csökkentésére – tekintettel arra is, hogy a korlátozás miatt a nyitvatartási idő lerövidül – a munkaszerződés módosítása úgy, hogy a munkavállaló csak részmunkaidőben dolgozik a korlátozás ideje alatt. Természetesen ebben az esetben is érvényesül az a szabály, hogy a munkaszerződés módosítása nem lehet egyoldalú, hanem ahhoz minkét fél beleegyezése szükséges.

A már többször hivatkozott 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet könnyíti egyes ágazatokban (vendéglátóipar, a turisztika, a szórakoztatóipar, a szerencsejáték, a filmipar, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatás) működő cégek terheit azzal, hogy 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott munkavállalók esetében mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól.

Mi történik akkor, ha karantén miatt nem tud munkába jönni a munkavállalónk?

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert a hatóságok karantént rendelnek el, és ezért nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak fog minősüli, és az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak Mt. 146 § (1). Ez abban az esetben is így alakul, ha a munkavállalók tartózkodási helye kerül lezárásra. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a hatályos Mt. nem ismeri sem a járvány sem pedig a karantén fogalmát, így ennek a pontos szabályozását csak annak kihirdetését követően fogjuk megismerni.

Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy fizetés nélküli szabadság esetén, hogy ha idő közben az illetékes hatóság karantént rendel el – és ha ez automatikusan táppénzt is jelent a karanténnal elzárt területeken élő munkavállalók részére -, úgy a fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállaló nem lesz keresőképtelen állományba vehető, így nem lesz táppénzre jogosult (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény /Tb. tv./ 8. §). 

Hogyan alakul a táppénz?

Abban az esetben, ha a munkavállaló karantén miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. 

Aki tehát a koronavírus miatt vagy az otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, az keresőképtelen állományba vehető (az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény /Ebtv. /44.§ g). A munkavállalónk tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem.  

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul karantén esetén is; tehát:

• 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
• 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
• 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Szintén fontos tisztában lennünk azzal, hogy a koronavírus járvány miatti keresőképtelenség közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítésnek minősül, ezért ebben az esetben betegszabadság nem jár, hanem már a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. 

Ennek megfelelően tehát ebben az esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

A járvány vállalkozások vezetőit a működés átszervezésére, a költségek csökkentésére és a munkarend átalakítására készteti, hiszen az elkövetkező hónapok során sajnos jelentős visszaesésekre lehet számítani. Minél felkészültebben éri vállalkozásodat a válság, annál nagyobb eséllyel fogod tudni átvészelni. Ha úgy érzed, hogy ezeken a területeken segítségre volna szükséges, úgy fordulj a Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Irodához bizalommal.

Címkék