A kismama-szövetkezet előnyei és hátrányai

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét (továbbiakban: kismama szövetkezet) a 2021. évi LXXXV. törvénnyel hívták életre, amit tulajdonképpen teljes mértékben az iskola és nyugdíjas szövetkezetek mintájára hozták létre. Ezzel a jogszabállyal elsősorban az volt a cél, hogy a kismamákat segítsék a munkaerőpiacra történő rugalmas visszatérésben.

A diákszövetkezetekhez hasonlóan legfontosabb ismérve ennek a formának is az, hogy maga a szövetkezet nyújt szolgáltatást harmadik személyek részére, amely munkát a kismamákkal végeztet el. Illetve ha termékeladásról van szó, akkor a kismamákat bízza meg a termékek előállításával. Természetesen utána ezen munkák elvégzéséért a kismamákat bizonyos díjazásban részesíti a szervezet.

Ki lehet egy ilyen szövetkezet tagja?

Ezen szövetkezet tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek, és 90%-uknak legalább aktuálisan GYED-ben vagy GYES-ben kell részesülniük. Amennyiben már valaki nem részesül egyikben sem, és ezáltal 90% alá csökkenne az arány, akkor az illetőnek ki is kell lépnie a szövetkezetből. Azt is fontos megemlíteni, hogy aki nagyszülői jogon kapja a fenti ellátásokat, az semmiképpen sem lehet szövetkezeti tag.

Minden tagnak vállalnia kell a személyes közreműködést a szövetkezet munkájában, azaz dolgoznia kell benne. Illetve vagyoni hozzájárulást is be kell tenni az elején ugyanúgy, mint a többi szövetkezeti formánál, valamint a civil szervezetknél is.

Hogyan adózunk a tagoknak fizetendő díj után?

Ahogy már fentebb említettem, a szövetkezet a munkavégzés ellenértékeként díjat fizet a tagjainak. Természetesen ezen díjazás szabályaiban van az adóelőny egy bármilyen más formához viszonyítva, mégpedig azért, mert ez a jogviszony nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt a tagok számára.

Ez magyarul azt jelenti, hogy a 18,5%-os TB járulékot nem kell vonni a bruttó díjból, és a szövetkezet sem fizet 13%-os szociális hozzájárulási adót ezen kifizetések után. Viszont mivel ez egy „nem önálló tevékenységből származó jövedelem”, így a 15%-os SZJA-t ugyanúgy le kell vonni, mint bármely más összevontan adózó jövedelem esetén.

Egyszerűsítenéd az adminisztrációd? 
Regisztrálj ingyen a Billingóra!

A feladatteljesítés díja egyébként legalább a minimálbért/garantált bérminimumot el kell, hogy érje. Ha részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, akkor természetesen annak arányos részét.

Sőt, személyi jövedelemadó mentesség áll fenn havonta a minimálbér erejéig (2023: 232.000 Ft), ha élelmiszert vagy a szövetkezet által előállított anyagi javakat juttatnak a munka ellenértékeként a tagok számára (illetve ezek formájában adott támogatásra és segélyre is ez vonatkozik). Valamint adómentes a minimálbér 25%-áig (2023: 58.000 Ft) a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány juttatása.

Vajon használható ez a forma saját vállalkozás indítása helyett?

Az én véleményem szerint nem, és nem is szoktam ajánlani senkinek. Hiszen ez nem saját vállalkozás, nem egyedül vagyunk benne, és az általunk megtermelt pénzhez való hozzájutás is körülményes. De ha több hasonló tevékenységet végző kismama (pl. kézművesek) tömörül mondjuk egy ilyen szövetkezetbe, és azt közösen fenntartják, működtetik, valamint vállalják a vele kapcsolatos mindenféle adminisztrációt (pl. alapítás vagy megszűntetés körüli macerák), akkor akár egy jó kis forma lehet a közös bevételszerzésre.

Ha egyébként saját vállalkozáson töröd a fejed kismamaként, akkor az Egyéni vállalkozás működtetése kismamaként című blogbejegyzést olvasd el mindenképpen. 

Fülöp Olga, a Számpatikus,

az online bizniszek adózási szakértője