Egyéni vállalkozás működtetése kismamaként

Akkor nézzük is végig, hogy mely adózási módokban milyen szabályokkal szembesülünk vállalkozóként!

Átalányadó

A TB törvény szempontjából a kismamák egy nagyon speciális helyzettel állnak szemben. Ugyanis hiába van valakinek főállású jogviszonya, oda a szülési szabadság (első 168 nap) után Magyarországon még nem szoktak a kismamák visszatérni a 8 órás főállásukba fizikailag, hanem többnyire fizetés nélküli szabadságot igényelnek, és ezáltal az egy passzív jogviszonnyá válik. A köznyelvben az emberek ezt hívják a „GYED” időszakának, ami mellett egyébként már szabadon lehet munkát végezni is, és az államtól igényelt pénzbeli ellátás is kapható párhuzamosan.

A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is. Természetesen a jövedelem számítása függ az egyéni vállalkozó tevékenységétől, vagyis hogy melyik költséghányadba tartozik, és figyelembe kell venni a 2022. január 1-jétől érvényes adómentes keretet is, ami a minimálbér hatszorosában van meghatározva. Tehát ilyen szempontból a „GYED időszaka” alatt még teljesen úgy működünk, mint főállás mellett, azaz csak az adómentes rész felett kell megfizetnünk a jövedelmünkre a 46,5%-os adóterhet. Illetve ne feledkezzünk meg róla, hogy iparűzési adót az adómentes értékhatár alatt is fizetünk!

A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. Ez a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98.183 Ft. Itt felmerülhet jogosan az a kérdés, hogy viszont ha nem folytatja személyesen valaki a tevékenységét, akkor mentesülhet-e ez alól? Igen, de ugye akkor vagy nem dolgozik fizikailag a vállalkozásában és nem is számláz, vagy esetleg van egy alkalmazottja, aki dolgozik helyette.

Ha esetleg valakinek 3 gyermeke van, és a legkisebb 3 éves kora után „GYET-et” tud igényelni, akkor annak ideje alatt (a legkisebb gyermek 8 éves koráig) - hasonlóan a „GYED-hez” - ismét nem kerül képbe ez a minimális járulékfizetés.

Átalányadózók 2023-tól negyedévente küldik saját maguk vonatkozásában az ’58-as járulékbevallást, melynek kitöltése a fenti lehetőségek tekintetében nem a legegyszerűbb, mint ahogy a ’T1041-es jogviszony bejelentő sem az elején. Tehát mivel nagyon körültekintően kell eljárni ilyen esetekben, én mindenképpen azt javaslom, hogy ezeket szakemberrel együtt töltsük ki, vagy legalább az elsőt ellenőriztessük le!

Vállalkozói SZJA

Ebben, a köznyelvben „normál (költségelszámolásos)” egyéni vállalkozás név alatt futó adózási módban a szabályok teljesen ugyanúgy alakulnak, mint amit az előzőekben az átalányadózókra vonatkozóan már felvázoltam.

Annyi különbség van csupán, hogy náluk a „GYED és GYET időszaka” alatt ha akar év közben bármilyen kis összegű vállalkozói kivétet is kivenni az illető, akkor arra természetesen lehetősége van, de akkor fizetni kell a normál százalékos mértékkel a járulékokat is, viszont a minimális járulékfizetési kötelezettség ugyanúgy nem terheli őket.

Amikor pedig már van minimális járulékfizetési kötelezettség (pl. „GYES időszaka”), akkor a költségelszámolás miatt többnyire vállalkozói kivétet is számfejtünk havonta. Ezt azt jelenti, hogy nettó „bért” is utal magának a vállalkozó, és nem csak a minimális járulékot fizeti meg az államnak. Ebben az esetben a minimum TB járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) mellett még SZJA-val (15%) is számolni kell. Ez a garantált bérminimum vonatkozásában 2023-ban 44.460 Ft-ot tesz ki még pluszban, azaz havonta 142.643 Ft lesz az állam felé befizetendő közteher.

Ne felejtsük el, hogy a járulékfizetésen túl az ilyen típusú vállalkozók az év végi nyereség után is adóznak. Év végén először 9% vállalkozói SZJA fizetésére vagyunk kötelezettek a nyereségünk után, majd pedig a maradék adózott eredményre jön még az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll. Ez utóbbinál van egy felső korlát, ami felett már nem kell megfizetni, illetve amiből levonható bizonyos összeg, ha van év közben bérünk, amire már fizettünk szochót.

A vállalkozói SZJA szerint adózók az ’58-as járulékbevallásra továbbra is havonta kötelezettek, aminek kitöltésére ugyanaz igaz mint, amit fentebb már az átalányadózóknál is írtam.

KATA

Az előző két esethez képest a katások speciális helyzetben vannak, hiszen rájuk nem a Tbj. vonatkozik, hanem a saját törvényük. Mivel a szülési szabadság első 168 napja után a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van egy kismama, így előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (+ iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak. Ez régen is így volt, és a régi katában sem lehettek másodállásúak (25e Ft-osak). Most pedig abban az esetben nem lehetnek új katások, ha aktív heti 36 órát elérő jogviszonyuk van, tehát mondjuk visszamennek főállásba dolgozni valahova (vagy egy újabb babával táppénzre, és utána újra szülési szabadságra).

A KATA esetében is igaz az, hogyha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor tud mentesülni az adó megfizetése alól. Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon. Viszont arra mindig legyünk figyelemmel, hogy ilyen esetben bevételi kerete sem keletkezik az illetőnek, vagyis az éves bevételi keret arányosan le fog csökkenni azon hónapokkal, amikor nem fizetett 50 ezer Ft-ot a katás!

Van más lehetőség is?

Bevonhatunk esetleg rokonokat, ismerősöket is a vállalkozás indításába, akiknek van például vagy heti 36 órát elérő jogviszonyuk, vagy öregségi nyugdíjasok, vagy nappali tagozatos hallgatók. Tehát pl. egy vállalkozói SZJA-s adózási módban ebben az esetben saját maga után nem merül fel járulékfizetés, a kismama pedig lehet az ő részmunkaidős alkalmazottja munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Ezek közül mindegyik jogviszonynak van előnye és hátránya is, illetve bizonyos tevékenységekre egyik, másokra pedig másik a megfelelőbb. Ennek megállapítása érdekében célszerű szakemberrel konzultálni. Viszont, ha a munkaviszony mellett döntünk, akkor annak a legnagyobb előnye, hogy akár még szochó kedvezményt is igénybe tudunk venni a kismama után.

Fülöp Olga, a Számpatikus,
az online bizniszek adózási szakértője