Cégkivonat: mire jó és milyen adatokat tartalmaz?

A hiteles cégkivonat egy mindennapos kifejezés az üzleti életben, hiszen a céges ügyintézés során gyakran kérik a hivatalok, partnerek, legyen szó szerződéskötésről, hitelkérelemről, vagy csak egy egyszerű számlatömb vásárlásról. De a cégkivonat ennél jóval több, hiszen nagyszerű iránymutató is az üzleti döntések során. Nézzük most meg, hogy vállalkozóként hogyan segítheti a mindennapjaidat.

A cégkivonat egy hivatalos dokumentum, mely a cégbíróság által vezetett cégjegyzékben szereplő, az adott cégre vonatkozó hatályos, aktuálisan fennálló adatokat tartalmazza és tanúsítja. Nem azonos a cégmásolattal, mely a cégkivonattal ellentétben magába foglalja a korábban törölt adatokat is, tehát teljesebb dokumentumnak számít. Ezúttal a cégkivonatot vesszük górcső alá és megnézzük, milyen esetekben lehet szükségünk rá.

Mire használható a cégkivonat?

Cégkivonatra elsősorban hivatali ügyintézések, céges szerződéskötések során van szükség, de segítségével feltéképezhetjük üzleti kapcsolat-rendszereinket is.

Nem árt tudni, hogy különbség van az ingyenesen hozzáférhető cégkivonatok és a közhiteles cégkivonat között. Előbbiek ugyanis nem tekinthetők hiteles dokumentumnak, kizárólag tájékoztató jellegűek.

Ajánlott mindig utánanézni, hogy az adott hivatal elfogadja-e a cégkivonat ingyenesen letöltött változatát, vagy közhiteles dokumentumra van szükség. Szerződéskötésekor, céges autóval kapcsolatos ügyintézéskor, pályázati anyagok beadásakor vagy bankszámlanyitáskor, hiteligényléskor például biztosan közhiteles cégkivonatot fognak kérni. Ezt a dokumentumot díjfizetés ellenében kérvényezhetjük a cégbíróságtól, vagy közjegyzőtől, vagy az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szerződéses partnereitől.

A közhiteles cégkivonaton mindig szerepel a kiállítás dátuma, melyet 30 napig kötelesek elfogadni.

Elkerülhető a hosszas hivatali ügyintézés, ha online rendeljük meg a dokumentumot, ebben az esetben néhány napon belül postai úton érkezik meg a papír alapú okirat.

A gazdaság működésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a cégadatok nyilvánosak és bárki számára hozzáférhetők legyenek és követni lehessen a változásokat. A cégnyilvántartás tehát ilyen módon biztosítja a cégadatok nyilvánosságát és a cégek hitelezőinek védelmét. Banki hitelfelvétel esetén például a pénzintézetek ez alapján tudnak részletesen utánajárni a vállalkozással kapcsolatos információknak.

A hivatalos ügyintés mellett azonban arra is kiváló a cégkivonat, hogy vállalkozóként üzleti szempontból elengedhetetlen információkat kapjunk a partnereinkről, konkurenseinkről.

A céginformációs szolgálat előnye, hogy a hivatalos adatokon és pozitív eseményeken túl azt is meg lehet tekinteni, hogy van-e bármilyen negatív bejegyzés egy adott cég életében, például adótartozás, végelszámolás, törölt adószám, csődeljárás, nem rendezett munkaügyi kapcsolatok stb. Ezen adatok birtokában sokkal jobb üzleti döntések hozhatók, hiszen pontosan látható, ha a keresett partner például likviditási vagy egyéb problémákkal küzd. Amennyiben egy vállalkozás felszámolás alatt áll, az kihatással lehet saját cégünkre is. A pontos céginformációk birtokában elkerülhetőek a közbertartozások, a kifizetetlen számlák.

TUDTAD? A Billingo Céginfó és Partnerfigyelő szolgáltatásával mindig naprakész cégadatokat kapsz és a rendszer automatikusan figyeli helyetted partnereidet és értesít, ha pozitív vagy negatív esemény történt a vállalkozás életében.

Milyen cégekről érhető el?

Cégkivonatot az alábbi cégformák esetén lehet lekérni az Igazságügyi Minisztérium adatbázisából:

• Vállalat
• Szövetkezet
• Közkereseti társaság
• Gazdasági munkaközösség
• Jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség
• Betéti társaság
• Egyesülés
• Közös vállalat
• Korlátolt Felelősségű Társaság
• Részvénytársaság
• Egyéni cég
• Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete
• Oktatói munkaközösség
• Közhasznú társaság
• Erdőbirtokossági társulat
• Vízgazdálkodási társulat
• Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
• Végrehajtói iroda
• Európai gazdasági egyesülés
• Európai részvénytársaság
• Közjegyzői iroda
• Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
• Európai szövetkezet

Az egyéni vállalkozók és a civil szervezetek adatai külön nyilvántartásból érhetők el.

Amennyiben nem magyar cégről szeretnék cégkivonatot lekérdezni, az is lehetséges. A döntéshozók számára fontos kérdés volt, hogy könnyen és bárhonnan elérhetővé váljanak az uniós országokban bejegyzett cégek adatai. Ezért született a BRIS (Business Registers Interconnection System, vagyis az Üzleti Nyilvántartások Összekapcsolási Rendszere) és egy új azonosító, az EUID (magyarul az Európai Egyedi Azonosító).

Az európai igazságügyi portál keresőprogramjával tekinthetők meg az egyes EU tagállamokban regisztrált meghatározott cégformájú cégek adatai. A magyar cégnyilvántartásban a cégjegyzék 60. rovatába került generálásra ez az adat, amely minden cég esetében a következő: HUOCCSZ cégjegyzékszám.

Milyen elemeket tartalmaz egy cégkivonat?

A cégnyilvántartás alapvető eleme a cégkivonat, amely tartalmazza a valamennyi cég esetében kötelezően bejegyzendő adatokat. Az adatok két részre bonthatók, cégformától független és cégformától függő információkra.

Most nézzük meg a legfontosabb cégformától független adatokat a teljesség igénye nélkül:

1. Általános adatok

• Cégjegyzékszám - A cégjegyzékszám a cég egyik azonosítója, mely a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszámából, a cégformára utaló kétszámjegyű jelzőszámból, valamint a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszámból épül fel.
• Cégforma - pl. Kft., Zrt., Bt. stb.

Itt találhatók továbbá információk arról, hogy egy cég aktuális működik-e, valamint megtekinthető, hogy mikor jegyezték be és ha már megszűnt, felszámolták, törölték, akkor az mikor történt.

2. A cég elnevezése

A cégnév három elemből állhat: vezérszóból (pl.: Sándorfi), tevékenységre utaló elemből (pl. építőipari) és cégformából (pl. Kft., Bt., Zrt.)

3. A cég rövidített elnevezése

Egy cég dönthet úgy, hogy rövidített nevet választ, amely megkönnyítheti az adminisztrációt és a név megjegyezhetőségét.

4. A cég idegennyelvű elnevezése

Ez megegyezik a magyar elnevezéssel, az idegen nyelvű helyesírási szabályokat figyelembe véve.

5. A cég székhelye

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, ahol a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.

6. A cég telephelye

Az a telephely, ahol a tevékenység gyakorlása történik és a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van.

7. A cég fióktelepe

Az a telephely, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen található.

8. A létesítő okirat, a társasági szerződés, az alapító okirat, az alapszabály kelte

A cég létrehozásának időpontja kerül feltüntetésre, valamint minden olyan dátum, amikor változás, adatmódosítás történt.

9. A cég tevékenységi köre

Itt kerül feltüntetésre a cég főtevékenységi, valamint egyéb tevékenységi köreinek megnevezése, a négyszámjegyű TEÁOR számokkal együtt.

10. Működés befejezésének időpontja

Sok esetben előfordul, hogy egy céget nem határozatlan, hanem határozott időre hoznak létre, gondoljunk csak a projektcégekre. Ebben az esetben a cégkivonatban megjelenik a működés befejezésének időpontja is.

11. A cég jegyzett tőkéje

A jegyzett tőke az a tőkerész, amit a tulajdonosok a vállalkozás alapításakor rendelkezésre bocsátanak. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli apport (pl.: szellemi alkotás, ingatlan tulajdonjog stb.) is, ami megjelenik a cégkivonatban is.

12. A cég képviseletének módja

Ez a cég nevében történő aláírási jogot jelenti, amely kétféle lehet: önálló vagy együttes.

13. A képviseletre jogosultak adatai

A képviselésére jogosult személyek önállóan vagy együttesen aláírási joggal rendelkeznek, szerződést köthetnek, létesítési okiratot módosíthatnak.

14. A könyvvizsgálók adatai

A cég könyvvizsgálóinak az adatait tartalmazza.

15. A felügyelő bizottsági tagok adatai

A felügyelőbizottság a cég működését ellenőrzi a tulajdonosok érdekében.

16. Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cégek adatai

A jogutódlásról akkor beszélhetünk, a jogelőd helyébe egy jogutód lép.

17. Magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjele; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjele

Ez az utóbbi években már nem használatos. Olyan cégek esetében volt fontos, ahol vagy a tulajdonos volt külföldi, vagy külföldi cég magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete. Ez esetben feltüntetésre került a cégkivonatban, hogy milyen országhoz köthető az érdekeltség.

18. Annak a kamarának a megnevezése, amelynek a cég tagja

Itt a kamarai tagságról szóló információ kap helyet.

19. Társadalombiztosítási folyószámla száma

A cég társadalombiztosítási azonosítója.

20. Statisztikai számjel

A cégek statisztikai számjele 17 karakterből áll. Olyan egyedi azonosító, amely tartalmazza azt a főtevékenységet (TEÁOR szám), amelyet a cég a NAV-nál és a cégbíróságnál bejelentett.

21. Adószám

Ez a 11 jegyű adóhatósági azonosító.

A cégnyilvántartásnak ezen felül vannak a cégjegyzékhez szorosan kapcsolódó további részei, így például az olyan mellékletek, mint a cég alapító okirata és annak változásai, valamint az éves cégbeszámoló keresése, ami a forgalmi adatok miatt nagyon hasznos dokumentum.

Amennyiben szeretnéd online követni üzleti partnereid vagy a piaci szereplők adatait, beszámolóit, akkor ismerd meg a Billingo Céginfó és Partnerfigyelő szolgáltatását!