Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / KATA / Kata, áfa, alanyi adómentesség…
KATA - 2020.01.29. - 6 p. olvasás

Kata, áfa, alanyi adómentesség - itt az igazság

Bonácz Zsolt
Bonácz Zsolt Adótanácsadó, adószakértő

Rengeteg a kérdés a kata adózással kapcsolatban – Hogyan alakul az áfa? Mikor jár alanyi adómentesség? Mikor és milyen határokra kell figyelni? Bonácz Zsolt adószakértő összegyájtötte a legfontosabb tudnivalókat a kata és az áfa viszonyáról.

Kata, áfa, alanyi adómentesség - itt az igazság

Katás vállalkozások nagyon gyakran abból indulnak ki, hogy a kata határozza meg áfabeli státusukat. Ez a megközelítés teljes mértékben téves, tekintettel arra, hogy a kata és az általános forgalmi adó között nincs semmiféle összefüggés. Ezáltal a kata választása semmiféle módon nem befolyásolja a vállalkozás áfa-státusát.

Ennek megfelelően a kata választása nem járhat azzal a következménnyel sem, hogy emiatt a katás vállalkozás automatikusan „megszerzi” az alanyi adómentes státust. Katás vállalkozás az alanyi adómentesség választásra ugyanolyan feltételek mellett jogosult mint bármely más vállalkozás.

Már működő, a katára a naptári év közben áttérő vállalkozás – kivéve, ha evás vállalkozás tért át év közben a katára - sem jogosult arra, hogy az alanyi adómentességet év közben válassza. 

A kata és az áfa közötti „kapcsolat” hiánya abból is megállapítható, hogy a Kata törvény az általános forgalmi adóval kapcsolatban semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A Kata törvényv. hatálya alá történő bejelentkezés miatt nem kell általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot tenni. 

Ennek megfelelően, ha a katára már működő vállalkozás tér át, akkor emiatt áfa-beli státusa nem módosulhat, azaz, ha alanyi adómentes státusban van, akkor a Kata tv. hatálya alá történő bejelentkezés miatt e státusát nem veszti el; ha áfa körbe tartozik, akkor ez a státusa továbbra is fennmarad, mivel az Áfa tv. már működő adózó esetében nem teszi lehetővé az alanyi adómentesség évközi választását.

Amennyiben új vállalkozás az adóalanykénti bejelentkezésével (pl. egyéni vállalkozás indításakor) egyidejűleg választotta a katát, akkor köteles áfa-nyilatkozatot tenni, de ezt nem a kata választása miatt köteles megtenni, hanem amiatt, mert erre mint új adóalany kötelezett. 

A katás vállalkozás nagyon gyakran követik el az a hibát, hogy a 40 %-os adót nem viselő értékhatárt és az alanyi adómentesség felső értékhatárát azonos fogalomként kezelik. Azonban e két fogalom nem azonos tartalommal bír, függetlenül attól, hogy a két értékhatár egybeeshet.

Ha az alanyi adómentes katás vállalkozás azonosnak tekinteni a két fogalmat, akkor a következő hibákat követheti el:
=> a vállalkozás a katás bevétele alapján azt a következtetést vonja le, hogy az alanyi adómentesség értékhatárát is átlépte és bejelentkezik az áfa-körbe, miközben alanyi adómentes státusa ténylegesen fennmaradt; vagy
=> a vállalkozás a katás bevétele alapján arra a döntésre jut, hogy nem lépte át az alanyi adómentesség felső értékhatárát, miközben ez megtörtént.

A fogalmi különbség abból adódik, hogy a Kata tv. a bevétel fogalmát és az Áfa tv. az alanyi adómentesség felső értékhatárát nem azonos elvek alapján határozza meg.

Bevétel fogalma katában

A katás vállalkozás bevételének minősül a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett ellenérték, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve (pl. az áthárított általános forgalmi adó).

Speciális szabály alapján az az összeg is bevételnek minősül, amelyet a katás vállalkozás az általa kibocsátott számla alapján a katás státusának megszűnése napjáig még nem szerzett meg.

Tehát a katás vállalkozás által kiszámlázott összeget is bevételként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy azt a vevő pénzügyileg részben sem rendezte. Amennyiben a vevő csak a számlaérték egy részét fizette meg, akkor e szabály alapján a fennmaradó – áfa nélküli – számlaértéket kell bevételként elszámolni.

A Kata törvényv. a bevétel megszerzésének időpontját tételesen meghatározza.

Fő szabály szerint a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, azaz a vevő által pénzügyileg rendezett összeget – ide nem értve abban levő áfát - kell bevételként elszámolni.  A bevétel megszerzésének időpontja lényeges egy katás vállalkozás részére.

Egyrészt bevallásában a bevallási időszakban (naptári év, ha a katás státus a naptári év egészében fennáll; ha a katás státus a naptári év részében áll fenn, akkor ennek időszaka) megszerzett bevételeket kell bevallani.

Másrészt bizonyos bevételi értékhatár meghaladása esetén a tételes adó mellett az értékhatárt meghaladó bevétel 40 %-át adóként is be kell fizetni. A bevételi értékhatárba a Kata tv. szerint megszerzettnek minősülő bevételt kell beszámítani.

Ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót köteles megfizetni a naptári év minden egyes hónapjára, akkor a naptári évben megszerzett bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállása alatt a tételes adó fizetésének kötelezettségével érintett hónapjai és 1 millió forint szorzata alapján számított összeget meghaladó része után köteles 40%-os mértékű adót köteles fizetni.

E szabály alapján akkor 12 millió forint a 40 %-os adót viselő bevételhatár, ha a tételes adó fizetésének kötelezettsége az év minden egyes hónapjában fennáll.

Amennyiben a tételes adó fizetésének kötelezettsége az adott naptári évben nem minden hónapra vonatkozik, akkor a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár nem 12 millió forint.

Például egy magánszemély 2019. szeptember 13-án indította meg egyéni vállalkozását, s egyből a katát választotta. Ebben az esetben a 40 %-os adót viselő bevételhatár 4 millió forint, feltéve, hogy 2019. szeptember, október, november és december hónapra tételes adót köteles fizetni.

Alanyi adómentesség felső értékhatára

2019. január 1-jétől az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése az alanyi adómentesség felső értékhatárát 12 millió Ft-ban határozza meg.

Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön teljesített (a teljesítés helyét az Áfa tv. rendelkezései alapján kell értelmezni) összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke forintban kifejezve és éves szinten göngyölítetten

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a felső értékhatárt.

A részletezett szabály alapján az alanyi adómentesség felső értékhatárát nem pénzforgalmi szemléletben kell értelmezni.

Tehát a vállalkozás által a naptári évben teljesített ügylet ellenértéke akkor is beszámít a felső értékhatárba – kivéve, ha abba az Áfa tv. szerint azt nem kell figyelembe venni -, ha azt a vevő a naptári évben nem, vagy csak részben fizette meg. 

Amennyiben a vállalkozás év közben jött létre, s egyből alanyi adómentességet kíván választani, akkor kizárólag az a) pontban foglalt feltétel fennállását köteles vizsgálni.
Az alanyi adómentesség naptári évre vonatkozóan meghatározott felső értékhatárát köteles arányosítani, s az alakulás naptári évében az arányosított összeg minősül az alanyi adómentesség felső értékhatárának.
Az alakulás évében az arányosított felső értékhatár alapján kell megítélni, hogy a vállalkozás (akkor is, ha katás) választhatja-e, vagy sem az alanyi adómentességet.
Az evás vállalkozásra speciális szabály vonatkozik, ha az eva alól kikerül. Ugyanis új áfa-alanynak minősül, ezért az alanyi adómentesség választásánál úgy jár el, mint egy újonnan alakult vállalkozás.

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
Tudástár online számlázás vállalkozás fejlesztés NAV Törvény hasznos tippek KATA új funkció e-számla adózás webáruház online számlaadat szolgáltatás kata 2020 nav-bekötés könyvelés kéziszámla adatszolgáltatás katás vállalkozás kata adózás marketing bejelentési kötelezettség számlasablon koronavírus biztonság felhő digitális archiválás e-kereskedelem online számlázó adatszolgáltatási kötelezettség számlatömb tévhitek kata adatszolgáltatás online számla és billingo összekötés nav online számla ügyfélszolgálat e-számlázás katás számlázás pénztárgép áfa NAV bekötés számlázó program váltás katás vállalkozás bejelentése nav online számla regisztráció kata szüneteltetése online adatszolgáltatási kötelezettség startup billingo fintech adó katás vállalkozás adatszolgáltatása online számla regisztráció egyéni vállalkozás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése szakértői cikk koronvírus fenntarthatóság Billingo előfizetés Ingyenes Billingo számla társadalmi felelősségvállalás támogatás Bonácz Zsolt Webshippy webáruház logisztika előlegszámla előlegszámla készítése GDPR kata bejelentés kata keret könyveléstámogatás egyéni vállalkozás indítása egyéni vállalkozás szüneteltetése 2020 koronajárvány Díjbekérő Proforma e-számlák integráció díjak elismerés adatvédelmi tájékoztató adatvédelem egyéni vállalkozás szüneteltetése számlázó program választás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás számlaadatok jogszabályváltozás banki összekötés összekötés katás egyéni vállalkozás üzleti terv API válságkezelés egyéni cég egyéni cég alapítása alanyi adómentes