Koronavírus: Tételes adó alóli mentesülés katás egyéni vállalkozók esetén

Adózás, NAV 2020.03.31. - 11 p. olvasás
Figyelem

A cikk több mint 3 éve frissült utoljára. Bár folyamatosan dolgozunk az aktualizáláson, előfordulhat, hogy itt most kihagytunk valamit. Ha elévültnek vélt tartalmat találsz, kérjük, szólj nekünk, és igyekezz több forrásból is tájékozódni. Ebben mi is segíthetünk más fórumon, keress minket!

A járvány által okozott gazdasági károk enyhítése érdekében a kormányzat időlegesen adózási könnyítéseket vezetett be. Ezek azonban csak a vállalkozások egy részére vonatkoznak. A katás vállalkozások egy része 2020. március-június hónapra mentesül a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól. Bonácz Zsolt adószakértő ezúttal a katás egyéni vállalkozókra vonatkozó tudnivalókat gyűjtötte össze az érintetteknek.

Koronavírus: Tételes adó alóli mentesülés katás egyéni vállalkozók esetén

A könnyítéseket a 61/2020. (III.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) részletezi. A Rendeletet a Magyar Közlöny 51. számában tették közzé.  

Ezek egyike az, hogy a katás vállalkozások egy része 2020. március-június hónapra (továbbiakban: mentesítési időszak) mentesül a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól. A mentesülés először a 2020. április 12-ig fizetendő – 2020. március hónapra vonatkozó – tételes adót érinti. A mentesülés utoljára a 2020. július 12-ig fizetendő – 2020. június hónapra vonatkozó – fizetendő tételes adóra terjed ki.

Továbbiakban a Rendeletben foglalt mentesülést tárgyalom a kézirat leadásakor ismert szabályok alapul vételével.

A következőkben leírtak a közhiteles nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó katásokra vonatkoznak. Ők a tételes adót saját maga után kötelesek megfizetni. Mentesülés esetén ennek összegét nem kellett megfizetnie az előzőleg említett időszakra vonatkozóan.

Kiket érinthet a mentesülés? 

A tételes adófizetés alóli mentesülés nem minden katás egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Azokat érinti, akik

  • a Rendeletben meghatározott időponttól már katáztak, és
  • a Rendelet 1. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatnak.

A mentesüléshez mindkét feltételnek meg kell felelni.

A mentesülés 2020. február 1-jétől, vagy ezt megelőző időponttól katás egyéni vállalkozókat érintheti. Azaz az egyéni vállalkozó 2020. február hónapban, vagy azt megelőzően tételes adó fizetésére volt kötelezett. 

Új egyéni vállalkozót is érintheti a mentesülés, feltéve, hogy egyéni vállalkozását 2020. február 29-ig indította és ekkor egyből bejelentkezett a kata alá. Ebben az esetben is tételes adót kell fizetni 2020. február hónapra.

Érintheti a mentesülés azt az egyéni vállalkozót, aki szüneteltetését megszünteti 2020. március-június hónap folyamán?

Ennek nincs akadálya. A mentesülés arra a hónapra vonatkozhat először, amelyben a tevékenységet az egyéni vállalkozó újrakezdi. Azaz a szüneteltetés nem a naptári hónap egészében állt fenn. Emiatt erre a hónapra az egyéni vállalkozónak maga után tételes adó kellene fizetnie. Kivéve, ha a Rendelet szerinti mentesülés megilleti.

Milyen tevékenység folytatása jogosít a mentesülésre?

Ezeket a Rendelet 1. § (8) bekezdése sorolja fel, a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolására hivatkozva.

Egyéni vállalkozó esetében a tevékenységi kört az ÖVJT kód azonosítja. „ÖVJT” rövidítés az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékét jelenti.

Az ÖVJT a TEÁOR’08 besorolás alapján készült. Az ÖVTJ-kód 6 számjegyű. Az első 4 számjegy a TEÁOR-al azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma. 

A Rendelet 1. § (8) bekezdése a TEÁOR’08 besorolás első 4 számjegyére hivatkozik. Ha az ÖVJT besorolás egy négy számjegye megegyezik a felsorolt tevékenységeknél jelölt TEÁOR kóddal, akkor az a mentesülésre jogosító tevékenységnek felel meg.

Ha az egyéni vállalkozó webes ügysegéd felületen (https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/), vagy a közhiteles nyilvántartásból (https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/) lekérdezheti tevékenységi köreit. Ezáltal módjában áll megállapítani, hogy végez-e olyan tevékenységet, amely a mentesülésre jogosítja.

A Rendelet nem követeli meg a mentesüléshez az alábbiakat:

  • a) a mentesülésre jogosító tevékenységből a katás egyéni vállalkozó bevételt realizált a mentesítési időszakot megelőzően; vagy
  • b) ezekből a mentesítési időszak alatt bevételt kell szereznie.

Ezt figyelembe véve megítélésem szerint az egyéni vállalkozó akkor folytatja a Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett tevékenység(ek)et, ha

  • azt/azokat más részére rendszeresen teljesíti;
  • azt/azokat más részére teljesíteni szándékozik.

Egy tevékenység folytatása akkor lehetséges, ha az ahhoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a katás egyéni vállalkozó igazoltan rendelkezik. A Rendelet 1. § (8) bekezdése több olyan tevékenységet is tartalmaz, amelynek folytatása képesítéshez kötött (pl. villanyszerelés). 

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó a szükséges képesítéssel nem rendelkezik. Ebben az esetben akkor folytathatja ezt a tevékenységet, ha van képesítéssel rendelkező alkalmazottja. Ha nincs, akkor ezt a tevékenységet nem folytatja. Még akkor sem, ha tevékenységi körei között egyébként szerepel.

Mint már említett az egyéni vállalkozó tevékenységi köreit a közhiteles nyilvántartás tartalmazza. Ezeket saját maga jelenti be. Ha az egyéni vállalkozó a Rendelet 1. § (8) bekezdését említett tevékenységek egyikét sem jelentette be, akkor ebből az következik, hogy azokat nem is folytatja. 

Előfordulhat, hogy a katás egyéni vállalkozó a mentesülésre jogalapot adó tevékenységet ugyan folytatja, de azt nem jelentette be.

A NAV vélhetően a következő álláspontot képviseli. A tevékenységi kör bejelentésének elmaradása azt jelenti, hogy azt a katás egyéni vállalkozó nem is folytatta. A katás egyéni vállalkozó tevékenységei között szerepelhet a mentesülésre jogalapot adó tevékenység(ek), de az(oka)t ténylegesen nem folytatja. Ekkor véleményem szerint a mentesülés nem illeti meg. 

Hogyan kell eljárni, ha az egyéni vállalkozó a mentesülésre jogosító tevékenységet a mentesítési időszakba tartozó hónap folyamán kezdi meg, vagy fejezi be?

Előfordulhat, hogy az egyéni vállalkozó a mentesítési időszakban a mentesülésre jogosító tevékenység folytatását abbahagyja. Például a tevékenység képesítéshez kötött, s ezzel rendelkező munkavállalót már nem foglalkoztatja tovább. Ennek ellenkezője is megtörténhet. Azaz a mentesülésre jogosító tevékenység megkezdésére a hónap folyamán kerül sor. A Rendelet egyik esetet sem szabályozza konkrétan. 

A következő jogértelmezés tűnik észszerűnek. A mentesüléshez már elégséges, ha az arra jogosító tevékenység folytatása az adott hónap egy részében megvalósult.  Utóbbi esetben csak akkor, ha a tevékenység bejelentésére is sor kerül és az megfelel a valóságnak. 

Akkor megilleti az egyéni vállalkozót a mentesülés, ha arra jogosító tevékenység mellett más tevékenység(ek) is folytat?

A Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett bármely tevékenység folytatása elegendő a mentesüléshez. Tehát akkor is megilleti az egyéni vállalkozót, ha más (mentesülésre nem jogosító) tevékenységet is folytat.

A mentesülés független a tételes adó összegétől?

A mentesülés az egyébként fizetendő tételes adóra vonatkozik. Ha az egyéni vállalkozó a mentesítési időszakba tartozó hónapban nem főállású kisadózó, akkor a havi 25 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. Amennyiben főállású kisadózó, akkor a havi 50 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. 

Abban az esetben, ha főállású kisadózó és az emelt összegű tételes adó fizetését választotta, akkor a havi 75 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. Emiatt lényegtelen, ha az egyéni vállalkozó státusa a mentesítési időszakban esetleg módosul. Például 2020. március hónapban főállású kisadózó, míg 2020. április hónapban nem főállású kisadózó.  

Mire nem vonatkozik a mentesülés? 

A Kata tv. által megállapított bevételhatárt meghaladó bevétel után 40 % adót kell fizetni. Erre a mentesülés nem terjed ki. A bevételhatár attól függ, a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni.  Bevételhatár = hónapok száma x 1 000 000 Ft/hó. 

Mindenképpen felmerül az a kérdés, hogy a mentesülés időszaka ebből a szempontból hogyan kezelendő?

A Rendelet ezt tételesen nem szabályozza. Két jogértelmezés lehetséges. 

=> Egyik értelmében nem, mivel nem kellett tételes adót fizetni. Ennek következménye lehet a 40 %-os adó fizetésének kötelezettsége.

=> Másik álláspont szerint ezeket a hónapokat figyelembe lehet venni a bevételhatár megállapításánál. Ezt indokolni lehet a Kata tv-ben foglalt szabállyal. E szerint az egyéni vállalkozó az adott hónapra akkor mentesülhet a tételes adó alól, ha ténylegesen nem folytatta tevékenységet.

Ezt viszont a Rendelet a mentesüléshez nem követeli meg. Ez a kérdés a mentesülésre jogosult egyéni vállalkozók egy részénél releváns lehet. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban a NAV rövidesen közzéteszi álláspontját. 

Hogyan kell érvényesíteni a mentesülést?

Ennek módját a Rendelet úgyszintén nem részletezi. Vélhetően a Kata tv-ben biztosított mentesüléshez hasonlóan kell eljárni. Továbbiakban ezt veszem alapul.
Azaz a rendszeresített változásbejelentő nyomtatványon (20T101E) kell a bejelentést megtenni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A határidő nem jogvesztő. Ezáltal bejelentés ezt követően is benyújtható. 

A nyomtatvány jelenlegi verziója nem tartalmazza a Rendeletben foglalt mentesülési jogcímet. Emiatt a nyomtatvány legfrissebb verzióját kell letölteni és benyújtani, legkorábban 2020. április 12-ig.  A Rendelet azt sem rendezi, hogy a bejelentést minden hónapra külön-külön meg kell tenni. Ez logikus lenne. Elképzelhető, hogy az egyéni vállalkozó a mentesítési időszak egyik hónapjára megilleti a mentesítés, míg a következő hónapra már nem. 

A mentesülés befolyásolja a katás egyéni vállalkozó jogosultságát az ellátásokra?

Nem. A mentesülés miatt a mentesítési időszakban a katás egyéni vállalkozónak saját maga után nem kell tételes adót fizetnie. Ha főállású kisadózó, akkor biztosítottnak minősül. Viszont akkor nem, ha nem főállású kisadózó. 

A főállású kisadózónak minősülő egyéni vállalkozót a mentesülés időszakában megilletik a természetbeni egészségügyi ellátások. A pénzbeni egészségügyi ellátásoknál a tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet kell alapul venni. A mentesítési időszak szolgálati időnek minősül és tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet a nyugdíj összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

A pénzbeni egészségügyi ellátások, a nyugdíj összegének számításánál 50 000 Ft 98 100 Ft, 75 000 Ft 164 000 Ft járulékalapot jelent.

Korábban készítettem egy cikket a járványhelyzet miatt a katásoknak javasolható lépésekről. 

Ezeket a következők tekintetében a Rendelet felülírta.

A mentesülésre jogosult főállású kisadózó egyéni vállalkozó számára a mentesülés hónapjaiban a tevékenység szüneteltetése nem javasolható. Ugyanis a szüneteltetés időtartamában egyéni vállalkozóként nem lenne biztosított. Emiatt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás fejében havi 7 710 Ft (napi 257 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie. Továbbá a szüneteltetés ideje nem vehető figyelembe szolgálati időként, valamint ezalatt nem keletkezne a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme sem.

Ha a mentesülésre jogosult, nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó a tevékenységét a naptári hónap egészében szünetelteti, akkor ugyancsak nem köteles tételes adót (25 000 Ft) fizetni.

Ennek fejében nem jogosult semmire sem. Azonban van más jogviszonya, amely miatt biztosított. Ez a jogviszony biztosítja számára, hogy az előzőekben említett ellátásokat egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése nélkül igénybe vehesse. Továbbá szolgálati ideje és a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme keletkezik. Tehát számára a tevékenység szüneteltetése semmiféle hátrányt nem eredményez, ha a biztosítotti státus eredményező jogviszonya fennáll. Ha az esetleg megszűnik, akkor a mentesítési időszakban érdemes tevékenységét újrakezdeni. Főleg, ha arra számít, hogy a kormányzat a mentesítési időszakot esetleg meghosszabbítja.

Azonban jogértelmezési bizonytalanság áll fenn a szüneteltetés időszakában realizált bevétel adózásánál. Erről külön cikket készítettem. Ezt is érdemes figyelembe venni mielőtt az egyéni vállalkozó dönt a szüneteltetésről.

A NAV utólag vizsgálhatja a bejelentés jogszerűségét?

Erre lehetősége van. Vélhetően ezt számos esetben meg fogja tenni, ha a gazdasági helyzet normalizálódik. Ha a bejelentést jogsértőnek ítéli, akkor az adott hónapra vonatkozó tételes adót utólag előírja. Adóellenőrzés esetén jogkövetkezményeket (adóbírság, késedelmi pótlék) is kiszabhat. A NAV akár már a bejelentés beérkezését követően is indíthat ellenőrzést. Ezt vélhetően akkor teszi meg, ha a mentesülésre jogalapot adó tevékenység a bejelentett tevékenységek között nem szerepel. 

Hasonló cikkek a kategóriában

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

Adózás, NAV 2024.01.29. - 17 p. olvasás

Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...

vállalkozó táppénz

Ha a vállalkozó táppénzre megy

Adózás, NAV 2023.11.09. - 7 p. olvasás

A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Adózás, NAV 2023.08.31. - 10 p. olvasás

Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...

hipa

Hogyan számítjuk ki az iparűzési adót?

Adózás, NAV 2023.07.28. - 7 p. olvasás

Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...

kismama vállalkozó

Egyéni vállalkozás működtetése kismamaként

Adózás, NAV 2023.06.21. - 9 p. olvasás

Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...

környezetvédelmi termékdíj

Ha érintett vagy, május 31-ig ne feledd nyilvántartásba vetetni magad!

Adózás, NAV 2023.05.24. - 7 p. olvasás

A hamarosan bevezetendő kiterjesztett gyártói felelősség egyrészről kissé nehezíti az érintett vállalkozók életét, másrészről azonban óriási, a körforgásos gazd...

Back to Top