Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / KATA / Koronavírus: Tételes adó alóli…
KATA - 2020.03.31. - 11 p. olvasás

Koronavírus: Tételes adó alóli mentesülés katás egyéni vállalkozók esetén

Bonácz Zsolt
Bonácz Zsolt Adótanácsadó, adószakértő

A járvány által okozott gazdasági károk enyhítése érdekében a kormányzat időlegesen adózási könnyítéseket vezetett be. Ezek azonban csak a vállalkozások egy részére vonatkoznak. A katás vállalkozások egy része 2020. március-június hónapra mentesül a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól. Bonácz Zsolt adószakértő ezúttal a katás egyéni vállalkozókra vonatkozó tudnivalókat gyűjtötte össze az érintetteknek.

Koronavírus: Tételes adó alóli mentesülés katás egyéni vállalkozók esetén

A könnyítéseket a 61/2020. (III.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) részletezi. A Rendeletet a Magyar Közlöny 51. számában tették közzé.  

Ezek egyike az, hogy a katás vállalkozások egy része 2020. március-június hónapra (továbbiakban: mentesítési időszak) mentesül a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól. A mentesülés először a 2020. április 12-ig fizetendő – 2020. március hónapra vonatkozó – tételes adót érinti. A mentesülés utoljára a 2020. július 12-ig fizetendő – 2020. június hónapra vonatkozó – fizetendő tételes adóra terjed ki.

Továbbiakban a Rendeletben foglalt mentesülést tárgyalom a kézirat leadásakor ismert szabályok alapul vételével.

A következőkben leírtak a közhiteles nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó katásokra vonatkoznak. Ők a tételes adót saját maga után kötelesek megfizetni. Mentesülés esetén ennek összegét nem kellett megfizetnie az előzőleg említett időszakra vonatkozóan.

Kiket érinthet a mentesülés? 

A tételes adófizetés alóli mentesülés nem minden katás egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Azokat érinti, akik

  • a Rendeletben meghatározott időponttól már katáztak, és
  • a Rendelet 1. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatnak.

A mentesüléshez mindkét feltételnek meg kell felelni.

A mentesülés 2020. február 1-jétől, vagy ezt megelőző időponttól katás egyéni vállalkozókat érintheti. Azaz az egyéni vállalkozó 2020. február hónapban, vagy azt megelőzően tételes adó fizetésére volt kötelezett. 

Új egyéni vállalkozót is érintheti a mentesülés, feltéve, hogy egyéni vállalkozását 2020. február 29-ig indította és ekkor egyből bejelentkezett a kata alá. Ebben az esetben is tételes adót kell fizetni 2020. február hónapra.

Érintheti a mentesülés azt az egyéni vállalkozót, aki szüneteltetését megszünteti 2020. március-június hónap folyamán?

Ennek nincs akadálya. A mentesülés arra a hónapra vonatkozhat először, amelyben a tevékenységet az egyéni vállalkozó újrakezdi. Azaz a szüneteltetés nem a naptári hónap egészében állt fenn. Emiatt erre a hónapra az egyéni vállalkozónak maga után tételes adó kellene fizetnie. Kivéve, ha a Rendelet szerinti mentesülés megilleti.

Milyen tevékenység folytatása jogosít a mentesülésre?

Ezeket a Rendelet 1. § (8) bekezdése sorolja fel, a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolására hivatkozva.

Egyéni vállalkozó esetében a tevékenységi kört az ÖVJT kód azonosítja. „ÖVJT” rövidítés az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékét jelenti.

Az ÖVJT a TEÁOR’08 besorolás alapján készült. Az ÖVTJ-kód 6 számjegyű. Az első 4 számjegy a TEÁOR-al azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma. 

A Rendelet 1. § (8) bekezdése a TEÁOR’08 besorolás első 4 számjegyére hivatkozik. Ha az ÖVJT besorolás egy négy számjegye megegyezik a felsorolt tevékenységeknél jelölt TEÁOR kóddal, akkor az a mentesülésre jogosító tevékenységnek felel meg.

Ha az egyéni vállalkozó webes ügysegéd felületen (https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/), vagy a közhiteles nyilvántartásból (https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/) lekérdezheti tevékenységi köreit. Ezáltal módjában áll megállapítani, hogy végez-e olyan tevékenységet, amely a mentesülésre jogosítja.

A Rendelet nem követeli meg a mentesüléshez az alábbiakat:

  • a) a mentesülésre jogosító tevékenységből a katás egyéni vállalkozó bevételt realizált a mentesítési időszakot megelőzően; vagy
  • b) ezekből a mentesítési időszak alatt bevételt kell szereznie.

Ezt figyelembe véve megítélésem szerint az egyéni vállalkozó akkor folytatja a Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett tevékenység(ek)et, ha

  • azt/azokat más részére rendszeresen teljesíti;
  • azt/azokat más részére teljesíteni szándékozik.

Egy tevékenység folytatása akkor lehetséges, ha az ahhoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a katás egyéni vállalkozó igazoltan rendelkezik. A Rendelet 1. § (8) bekezdése több olyan tevékenységet is tartalmaz, amelynek folytatása képesítéshez kötött (pl. villanyszerelés). 

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó a szükséges képesítéssel nem rendelkezik. Ebben az esetben akkor folytathatja ezt a tevékenységet, ha van képesítéssel rendelkező alkalmazottja. Ha nincs, akkor ezt a tevékenységet nem folytatja. Még akkor sem, ha tevékenységi körei között egyébként szerepel.

Mint már említett az egyéni vállalkozó tevékenységi köreit a közhiteles nyilvántartás tartalmazza. Ezeket saját maga jelenti be. Ha az egyéni vállalkozó a Rendelet 1. § (8) bekezdését említett tevékenységek egyikét sem jelentette be, akkor ebből az következik, hogy azokat nem is folytatja. 

Előfordulhat, hogy a katás egyéni vállalkozó a mentesülésre jogalapot adó tevékenységet ugyan folytatja, de azt nem jelentette be.

A NAV vélhetően a következő álláspontot képviseli. A tevékenységi kör bejelentésének elmaradása azt jelenti, hogy azt a katás egyéni vállalkozó nem is folytatta. A katás egyéni vállalkozó tevékenységei között szerepelhet a mentesülésre jogalapot adó tevékenység(ek), de az(oka)t ténylegesen nem folytatja. Ekkor véleményem szerint a mentesülés nem illeti meg. 

Hogyan kell eljárni, ha az egyéni vállalkozó a mentesülésre jogosító tevékenységet a mentesítési időszakba tartozó hónap folyamán kezdi meg, vagy fejezi be?

Előfordulhat, hogy az egyéni vállalkozó a mentesítési időszakban a mentesülésre jogosító tevékenység folytatását abbahagyja. Például a tevékenység képesítéshez kötött, s ezzel rendelkező munkavállalót már nem foglalkoztatja tovább. Ennek ellenkezője is megtörténhet. Azaz a mentesülésre jogosító tevékenység megkezdésére a hónap folyamán kerül sor. A Rendelet egyik esetet sem szabályozza konkrétan. 

A következő jogértelmezés tűnik észszerűnek. A mentesüléshez már elégséges, ha az arra jogosító tevékenység folytatása az adott hónap egy részében megvalósult.  Utóbbi esetben csak akkor, ha a tevékenység bejelentésére is sor kerül és az megfelel a valóságnak. 

Akkor megilleti az egyéni vállalkozót a mentesülés, ha arra jogosító tevékenység mellett más tevékenység(ek) is folytat?

A Rendelet 1. § (8) bekezdésében említett bármely tevékenység folytatása elegendő a mentesüléshez. Tehát akkor is megilleti az egyéni vállalkozót, ha más (mentesülésre nem jogosító) tevékenységet is folytat.

A mentesülés független a tételes adó összegétől?

A mentesülés az egyébként fizetendő tételes adóra vonatkozik. Ha az egyéni vállalkozó a mentesítési időszakba tartozó hónapban nem főállású kisadózó, akkor a havi 25 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. Amennyiben főállású kisadózó, akkor a havi 50 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. 

Abban az esetben, ha főállású kisadózó és az emelt összegű tételes adó fizetését választotta, akkor a havi 75 000 Ft tételes adót nem kell megfizetnie. Emiatt lényegtelen, ha az egyéni vállalkozó státusa a mentesítési időszakban esetleg módosul. Például 2020. március hónapban főállású kisadózó, míg 2020. április hónapban nem főállású kisadózó.  

Mire nem vonatkozik a mentesülés? 

A Kata tv. által megállapított bevételhatárt meghaladó bevétel után 40 % adót kell fizetni. Erre a mentesülés nem terjed ki. A bevételhatár attól függ, a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni.  Bevételhatár = hónapok száma x 1 000 000 Ft/hó. 

Mindenképpen felmerül az a kérdés, hogy a mentesülés időszaka ebből a szempontból hogyan kezelendő?

A Rendelet ezt tételesen nem szabályozza. Két jogértelmezés lehetséges. 

=> Egyik értelmében nem, mivel nem kellett tételes adót fizetni. Ennek következménye lehet a 40 %-os adó fizetésének kötelezettsége.

=> Másik álláspont szerint ezeket a hónapokat figyelembe lehet venni a bevételhatár megállapításánál. Ezt indokolni lehet a Kata tv-ben foglalt szabállyal. E szerint az egyéni vállalkozó az adott hónapra akkor mentesülhet a tételes adó alól, ha ténylegesen nem folytatta tevékenységet.

Ezt viszont a Rendelet a mentesüléshez nem követeli meg. Ez a kérdés a mentesülésre jogosult egyéni vállalkozók egy részénél releváns lehet. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban a NAV rövidesen közzéteszi álláspontját. 

Hogyan kell érvényesíteni a mentesülést?

Ennek módját a Rendelet úgyszintén nem részletezi. Vélhetően a Kata tv-ben biztosított mentesüléshez hasonlóan kell eljárni. Továbbiakban ezt veszem alapul.
Azaz a rendszeresített változásbejelentő nyomtatványon (20T101E) kell a bejelentést megtenni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A határidő nem jogvesztő. Ezáltal bejelentés ezt követően is benyújtható. 

A nyomtatvány jelenlegi verziója nem tartalmazza a Rendeletben foglalt mentesülési jogcímet. Emiatt a nyomtatvány legfrissebb verzióját kell letölteni és benyújtani, legkorábban 2020. április 12-ig.  A Rendelet azt sem rendezi, hogy a bejelentést minden hónapra külön-külön meg kell tenni. Ez logikus lenne. Elképzelhető, hogy az egyéni vállalkozó a mentesítési időszak egyik hónapjára megilleti a mentesítés, míg a következő hónapra már nem. 

A mentesülés befolyásolja a katás egyéni vállalkozó jogosultságát az ellátásokra?

Nem. A mentesülés miatt a mentesítési időszakban a katás egyéni vállalkozónak saját maga után nem kell tételes adót fizetnie. Ha főállású kisadózó, akkor biztosítottnak minősül. Viszont akkor nem, ha nem főállású kisadózó. 

A főállású kisadózónak minősülő egyéni vállalkozót a mentesülés időszakában megilletik a természetbeni egészségügyi ellátások. A pénzbeni egészségügyi ellátásoknál a tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet kell alapul venni. A mentesítési időszak szolgálati időnek minősül és tételes adóhoz kapcsolódó jövedelmet a nyugdíj összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

A pénzbeni egészségügyi ellátások, a nyugdíj összegének számításánál 50 000 Ft 98 100 Ft, 75 000 Ft 164 000 Ft járulékalapot jelent.

Korábban készítettem egy cikket a járványhelyzet miatt a katásoknak javasolható lépésekről. 

Ezeket a következők tekintetében a Rendelet felülírta.

A mentesülésre jogosult főállású kisadózó egyéni vállalkozó számára a mentesülés hónapjaiban a tevékenység szüneteltetése nem javasolható. Ugyanis a szüneteltetés időtartamában egyéni vállalkozóként nem lenne biztosított. Emiatt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás fejében havi 7 710 Ft (napi 257 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie. Továbbá a szüneteltetés ideje nem vehető figyelembe szolgálati időként, valamint ezalatt nem keletkezne a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme sem.

Ha a mentesülésre jogosult, nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó a tevékenységét a naptári hónap egészében szünetelteti, akkor ugyancsak nem köteles tételes adót (25 000 Ft) fizetni.

Ennek fejében nem jogosult semmire sem. Azonban van más jogviszonya, amely miatt biztosított. Ez a jogviszony biztosítja számára, hogy az előzőekben említett ellátásokat egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése nélkül igénybe vehesse. Továbbá szolgálati ideje és a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelme keletkezik. Tehát számára a tevékenység szüneteltetése semmiféle hátrányt nem eredményez, ha a biztosítotti státus eredményező jogviszonya fennáll. Ha az esetleg megszűnik, akkor a mentesítési időszakban érdemes tevékenységét újrakezdeni. Főleg, ha arra számít, hogy a kormányzat a mentesítési időszakot esetleg meghosszabbítja.

Azonban jogértelmezési bizonytalanság áll fenn a szüneteltetés időszakában realizált bevétel adózásánál. Erről külön cikket készítettem. Ezt is érdemes figyelembe venni mielőtt az egyéni vállalkozó dönt a szüneteltetésről.

A NAV utólag vizsgálhatja a bejelentés jogszerűségét?

Erre lehetősége van. Vélhetően ezt számos esetben meg fogja tenni, ha a gazdasági helyzet normalizálódik. Ha a bejelentést jogsértőnek ítéli, akkor az adott hónapra vonatkozó tételes adót utólag előírja. Adóellenőrzés esetén jogkövetkezményeket (adóbírság, késedelmi pótlék) is kiszabhat. A NAV akár már a bejelentés beérkezését követően is indíthat ellenőrzést. Ezt vélhetően akkor teszi meg, ha a mentesülésre jogalapot adó tevékenység a bejelentett tevékenységek között nem szerepel. 

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top