A cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Bár folyamatosan dolgozunk az aktualizáláson, előfordulhat, hogy itt most kihagytunk valamit. Ha elévültnek vélt tartalmat találsz, kérjük, szólj nekünk, és igyekezz több forrásból is tájékozódni. Ebben mi is segíthetünk más fórumon, keress minket!
A vállalkozások gyakran kénytelenek korábban kiállított számlájukat módosítani. De milyen szabályok vonatkoznak a katásokra? Bonácz Zsolt adószakértő hiteles információ a Billingo blogban.
Gyakran a vállalkozások kénytelenek korábban kiállított számlájukat módosítani. Ennek általában az az oka, hogy a számlában feltüntetett értékadat(ok) korrekcióra szorulnak, ezért az általános forgalmi adó alapja és/vagy az áfa összege, ezáltal a számla végösszege is módosul.
Amennyiben az általános forgalmi adó alapja és/vagy összege utólag nő, akkor a számla módosítását el kell végezni. Ellenkező esetben a számla módosítása „csupán” lehetőség, s nem kötelezettség.
Azonban a számla módosítására (annak előjelétől függetlenül) akkor kerülhet sor, ha annak valós jogalapja volt. Azaz a számlát módosítani kellett, illetve lehetett.
Az eredetileg számlázott összeg csökkentése esetén a jogalapot adó körülményt annak kell igazolni akinek érdekében áll, s ez a személy a módosítással érintett számla kiállítója.
A Kata tv. szerint bevételként kell számításba venni a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket, kivéve, ha azt a Kata tv. értelmében nem kell bevételként figyelembe venni.
Fő szabály szerint a bevétel megszerzésének időpontja a pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.
A továbbiakban abból indulunk ki, hogy a számlázott ügylet esetében a bevétel megszerzésének időpontját a fő szabály szerint kell meghatározni.
Az említett szabályozás következtében a számla kiállítása nem jelenti egyben a bevétel megszerzését. Továbbá a számla módosítása önmagában nem eredményezi a bevétel módosulását.
Nézzünk egy példát!
Nagy János alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó kiállított egy számlát 2019. november 20-án „A” Kft. felé, a számla összege 600 000 Ft. „A” Kft. 300 000 Ft-ot átutalt Nagy János részére, az összeget 2019. december 21-én jóváírták Nagy János bankszámláján. „A” Kft. jelezte Nagy János felé, hogy a szerződés szerint számlázható összeg 550 000 Ft lett volna, s kérte a számla módosítását.
Nagy János a kifogást elfogadta, s kiállított „A” Kft. részére 2019. december hónap végén egy módosító számlát – 50 000 Ft-ról. „A” Kft. a fennmaradó 250 000 Ft-ot 2020. január hónap folyamán utalta el.
Nagy János 2019. évre vonatkozó kata bevallásában 300 000 Ft bevételt köteles elszámolni, mivel ezt az összeget írták jóvá bankszámláján 2019. december 31-ig. A 2019. évi bevétel összegét a módosító számla kiállítása nem befolyásolja.
Nagy János 2020. évre vonatkozó kata bevallásában 250 000 Ft bevételt köteles elszámolni, mivel ezt az összeget 2019. december 31-ét követően írták jóvá bankszámláján.
Előfordulhat, hogy a számla kiegyenlítése teljes egészében megvalósult a számla módosítását megelőzően, így a katás vállalkozásnak visszatérítési kötelezettsége keletkezik.
Egy másik példa
Nagy János alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó kiállított egy számlát 2019. november 20-án „A” Kft. felé, a számla összege 600 000 Ft. „A” Kft. a számla teljes összegét átutalta Nagy János részére, az összeget 2019. december 21-én jóváírták Nagy János bankszámláján. „A” Kft. 2020. jelezte Nagy János felé, hogy a szerződés szerint számlázható összeg 550 000 Ft lett volna, s kérte a számla módosítását. Nagy János a kifogást elfogadta, s kiállított „A” Kft. részére 2019. december hónap végén egy módosító számlát – 50 000 Ft-ról. Nagy János a visszatérítendő 50 000 Ft-ot „A” Kft. részére 2020. január hónap folyamán utalta el.
A Kata tv. értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelyet a katás vállalkozás köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel). E rendelkezés vonatkozik a túlszámlázás összegére is. Ugyanis azt a katás vállalkozást pénzügyileg realizálta, mivel nem illeti meg, ezért „A” Kft. részére köteles visszatéríteni.
Az előzőek alapján felmerül az a kérdés, hogy a példában vázolt helyzetben Nagy János 2019. évre vonatkozó bevallásában 600 000 Ft-ot, vagy csak 550 000 Ft-ot köteles figyelembe venni.
Ezzel kapcsolatban a Kata tv. nem tartalmaz konkrét rendelkezést.
Megítélésem szerint az a jogértelmezés tűnik észszerűnek, hogy 550 000 Ft-ot, mivel az 50 000 Ft-ot nem vállalkozási tevékenységével összefüggésben szerezte meg, így azt köteles visszatéríteni.
Ilyen esetben a NAV-tól javasolt állásfoglalást kérni.
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...
A hamarosan bevezetendő kiterjesztett gyártói felelősség egyrészről kissé nehezíti az érintett vállalkozók életét, másrészről azonban óriási, a körforgásos gazd...
Egészségpénztári számlát mindenkinek érdemes nyitnia, aki jár magánorvoshoz vagy vásárol gyógyszereket és más, a pénztárban elszámolható termékeket. Nemcsak azé...