Korábban már írtunk róla, hogyan kell feltüntetni az azonnal biztosított természetbeni engedményeket a számlán. Ezúttal abban segít Bonácz Zsolt adószakértő, mi a teendő, ha utólag szeretnénk feltüntetni az engedményt a számlán.
Az értékesítő az engedményt nem csak pénzben biztosíthatja, hanem áru, illetve szolgáltatás formájában. Pénzbeli engedménynél a vevőnek a szokásos vételárnál kisebb összeget kell fizetnie a termék, illetve szolgáltatás megszerzése fejében.
Természetbeni engedmény esetén a vevő a fizetendő ellenérték fejében nemcsak a megrendelt termék(ek)et, illetve szolgáltatás(ok)at kapja meg, hanem ingyenesen más terméket, illetve szolgáltatást.
Utólagos engedményről akkor van szó, ha a vevő a vásárlást követően „jut hozzá” az engedményhez. A pénzbeli engedményhez hasonlóan a természetben nyújtott engedmény is adható utólag.
Példa
A vállalkozás híradástechnikai termékeket forgalmaz. Az általa forgalmazott televíziókészülékek értékesítése érdekében a következő akciót hirdeti meg.
Ha a vevő vásárol egy 300 000 Ft vételárú televíziókészüléket, akkor kap egy kupont. A kupont a vásárlást követő 30 napon belül váltható be és a beváltáskor a vevő ingyen kap egy db mikrohullámú sütőt is. A mikrohullámú sütő vételára egyébként 30 000 Ft lenne.
Tehát a vevő 300 000 Ft fizetése fejében ténylegesen 330 000 Ft értékű áruhoz jut hozzá, ha a kupont beváltja. Ebben az esetben az eladó a vevő részére 30 000 Ft engedményt biztosít, de azt nem pénzben, hanem mikrohullámú sütő formájában nyújtja.
Az utólag biztosított, természetben nyújtott engedmény számlázása is az engedmény kezelésétől függ.
A felek úgy is dönthetnek, hogy az utólagosan biztosított engedménnyel az arra jogosító értékesítés adóalapját nem csökkentik. Ekkor az engedményre jogosító ügyletről kibocsátott számla nem módosítható. Továbbá az utólagosan biztosított engedmény értékéről külön számlát kell kibocsátani.
A példaként felhozott esetben a számlázást a következő módon kell elvégezni. A vállalkozónak le kell számláznia a televíziókészülék átadását követően annak vételárát, amely 236 220 Ft + 63 780 Ft ÁFA, mindösszesen bruttó 300.000.- Ft. A mikrohullámú sütő átadását követően az eladónak külön kell számlát kibocsátania a mikrohullámú sütő vételáráról, amely 23 622 Ft + 6 378 Ft ÁFA, mindösszesen bruttó 30.000.- Ft. A számlán fel kell tüntetni, hogy a vevő a számlázott összeg megfizetésére nem kötelezett. A vállalkozónak mindkét számla áfatartalmát fizetendő adóként kell elszámolnia.
A felek akként is dönthetnek, hogy az utólagosan biztosított engedmény csökkenti az arra jogosító értékesítés adóalapját.
Az adóalap csökkentésének érvényesítése érdekében az engedményre jogosító ügyletről kibocsátott számlát módosítani kell. Tekintettel arra, hogy az ellenérték utólag nem változik, ezért a módosító számla végösszege nulla. Az adóalap és az áfa csökkenése abban a formában jelentkezik, hogy az értékesítő együttesen 259 842 Ft + 70 158 Ft ÁFA értékű két termék átadása után 236 220 Ft adóalap után 63 780 Ft fizetendő áfa keletkezik. A módosító számlának azt kell kifejeznie, hogy a vevő a 300 000 Ft bruttó vételár fejében nemcsak 1 db televíziókészüléket kapott, hanem még 1 db mikrohullámú sütőt is. Ez a módosító számlában több módon is kifejezhető.
Egyik lehetőség, hogy a módosító számla a következő tételeket tartalmazza:
A két tétel együttes összege nulla forint adóalap és adó.
Másik lehetőség, hogy a módosító számla 1 db mikrohullámú sütő tartalmaz nulla forint értékkel.
Nincs még Billingo fiókod? Regisztrál egyet ingyen!
Regisztrálok
A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...
Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...
A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...
Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...
Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...
Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...