Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / KATA / Vészforgatókönyv katásoknak a …
KATA - 2020.03.20. - 11 p. olvasás

Vészforgatókönyv katásoknak a koronavírus okozta károk enyhítésére

Bonácz Zsolt
Bonácz Zsolt Adótanácsadó, adószakértő

A koronavírus okozta gazdasági válság súlyosan érinti a mikro- és kisvállalkozásokat is. Közülük nagyon sokan katáznak. Számukra égető kérdés, miként tudják mérsékelni a válság negatív hatásait. Bonácz Zsolt adószakértői cikkében ehhez az útmutatót.

Vészforgatókönyv katásoknak a koronavírus okozta károk enyhítésére

Utoljára frissítve: 2020.10.13.

Sajnos a válság miatt a kata hátrányai is jelentkezhetnek. Ezek közül most az vág legjobban húsba, hogy a havi tételes adót az elért bevétel nagyságrendjétől függetlenül meg kell fizetni. Még akkor is, ha a katás vállalkozás egyáltalán nem realizált bevételt az adott hónapban. Függetlenül attól, hogy az elért bevétel csak egyéb fix költségeit fedezi.

Számos katás vállalkozás a jövőben várhatóan nem realizál bevételt, vagy tevékenységet nyereségesen nem képes folytatni.

Egyéni vállalkozó alatt az egyéni vállalkozóról vezetett közhiteles nyilvántartásban szereplő magánszemélyt értem.

A következőkben a jelenleg hatályos szabályozás vettem alapul.

Nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó mozgástere

Katás egyéni vállalkozó akkor van a „legjobb” helyzetben, ha 

  • nem főállású kisadózónak minősül; és
  • nincs alkalmazottja; és
  • a havi tételes adón túl fix költségei nem merülnek fel (tehát költségei akkor keletkeznek, ha gazdasági tevékenységet végez); és
  • ezidáig kiállított számláinak végösszegét pénzügyileg teljes mértékben realizálta.

Amennyiben a katás egyéni vállalkozó megítélése szerint a jövőben vélhetően nem képes tevékenységéből bevételt, illetve nyereséget realizálni, akkor a legjobb megoldás a tevékenység szüneteltetése. Ez nem jár a katás státus elvesztésével.

Ez nem érinti a magánszemély biztosítotti státusát, tekintettel arra, hogy nem egyéni vállalkozóként biztosított. Emiatt tevékenységének szüneteltetésének időszakában nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem. Ez addig igaz, amíg más jogviszonya alapján biztosított.

A szüneteltetés bejelentését internetes felületen, ITT teheti meg. Az elektronikus felület használatához Ügyfélkapuval kell rendelkezni.

A tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. A tevékenység legfeljebb 2 évig szüneteltethető. A szüneteltetés első napja a bejelentés megtételét követő nap. A szüneteltetés utolsó napja a szüneteltetés befejezésére vonatkozó bejelentés megtételének napja.

A szüneteltetés legrövidebb időtartamán belül a szüneteltetés befejezésére vonatkozó bejelentés nem tehető. Ez jelen helyzetben nem probléma, mivel a koronavírus járvány gazdasági hatásai biztosan ennél hosszabb ideig érvényesülnek.

A szüneteltetés bejelentése ne csússzon át a következő hónapra. A tételes adót arra a hónapra meg kell fizetni, amelynek bármely napján a kisadózói státus fennállt.

Ha a szüneteltetés bejelentésére 2020. április 1-jén kerül sor, akkor a szüneteltetés első napja 2020. április 2-a. Emiatt 2020. április hónapra a havi tételes adót (25 000 Ft) még fizetni kell.

Amennyiben a naptári hónap egészében a tevékenységet szüneteltették, akkor erre a hónapra tételes adót nem kell fizetni. De csak akkor, ha a szüneteltetés alatt az egyéni vállalkozó nem végzett tevékenységet. 

A NAV az egyéni vállalkozásokról vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, ha a szüneteltetés miatt nem köteles a katás egyéni vállalkozó az adott hónapra tételes adót fizetni. Emiatt az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetését nem köteles bejelenteni a NAV felé. Azonban az egyéni vállalkozó köteles bejelentést tenni a NAV-hoz, ha a szüneteltetés alatt, az adott hónapban munkát végzett, így arra a hónapra nem mentesül a tételes adó fizetése alól. Ezt a 20T101E nyomtatványon kell bejelenteni.

A tevékenység szüneteltetése esetén is a 2020-ra vonatkozó kata bevallást 2021. február 25-ig kell benyújtani.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó lehetőségei

Főállású kisadózó biztosítotti státusát az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége alapozza meg.

A kata alóli kijelentkezés nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis biztosítottként a minimum járulékalap után kötelezett a közterhek fizetésére. Ennek összege a főállású kisadózóként mindenképpen fizetendő havi 50 000 Ft-ot meghaladja (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft). 

Tegyük fel, hogy bevétel nem realizálódik, vagy nem biztosít fedezetet a felmerülő fix költségekre. Ekkor a tevékenység további folytatása nem reális alternatíva.

Főállású kisadózó esetében is a tevékenység szüneteltetése a lehető legjobb vészmegoldás. Főállású kisadózó sem veszti el katás státusát a szüneteltetés miatt.

A tevékenység egész hónapban történt szüneteltetése esetén a főállású kisadózó egyéni vállalkozó is mentesül az adott havi tételes adó alól, feltéve, hogy a hónapban nem végzett munkát. A NAV ugyanúgy jár el mint ahogy a nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónál leírtam.

Főállású kisadózó esetében a tevékenység egész hónapban való szüneteltetése erre az időszakra vonatkozóan a biztosítotti státus elvesztését is jelenti. Ennek az az oka, hogy erre a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ennek összege havi 7 710 Ft (napi 257 Ft).

A járulék fizetésének kötelezettségét a 20T1011 nyomtatvány benyújtásával kell bejelenteni.

Ebben meg kell jelölni, hogy a járulékfizetési kötelezettség első napját. Ha a járulék fizetésének kötelezettsége megszűnik, akkor azt is ezen a nyomtatványon kell bejelenteni.

Bevétel realizálása a tevékenység szüneteltetésének időszakában

Legideálisabb helyzet, ha az egyéni vállalkozó által kiszámlázott összegek maradéktalanul befolytak a szüneteltetés kezdő napját megelőzően.

Azonban előfordulhat, hogy a kiállított számla végösszege részben, vagy egészben a szüneteltetés időszaka alatt folyik be.

Ekkor problémát okoz, hogy ezt az esetet Kata tv. tételesen nem szabályozza.

A következő két szabály alkalmazása vetődhet fel a befolyt összeg kezelésénél:

  • a) azt az Szja tv. rendelkezései alapján kell kezelni; vagy
  • b) katásként megszerzett bevételként kell elszámolni.

Az Szja tv. alapján a befolyt összeget önálló tevékenység bevételének kell tekinteni. Ezt csökkentik a bizonylattal igazolt, ténylegesen felmerült költségek. 

A különbözet a jövedelem, amely után 15 % szja-t kell fizetni, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettség is felmerül. Katás vállalkozás vélhetően bizonylattal nem tudja igazolni költségeit. Ezáltal az említett közterheket a jövedelem alaján fizetnie kellene.

A befolyt összeg katás bevételként való elszámolásánál nem feltétlenül kell adót fizetni.

Első lépésként meg kell határozni, hogy a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni. Ne feledjük el a korábban már említett szabályt! Ha a szüneteltetés a naptári hónap egészében fennállt és ezen időszakban az egyéni vállalkozó valóban nem folytatott tevékenységet, akkor arra a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

A hónapok számát meg kell szorozni 1 millió forinttal. Ekként számított összeg az a bevételhatár, amelyet meg nem haladó bevételt nem terhel a tételes adón felül fizetendő különadó. Ennek mértéke a bevételhatárt meghaladó bevétel 40 %-a. 

Nem kell fizetni különadót akkor, ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó 2020-ban nem realizál több bevételt mint a bevételhatár. Vegyük alapul azt a jogértelmezést, hogy a szüneteltetés időszakban befolyt áfa nélküli bevételt katásként kell elszámolni. Amennyiben ekkor sem haladja meg a bevétel az előzőek szerinti értékhatárt, akkor a katás bevételként való elszámolás kedvezőbb.

Ez a jogértelmezési bizonytalanság jelentős adókockázatot jelent, ha a bevétel realizálására a szüneteltetés időszakában kerül sor. Mindkét jogértelmezés nagyon méltánytalan helyzeteket eredményezhet. 

Gondoljunk a következő esetre. Az egyéni vállalkozó 2020-ban végig szüneteltette tevékenységét. Továbbá még 2019-ben kiszámlázott összeget 2020 végén realizálja teljes egészében pénzügyileg. Ekkor 2020-ban egy hónapra sem kellett tételes adót fizetni. Tehát a teljes – áfa nélküli – bevétel után 40 % adót kellene fizetni. Ehhez képest a 15 % szja nem tétel.

De ennek ellenkezője is előállhat. Ezt mutattam be az előző esettel, amelynél a katás bevételkénti elszámolás esetén viszont nem keletkezne fizetendő adó.

Megszűnés, mint vészmegoldás

Az egyéni vállalkozás megszüntetése esetén a kata ismételten nem válaszható a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban.

Tegyük fel, hogy a magánszemély megítélése szerint ezen időszakban egyébként sem indítaná újból egyéni vállalkozást. Ebben az esetben ez a jogszabályi rendelkezés nem bír jelentőséggel.

Ekkor az egyéni vállalkozás megszüntetése is optimális döntés lehet.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság esetében nincs lehetőség a tevékenység szüneteltetésére. Ha a bevételek elmaradnak, vagy jelentősen csökkenek, akkor a tevékenység további folytatása nem célszerű. 

Ekkor „megoldásként” felvetődhet a jogutód nélküli megszűnés.

A végelszámolási eljárás lefolytatása nem igényli ügyvéd közreműködését. Azonban könyvelőt, adótanácsadót, adószakértőt mindenképpen be kell vonni. Ennek viszont költségvonzata van.

A válság lecsengését követően új betéti társaság, közkereseti társaság alapítható, amely a törvényi feltételek teljesítése esetén katázhat. Az új cégre nem vonatkoznak a kata ismételt választásával kapcsolatos szabályok. Az új cég alapítása költségekkel jár.

A jogutód nélküli megszűnésnél az előző részben említett jogértelmezési dilemma nem merül fel. Ugyanis a katásként kiszámlázott, de nem realizált – áfa nélküli – összeget a katás időszak utolsó napján bevételként kell figyelembe venni. Ennek azonban lehet az a következménye, hogy a vállalkozás különadó fizetésére lesz kötelezett. 

 
Főállású kisadózó egyéni vállalkozó megszűnése miatt a biztosítotti státusa is megszűnik.

Ugyanez igaz főállású társas vállalkozónál is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Ha a magánszemély nem biztosított, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ennek összege havi 7 710 Ft (napi 257 Ft).

A járulék fizetésének kötelezettségét a 20T1011 nyomtatvány benyújtásával kell bejelenteni.

Ebben meg kell jelölni, hogy a járulékfizetési kötelezettség első napját. Ha a járulék fizetésének kötelezettsége megszűnik, akkor azt is ezen a nyomtatványon kell bejelenteni.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság egyéb lehetőségei

A kata alóli kijelentkezés főállású (nincs olyan egyéb jogviszonya, amely miatt biztosítottnak minősülne) társas vállalkozó esetében nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis a társaság tevékenységében való közreműködés miatt biztosítottnak minősül és a minimum járulékalap után kötelezett járulékok fizetésére. Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha a társaságtól nem szerez jövedelmet, illetve annak összege nem éri el a minimum járulékalapot. Továbbá a minimum járulékalap után a társaság is kötelezett szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fizetésére. 

A fizetendő közterhek együttes összege főállású kisadózóként meghaladja fizetendő havi 50 000 Ft-ot (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft). 

Legalább egy tagnak közre kell működnie a társaság tevékenységében, még akkor is, ha a cég bevételt egyáltalán nem szerez. Tegyük fel, hogy a társaság tevékenységében két tag működik közre, s mindkettő főállású társas vállalkozó. A fix költségek csökkenthetők úgy, hogy a válság időszakában már csak egy tag vesz részt a társaság tevékenységében.

A cég tagjainak személye változhat. A főállású társas vállalkozónak minősül tagot felválthatja olyan személy, aki nem kötelezett minimum járulékalap utáni járulékfizetés. Emiatt a társaságnak sem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

A válság lecsengése után a régi tulajdonosok ismét visszatérhetnek, ha számukra a jelenlegi tulajdonosok hajlandóak üzletrészüket értékesíteni.

Ez a megoldás költségekkel jár. Az ügyvédi munkadíj felmerül minden egyes, különböző időpontban végrehajtott tagcserénél. 

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás Tudástár vállalkozás fejlesztés NAV Törvény KATA hasznos tippek új funkció e-számla adózás webáruház online számlaadat szolgáltatás kata 2020 nav-bekötés könyvelés kéziszámla adatszolgáltatás katás vállalkozás kata adózás marketing bejelentési kötelezettség számlasablon koronavírus biztonság felhő digitális archiválás e-kereskedelem adatszolgáltatási kötelezettség online számlázó nav online számla számlatömb online számla és billingo összekötés tévhitek kata adatszolgáltatás nav online számla regisztráció online adatszolgáltatási kötelezettség ügyfélszolgálat áfa e-számlázás katás számlázás pénztárgép billingo NAV bekötés számlázó program váltás katás vállalkozás bejelentése online számla regisztráció kata szüneteltetése nav adatszolgáltatás startup fintech számla adó katás vállalkozás adatszolgáltatása egyéni vállalkozás kata megszűnése kata megszüntetése kata vállalkozás megszűnése szakértői cikk online számla koronvírus nav online számla összekötés fenntarthatóság Billingo előfizetés Ingyenes Billingo társadalmi felelősségvállalás támogatás Bonácz Zsolt Webshippy webáruház logisztika integráció előlegszámla előlegszámla készítése GDPR kata bejelentés kata keret könyveléstámogatás egyéni vállalkozás indítása API könyvelői fiók egyéni vállalkozás szüneteltetése 2020 könyvelői összekötés koronajárvány nav online adatszolgáltatás Díjbekérő Proforma e-számlák díjak elismerés adatvédelmi tájékoztató adatvédelem egyéni vállalkozás szüneteltetése számlázó program választás PSD2 nyílt bankolás számlainformációs szolgáltatás számlaadatok jogszabályváltozás banki összekötés összekötés