Vészforgatókönyv katásoknak a koronavírus okozta károk enyhítésére

A koronavírus okozta gazdasági válság súlyosan érinti a mikro- és kisvállalkozásokat is. Közülük nagyon sokan katáznak. Számukra égető kérdés, miként tudják mérsékelni a válság negatív hatásait. Bonácz Zsolt adószakértői cikkében ehhez az útmutatót.

Utoljára frissítve: 2020.10.13.

Sajnos a válság miatt a kata hátrányai is jelentkezhetnek. Ezek közül most az vág legjobban húsba, hogy a havi tételes adót az elért bevétel nagyságrendjétől függetlenül meg kell fizetni. Még akkor is, ha a katás vállalkozás egyáltalán nem realizált bevételt az adott hónapban. Függetlenül attól, hogy az elért bevétel csak egyéb fix költségeit fedezi.

Számos katás vállalkozás a jövőben várhatóan nem realizál bevételt, vagy tevékenységet nyereségesen nem képes folytatni.

Egyéni vállalkozó alatt az egyéni vállalkozóról vezetett közhiteles nyilvántartásban szereplő magánszemélyt értem.

A következőkben a jelenleg hatályos szabályozás vettem alapul.

Nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó mozgástere

Katás egyéni vállalkozó akkor van a „legjobb” helyzetben, ha 

• nem főállású kisadózónak minősül; és
• nincs alkalmazottja; és
• a havi tételes adón túl fix költségei nem merülnek fel (tehát költségei akkor keletkeznek, ha gazdasági tevékenységet végez); és
• ezidáig kiállított számláinak végösszegét pénzügyileg teljes mértékben realizálta.

Amennyiben a katás egyéni vállalkozó megítélése szerint a jövőben vélhetően nem képes tevékenységéből bevételt, illetve nyereséget realizálni, akkor a legjobb megoldás a tevékenység szüneteltetése. Ez nem jár a katás státus elvesztésével.

Ez nem érinti a magánszemély biztosítotti státusát, tekintettel arra, hogy nem egyéni vállalkozóként biztosított. Emiatt tevékenységének szüneteltetésének időszakában nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem. Ez addig igaz, amíg más jogviszonya alapján biztosított.

A szüneteltetés bejelentését internetes felületen, ITT teheti meg. Az elektronikus felület használatához Ügyfélkapuval kell rendelkezni.

A tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. A tevékenység legfeljebb 2 évig szüneteltethető. A szüneteltetés első napja a bejelentés megtételét követő nap. A szüneteltetés utolsó napja a szüneteltetés befejezésére vonatkozó bejelentés megtételének napja.

A szüneteltetés legrövidebb időtartamán belül a szüneteltetés befejezésére vonatkozó bejelentés nem tehető. Ez jelen helyzetben nem probléma, mivel a koronavírus járvány gazdasági hatásai biztosan ennél hosszabb ideig érvényesülnek.

A szüneteltetés bejelentése ne csússzon át a következő hónapra. A tételes adót arra a hónapra meg kell fizetni, amelynek bármely napján a kisadózói státus fennállt.

Ha a szüneteltetés bejelentésére 2020. április 1-jén kerül sor, akkor a szüneteltetés első napja 2020. április 2-a. Emiatt 2020. április hónapra a havi tételes adót (25 000 Ft) még fizetni kell.

Amennyiben a naptári hónap egészében a tevékenységet szüneteltették, akkor erre a hónapra tételes adót nem kell fizetni. De csak akkor, ha a szüneteltetés alatt az egyéni vállalkozó nem végzett tevékenységet. 

A NAV az egyéni vállalkozásokról vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, ha a szüneteltetés miatt nem köteles a katás egyéni vállalkozó az adott hónapra tételes adót fizetni. Emiatt az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetését nem köteles bejelenteni a NAV felé. Azonban az egyéni vállalkozó köteles bejelentést tenni a NAV-hoz, ha a szüneteltetés alatt, az adott hónapban munkát végzett, így arra a hónapra nem mentesül a tételes adó fizetése alól. Ezt a 20T101E nyomtatványon kell bejelenteni.

A tevékenység szüneteltetése esetén is a 2020-ra vonatkozó kata bevallást 2021. február 25-ig kell benyújtani.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó lehetőségei

Főállású kisadózó biztosítotti státusát az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége alapozza meg.

A kata alóli kijelentkezés nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis biztosítottként a minimum járulékalap után kötelezett a közterhek fizetésére. Ennek összege a főállású kisadózóként mindenképpen fizetendő havi 50 000 Ft-ot meghaladja (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft). 

Tegyük fel, hogy bevétel nem realizálódik, vagy nem biztosít fedezetet a felmerülő fix költségekre. Ekkor a tevékenység további folytatása nem reális alternatíva.

Főállású kisadózó esetében is a tevékenység szüneteltetése a lehető legjobb vészmegoldás. Főállású kisadózó sem veszti el katás státusát a szüneteltetés miatt.

A tevékenység egész hónapban történt szüneteltetése esetén a főállású kisadózó egyéni vállalkozó is mentesül az adott havi tételes adó alól, feltéve, hogy a hónapban nem végzett munkát. A NAV ugyanúgy jár el mint ahogy a nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónál leírtam.

Főállású kisadózó esetében a tevékenység egész hónapban való szüneteltetése erre az időszakra vonatkozóan a biztosítotti státus elvesztését is jelenti. Ennek az az oka, hogy erre a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ennek összege havi 7 710 Ft (napi 257 Ft).

A járulék fizetésének kötelezettségét a 20T1011 nyomtatvány benyújtásával kell bejelenteni.

Ebben meg kell jelölni, hogy a járulékfizetési kötelezettség első napját. Ha a járulék fizetésének kötelezettsége megszűnik, akkor azt is ezen a nyomtatványon kell bejelenteni.

Bevétel realizálása a tevékenység szüneteltetésének időszakában

Legideálisabb helyzet, ha az egyéni vállalkozó által kiszámlázott összegek maradéktalanul befolytak a szüneteltetés kezdő napját megelőzően.

Azonban előfordulhat, hogy a kiállított számla végösszege részben, vagy egészben a szüneteltetés időszaka alatt folyik be.

Ekkor problémát okoz, hogy ezt az esetet Kata tv. tételesen nem szabályozza.

A következő két szabály alkalmazása vetődhet fel a befolyt összeg kezelésénél:

• a) azt az Szja tv. rendelkezései alapján kell kezelni; vagy
• b) katásként megszerzett bevételként kell elszámolni.

Az Szja tv. alapján a befolyt összeget önálló tevékenység bevételének kell tekinteni. Ezt csökkentik a bizonylattal igazolt, ténylegesen felmerült költségek. 

A különbözet a jövedelem, amely után 15 % szja-t kell fizetni, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettség is felmerül. Katás vállalkozás vélhetően bizonylattal nem tudja igazolni költségeit. Ezáltal az említett közterheket a jövedelem alaján fizetnie kellene.

A befolyt összeg katás bevételként való elszámolásánál nem feltétlenül kell adót fizetni.

Első lépésként meg kell határozni, hogy a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni. Ne feledjük el a korábban már említett szabályt! Ha a szüneteltetés a naptári hónap egészében fennállt és ezen időszakban az egyéni vállalkozó valóban nem folytatott tevékenységet, akkor arra a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

A hónapok számát meg kell szorozni 1 millió forinttal. Ekként számított összeg az a bevételhatár, amelyet meg nem haladó bevételt nem terhel a tételes adón felül fizetendő különadó. Ennek mértéke a bevételhatárt meghaladó bevétel 40 %-a. 

Nem kell fizetni különadót akkor, ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó 2020-ban nem realizál több bevételt mint a bevételhatár. Vegyük alapul azt a jogértelmezést, hogy a szüneteltetés időszakban befolyt áfa nélküli bevételt katásként kell elszámolni. Amennyiben ekkor sem haladja meg a bevétel az előzőek szerinti értékhatárt, akkor a katás bevételként való elszámolás kedvezőbb.

Ez a jogértelmezési bizonytalanság jelentős adókockázatot jelent, ha a bevétel realizálására a szüneteltetés időszakában kerül sor. Mindkét jogértelmezés nagyon méltánytalan helyzeteket eredményezhet. 

Gondoljunk a következő esetre. Az egyéni vállalkozó 2020-ban végig szüneteltette tevékenységét. Továbbá még 2019-ben kiszámlázott összeget 2020 végén realizálja teljes egészében pénzügyileg. Ekkor 2020-ban egy hónapra sem kellett tételes adót fizetni. Tehát a teljes – áfa nélküli – bevétel után 40 % adót kellene fizetni. Ehhez képest a 15 % szja nem tétel.

De ennek ellenkezője is előállhat. Ezt mutattam be az előző esettel, amelynél a katás bevételkénti elszámolás esetén viszont nem keletkezne fizetendő adó.

Megszűnés, mint vészmegoldás

Az egyéni vállalkozás megszüntetése esetén a kata ismételten nem válaszható a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban.

Tegyük fel, hogy a magánszemély megítélése szerint ezen időszakban egyébként sem indítaná újból egyéni vállalkozást. Ebben az esetben ez a jogszabályi rendelkezés nem bír jelentőséggel.

Ekkor az egyéni vállalkozás megszüntetése is optimális döntés lehet.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság esetében nincs lehetőség a tevékenység szüneteltetésére. Ha a bevételek elmaradnak, vagy jelentősen csökkenek, akkor a tevékenység további folytatása nem célszerű. 

Ekkor „megoldásként” felvetődhet a jogutód nélküli megszűnés.

A végelszámolási eljárás lefolytatása nem igényli ügyvéd közreműködését. Azonban könyvelőt, adótanácsadót, adószakértőt mindenképpen be kell vonni. Ennek viszont költségvonzata van.

A válság lecsengését követően új betéti társaság, közkereseti társaság alapítható, amely a törvényi feltételek teljesítése esetén katázhat. Az új cégre nem vonatkoznak a kata ismételt választásával kapcsolatos szabályok. Az új cég alapítása költségekkel jár.

A jogutód nélküli megszűnésnél az előző részben említett jogértelmezési dilemma nem merül fel. Ugyanis a katásként kiszámlázott, de nem realizált – áfa nélküli – összeget a katás időszak utolsó napján bevételként kell figyelembe venni. Ennek azonban lehet az a következménye, hogy a vállalkozás különadó fizetésére lesz kötelezett. 

 
Főállású kisadózó egyéni vállalkozó megszűnése miatt a biztosítotti státusa is megszűnik.

Ugyanez igaz főállású társas vállalkozónál is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Ha a magánszemély nem biztosított, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ennek összege havi 7 710 Ft (napi 257 Ft).

A járulék fizetésének kötelezettségét a 20T1011 nyomtatvány benyújtásával kell bejelenteni.

Ebben meg kell jelölni, hogy a járulékfizetési kötelezettség első napját. Ha a járulék fizetésének kötelezettsége megszűnik, akkor azt is ezen a nyomtatványon kell bejelenteni.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság egyéb lehetőségei

A kata alóli kijelentkezés főállású (nincs olyan egyéb jogviszonya, amely miatt biztosítottnak minősülne) társas vállalkozó esetében nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis a társaság tevékenységében való közreműködés miatt biztosítottnak minősül és a minimum járulékalap után kötelezett járulékok fizetésére. Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha a társaságtól nem szerez jövedelmet, illetve annak összege nem éri el a minimum járulékalapot. Továbbá a minimum járulékalap után a társaság is kötelezett szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fizetésére. 

A fizetendő közterhek együttes összege főállású kisadózóként meghaladja fizetendő havi 50 000 Ft-ot (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft). 

Legalább egy tagnak közre kell működnie a társaság tevékenységében, még akkor is, ha a cég bevételt egyáltalán nem szerez. Tegyük fel, hogy a társaság tevékenységében két tag működik közre, s mindkettő főállású társas vállalkozó. A fix költségek csökkenthetők úgy, hogy a válság időszakában már csak egy tag vesz részt a társaság tevékenységében.

A cég tagjainak személye változhat. A főállású társas vállalkozónak minősül tagot felválthatja olyan személy, aki nem kötelezett minimum járulékalap utáni járulékfizetés. Emiatt a társaságnak sem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

A válság lecsengése után a régi tulajdonosok ismét visszatérhetnek, ha számukra a jelenlegi tulajdonosok hajlandóak üzletrészüket értékesíteni.

Ez a megoldás költségekkel jár. Az ügyvédi munkadíj felmerül minden egyes, különböző időpontban végrehajtott tagcserénél. 

Címkék