Egyéni vállalkozás alkalmazott felvétele: mikor és hogyan foglalkoztass 2026-ban?

Egy dolgot érdemes előre tisztázni: a foglalkoztatás komoly adminisztrációval és pénzügyi kötelezettséggel jár. Az egyéni vállalkozóra ugyanúgy vonatkozik a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), mint bármely más munkáltatóra: a munkaviszonyt be kell jelenteni, bért kell számfejteni, és havonta teljesíteni kell a bevallási és befizetési kötelezettségeket.

Ezért már az első alkalmazott előtt érdemes bérszámfejtésben és munkaügyi ismeretekben is jártas könyvelővel egyeztetned.

Foglalkoztathat-e egyéni vállalkozó alkalmazottat?

Igen, egyéni vállalkozóként szabadon foglalkoztathatsz alkalmazottat, függetlenül attól, hogy vállalkozói szja-s (vszja-s), átalányadózó vagy katás vagy. Gyakori tévhit, hogy a katás egyéni vállalkozó nem vehet fel munkavállalót. Ez nem így van – a kata egy fix összegű havi adózási forma, amely a vállalkozó legtöbb közterhét kiváltja, de csak szigorúan meghatározott feltételek és meghatározott tevékenység mellett választható; a szabályai a számlázásra (kizárólag magánszemélyeknek és mezőgazdasági őstermelőknek), és a vállalkozó saját jogviszonyára vonatkoznak, nem tiltják az alkalmazott foglalkoztatását. Vagyis akár vszja-sként, átalányadózóként, illetve katásként is bővítheted a csapatodat.

A foglalkoztatás módja viszont a feladat jellegétől és időtávjától függ. Nem mindig kell rögtön teljes állású munkavállalót felvenned: sokszor egy részmunkaidős, alkalmi munkás vagy egy külsős, megbízott szakember is bőven elég.

Honnan tudod, hogy érdemes alkalmazottat felvenned?

A legtöbben akkor lépnek, amikor már egyértelműen érzik, hogy egyedül nem bírják – de nem kell megvárnod ezt a pontot. Néhány árulkodó jel, hogy itt az ideje a bővítésnek:

• Rendszeresen elcsúszol a határidőkkel.

• Kapacitáshiány miatt vissza kell utasítanod munkákat.

• Sok időt töltesz olyan feladatokkal, amelyeket más is el tudna végezni (pl. adminisztráció, csomagolás, takarítás, stb.).

• Az alvállalkozói együttműködésed nem elég stabil, vagy túl költséges.

• A munka mellett már alig van időd magánéletre.

Ha ezek közül több is igaz rád, érdemes átgondolnod a foglalkoztatást. A döntést viszont ne siesd el, mert komoly anyagi vonzata van – először mindig számold át a könyvelőddel.

3 jogszerű módja, hogy egyéni vállalkozóként alkalmazottat foglalkoztass

Attól függően, hogy milyen feladatra és milyen időtávra keresel segítséget, három fő foglalkoztatási forma közül választhatsz: munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás és megbízási szerződés, azaz érdemes már itt elkülöníteni az alkalmazotti és a megbízási jogviszony sajátosságait. Nézzük sorban, melyik kinek való, mert a megfelelő forma a konkrét feladattól függ, és a jogi minősítés nem a szerződés elnevezésén áll vagy bukik, hanem azon, hogy a tartalma minek minősül.

1. Munkaviszony

A munkaviszony a klasszikus alkalmazotti foglalkoztatás. A munkavállaló a munkaszerződésben rögzített feladatokat végzi, a te utasításaid szerint, előre meghatározott munkaidőben és munkabérért. Ilyenkor fix alapbér vagy teljesítménybér jár, a személyi terhek (szja és tb-járulék) levonását a munkáltató végzi, a kifizetett jövedelem után.

Előnyei: teljes kontrollt élvezel a munkavégzés felett, hosszú távon számolhatsz a munkavállalóval, a keretek jól szabályozottak, és a főállású munkavállaló kizárólag neked dolgozik.

Hátrányai: magasabbak a járulékterhek (akkor is, ha épp kevesebb a bevételed), több az adminisztráció, és kötelező betartanod a munkajogi szabályokat (például szabadság, felmondási idő).

Akkor éri meg ezt választanod, ha hosszú távon, rendszeresen szeretnél feladatokat átadni, és fontos, hogy a munkavállaló 100%-ban a te vállalkozásodra koncentráljon. Ehhez munkaszerződést kell készíteni, az alkalmazottat a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget a NAV felé elektronikusan, a 08E (régebbi nevén T1041) nyomtatványon kell teljesíteni még a munkaviszony létrejötte előtt, a tárgyhót követően pedig bevallást kell benyújtani a bér és a járulékok elszámolásához.

A munkába állás előtt jogszabály alapján bizonyos munkaköröknél kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, így erről is érdemes tájékozódnod. Ha ez hiányzik, a munkavállaló nem foglalkoztatható. A munkakezdés első napján munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani, ezt pedig aláírt naplóban kell dokumentálni. A foglalkoztatás időtartama alatt pedig munkaidő-nyilvántartás vezetése is kötelező, ha az alkalmazott nem kötetlen munkaidőben dolgozik.

2. Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka és idénymunka)

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) kedvező, rugalmas forma rövid, alkalmi munkára. Ugyanazon munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napra létesíthetsz ilyen munkaviszonyt.

Fontos 2026-os változás: az alkalmi munka korábbi 90 napos éves korlátja kikerült a szabályozásból, helyette munkavállalónként 120 nap lett az éves keret. Ha ugyanaz a munkavállaló idénymunkát, alkalmi munkát vagy mindkettőt végzi, ezek együttes időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 120 napot. Mezőgazdasági idénymunkánál ezen felül további 90 nap munka is lehetséges, vagyis összesen 210 nap. Ezért figyelned kell a munkavállaló más munkáltatónál végzett alkalmi munkájának napjaira is, hiszen az éves korlát nem munkáltatónként, hanem dolgozónként értendő. Vagyis ha az alkalmi munkásod másnál is végez alkalmi vagy idénymunkát, akkor ott is „fogyasztja” a 120 napos keretét.

Az EFO közterhei 2026-ban (a tárgyhó első napján érvényes minimálbérhez kötve): alkalmi munka esetében maximum napi néhány ezer forintos fix adó fizetendő.

Előnyei: gyors és egyszerű a bejelentés (akár aznap reggel elvégezhető), kedvezőek a közterhek, és nagyon rövid időszakra is ideális, és nincs szükség előzetes foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. 

Hátránya, hogy korlátozott a foglalkoztatás időtartama, nem jár szabadság és táppénz, a bejelentés pedig utólag nem pótolható.

Leginkább azoknak ajánlott, akiknek alkalmanként van szükségük segítségre: kézműveseknek, vendéglátósoknak, rendezvényszervezőknek, táboroztatóknak, építőipari kivitelezőknek, stb.

A bejelentés rendje: a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz. Ezt megteheted az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), az ÁNYK-ban a T1042E jelű adatlapon, a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton, vagy az EFO mobilalkalmazással. A tárgynapi bejelentés 2 órán belül visszavonható vagy módosítható, ha a munkavégzés nem kezdődött meg. Ha előre, több napra jelentetted be az EFO-st, akkor a további napokra vonatkozó bejelentés visszavonására az imént említett bejelentési módok valamelyikével a bejelentéssel érintett napon 9 óráig van lehetőség.

Ha határidőn belül nem jelented be az egyszerűsített foglalkoztatást, akkor a munkát általános munkaviszonyként kell kezelni és adózni.

3. Megbízási szerződés

Megbízási szerződéssel jellemzően külsős szakembert érdemes bevonni, aki önállóan el tudja végezni a rábízott feladatot. Ez akkor jó választás, ha nem folyamatos munkáról, hanem egy-egy projektről van szó – például marketinges, könyvelő vagy grafikus bevonásáról, hiszen ez egy „eredményorientált” szerződés, aminél a lényeg az, hogy a célunk megvalósuljon, és a szerződésben kitűzött eredményt elérjük (ellentétben a munkaszerződéssel, ami „feladatorientált”, aminél a cél a feladatok elvégzése).

Katás egyéni vállalkozás mellett a megbízási jogviszony is megengedett, ha a megbízási jogviszony nem olyan tevékenységre vonatkozik, amit egyéni vállalkozóként végzel. (Természetesen katásként is megbízhatsz mást egyes feladatok elvégzésére megbízási szerződéssel.)

Előnyei: rugalmas, egy adott feladatra szól, csak a teljesített munka után kell fizetni, és ha a megbízottnak a minimálbér 30 %-ánál (2026-ban 96.840 Ft) kevesebb összeget fizetsz a megbízási időszak arányában, akkor csak szja-t kell levonnod tőle. (Ha ennél több a megbízási díj, akkor viszont már tb-járulékot és szocho-t is kell fizetned utána.)

Hátrányai: kevésbé van ráhatásod a munkavégzésre, és nem határozhatod meg szigorúan a munkavégzés helyét és idejét – különben színlelt munkaviszonynak minősülhet.

Mennyibe kerül egy alkalmazott 2026-ban?

A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó bérének van egy törvényi alsó határa, ami alá nem mehetsz. 2026. január 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum (a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörök minimuma) a következőképpen alakul:

Számolj a munkáltatói teherrel is: a bruttó bér mellett 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetned kell. Ez azt jelenti, hogy egy teljes állású, minimálbéres alkalmazott összköltsége havi 364 764 Ft, garantált bérminimum esetén pedig 421 716 Ft – mielőtt bármilyen béren kívüli juttatásról szó esne (no és persze ez az abszolút minimum, aminél kevesebbet nem fizethetsz a napi 8 órában foglalkoztatott dolgozónak).

Az egyéni vállalkozói felelősség része az is, hogy az összes, munkavállalótól levont adót és járulékot – így az szja-t és a tb-járulékot is – befizesd a NAV felé. Épp ezért fontos, hogy a foglalkoztatás várható hozamát reálisan vesd össze a teljes költséggel.

Milyen kötelezettségekkel jár a foglalkoztatás egyéni vállalkozóként?

Akármelyik formát választod, a munkáltatói szerep adminisztrációval jár. A legfontosabb teendők:

1. Bejelentés a munkavégzés előtt: munkaviszony esetén a bejelentést elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, a 08E (régi T1041-es) adatlapon kell megtenned a NAV felé, a vonatkozó szabályok alapján.

2. Munkaszerződés készítése: munkaviszony esetén írásban, a jogszabályi tartalmi elemekkel.

3. Munkaidő-nyilvántartás: ennek megfelelő vezetése a munkáltató felelőssége, melyet legalább a hónap végén mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak aláírásával kell hitelesítenie.

4. Bérszámfejtés és kifizetés: a bér, az adó- és járuléklevonások pontos kiszámítása minden hónapban. A munkáltató köteles a munkaszerződésben rögzített bért és egyéb juttatásokat időben (tárgyhót követő hónap 10.-éig), pontosan elszámolni és kifizetni; ez a munkavállaló számára is közvetlen pénzügyi biztonságot jelent.

5. Havi bevallás és befizetés: minden hónapban el kell készíteni a bérszámfejtést, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell nyújtani a 2608-as járulékbevallást, és eddig kell átutalni a munkavállalótól levont adókat, valamint a vállalkozás által fizetendő közterheket (szocho-t) a NAV megfelelő számláira; a részletes havi adatszolgáltatás továbbra is kötelező.

6. Munkajogi szabályok betartása: szabadság, pihenőidő, felmondási idő, munkavédelem.

Ez a lista jól mutatja, miért érdemes könyvelőt bevonni: egy hibás vagy késedelmes bejelentés bírságot vonhat maga után, a bérszámfejtés pedig önállóan könnyen elrontható, tekintettel a számtalan előírásra, melyet be kell tartani.

Melyik foglalkoztatási formát válasszák az egyéni vállalkozók?

Nincs minden helyzetre jó megoldás – a választás a feladat időtávjától, gyakoriságától és attól függ, mekkora kontrollra van szükséged a munkavégzés felett. Néhány egyszerű ökölszabály azonban segít eligazodni:

• Folyamatos, hosszú távú feladat: munkaviszony. Ha valakinek nap mint nap, kizárólag neked kell dolgoznia, ez a kiszámítható, jól szabályozott forma.

• Alkalmi, szezonális csúcsok: egyszerűsített foglalkoztatás. Néhány napos vagy idényjellegű munkacsúcsoknál a legkedvezőbb a közteher és a legegyszerűbb a bejelentés, adminisztráció.

• Egyszeri, szakértői feladat: megbízási szerződés. Ha egy konkrét projektre kell külsős szakember, akit nem szeretnél irányítani, ez a rugalmas megoldás.

A gyakorlatban sokan ezeket kombinálják: van egy-két állandó munkavállalójuk, a csúcsidőszakokban alkalmi munkásokkal egészítik ki a csapatot, az egyedi feladatokra pedig megbízott szakembert hívnak. A lényeg, hogy az egyéni vállalkozók számára a megfelelő forma kiválasztása adózási és adminisztrációs szempontból is fontos, ezért mindig a tényleges igényhez igazítsd a formát – így nem fizetsz feleslegesen, és jogszerű is maradsz.

Gyakran ismételt kérdések az alkalmazott foglalkoztatásáról

Alkalmazhat-e katás egyéni vállalkozó munkavállalót?

Igen. A kata szabályai nem tiltják az alkalmazott foglalkoztatását – a korlátozások a számlázásra (csak magánszemélyeknek és őstermelőknek), és a vállalkozó saját, heti 36 órát elérő munkaviszonyára vonatkoznak. Katásként ugyanúgy felveheted az első alkalmazottadat, mint átalányadózóként vagy vszja-sként.

Kell-e céggé alakulnom, ha alkalmazottat veszek fel?

Nem. Egyéni vállalkozóként is lehetsz munkáltató, nem kell vállalkozási formát váltanod. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek ugyanazok, mint bármely más munkáltatónál.

Mennyi időre vehetek fel valakit alkalmi munkára?

Ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napra és havonta 15 napra létesíthetsz egyszerűsített foglalkoztatást. 2026-tól az alkalmi és idénymunka együttes éves kerete munkavállalónként 120 nap.

Mi a különbség a megbízás és a munkaviszony között?

A munkaviszonyban a dolgozó a te utasításaid szerint, kötött munkaidőben dolgozik, és teljes munkajogi védelem illeti meg. A megbízás ezzel szemben egy eredmény elérésére, vagy feladat elvégzésére szól, rugalmasan: a megbízott önállóan, saját eszközeivel dolgozik. Ha túl szorosan szabályozod egy megbízott munkáját, az színlelt munkaviszonynak minősülhet.

Kell-e külön bejelentés az alkalmi munkához?

Igen, de ennek adminisztrációja sokkal egyszerűbb, mint a munkaviszonyé. Az egyszerűsített foglalkoztatást a munka megkezdése előtt kell bejelentened a NAV-hoz – telefonon, az ONYA felületen, az ÁNYK-val, vagy az EFO mobilappal. Ha a munka meghiúsul, a bejelentést 2 órán belül, illetve következő napokra szóló bejelentésnél az adott nap 9 óráig vissza tudod vonni. A munkaszerződés és a kapcsolódó adminisztráció pedig lényegesen kevesebb, mint a munkaviszonyban foglalkoztatottaké.

Ne félj a növekedéstől! Az első alkalmazott felvétele kezdetben több feladatnak, kiadásnak és adminisztrációnak tűnhet, de jó esetben épp ez nyit utat a több vevőhöz, a nagyobb bevételhez – és végül a saját szabadidődhöz. A számlázásban és a kiadások nyomon követésében a Billingo segít, hogy a növekedés mellett is átlátható maradjon a vállalkozásod pénzügye.