Egyéni vállalkozás indítása 2026-ban, lépésről lépésre

Fontos kiindulópont: az egyéni vállalkozás nem örök elköteleződés. Ha később úgy érzed, hogy kinőtted ezt a formát, bármikor átléphetsz társas vállalkozásba (például kft-be). Az induláshoz viszont szinte mindenkinek ez a legkézenfekvőbb választás.

Kiknek éri meg az egyéni vállalkozás indítása?

Az egyéni vállalkozás a kezdő vállalkozók egyik kedvenc vállalkozási formája, és nem véletlenül. Az indítás ingyenes és gyors, az adminisztráció átlátható, az egyéni vállalkozói tevékenység pedig azért is előnyös, mert szabadon hozhatod meg a stratégiai és operatív döntéseket, nem kell másokkal egyeztetned. Ideális választás, ha szabadúszóként dolgoznál, mellékállásban próbálnál ki egy ötletet, vagy egyszemélyes szolgáltatóként, kézművesként, oktatóként indulnál el. Ráadásul ha olyan időszak van az életedben, amikor nem tudsz a vállalkozásoddal foglalkozni, akkor szüneteltetheted is a tevékenységet (mely idő alatt adót sem kell fizetned).

Egy dologgal viszont mindenképpen számolnod kell: a felelősséged korlátlan. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásod tartozásaiért a teljes magánvagyonoddal felelsz – szemben például a kft-vel, ahol a tag felelőssége legtöbbször a vagyoni hozzájárulására korlátozódik. A legtöbb induló, alacsony kockázatú tevékenységnél ez nem okoz gondot, de érdemes tudatában lenned.

Mielőtt belevágsz, érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval átbeszélned a terveidet. Könyvelőt megbízni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert segít eligazodni az adózási szabályok között és a számodra legkedvezőbb adózási formát választani. Egy jó könyvelő abban is segíthet, hogy elkerüld a bírságokat és a jogi problémákat. Ez a néhány ezer forintos befektetés sokszor nagyon gyorsan megtérül, és a várható adózási változások követésében, valamint a jövőbeli tervezésben is támogat.

Mit érdemes átgondolni az egyéni vállalkozás indítása előtt?

Az adminisztratív lépések pár perc alatt elintézhetők, de a vállalkozásod sikere a döntéseiden múlik. Mielőtt benyújtanád a bejelentést, érdemes néhány alapkérdést tisztáznod magaddal, hogy ne menet közben kelljen korrigálnod.

Van-e valós igény arra, amit kínálsz?

A legjobb ötlet is csak akkor működik, ha fizetőképes kereslet áll mögötte. Gondold át, kik lesznek a vásárlóid, milyen problémát oldasz meg nekik, és mennyit hajlandóak fizetni érte. Egy rövid piackutatás, néhány beszélgetés a leendő ügyfeleiddel többet ér, mint bármilyen feltételezés.

Főállásban vagy mellékállásban indulsz?

Ez a döntés alapvetően befolyásolja a közterheidet és az adózási lehetőségeidet. Ha megtartod a munkahelyedet, mellékállású vállalkozóként kedvezőbben adózhatsz, viszont a KATA-t nem választhatod. Ha viszont a vállalkozás lesz a fő bevételi forrásod, számolnod kell a minimális járulékokkal akkor is, ha még nincs bevételed.

Milyen néven és arculattal indulsz?

Egyéni vállalkozóként a saját neveden működsz, de használhatsz fantázianevet, márkanevet is a kommunikációban. Érdemes már az induláskor lefoglalni egy domaint és a közösségi felületeket, hogy egységes legyen a megjelenésed.

Mennyi tőkével indulsz, és mikor lesz az első bevételed?

Készíts egy egyszerű számítást: mekkorák lesznek az induló költségeid, mennyi a havi minimum kiadásod és a várható működési költségek (járulékok, eszközök, esetleg könyvelő), és reálisan mikorra várod az első bevételeket. Ez segít elkerülni, hogy néhány hónap után likviditási gondba kerülj.

Már indulás előtt is érdemes legalább 3–6 havi tartalékot félretenni a fix költségek fedezésére.

Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban?  

Maga az egyéni vállalkozás indítása díj- és illetékmentes.

A bejelentésért nem kell fizetned semmit, és nincs szükség ügyvédre sem. Ez az egyik legnagyobb előnye ennek a vállalkozási formának a társas vállalkozásokkal szemben, hiszen míg a vállalkozás alapítása ott már az induláskor komolyabb költségekkel jár, itt nem kell ilyen terhekkel számolni.

Néhány járulékos kiadás azonban felmerülhet, attól függően, milyen tevékenységet végzel:

• Hatósági erkölcsi bizonyítvány: bizonyos tevékenységekhez szükséges lehet. Évente négy alkalommal ingyenesen igényelheted.

• Kötelező kamarai hozzájárulás: évi 5 000 Ft, amelyet minden vállalkozónak meg kell fizetnie.

• Képesítés igazolása: ha a tevékenységed képesítéshez kötött, az ezt igazoló okiratokra (esetleg azok pótlására) lehet szükséged.

A folyamatos működés során persze megjelennek a közterhek – az adók és a járulékok –, de ezekről a megfelelő adózási forma kiválasztásánál részletesen szót ejtünk.

Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre

Az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban szinte teljes egészében online, webes ügyintézéssel zajlik.

2026 februárjától megújult az egyéni vállalkozói ügyek elektronikus felülete, ahol egy helyen intézheted a vállalkozás indítását. Ezen a felületen akár percek alatt lehet vállalkozást indítani, valamint az adatok módosítását, a szüneteltetést, a folytatást és a megszüntetést is itt intézheted.

Nézzük a lépéseket sorban.

1. lépés: Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosító létrehozása

A bejelentéshez online azonosításra van szükséged: Ügyfélkapu+ vagy DÁP (Digitális Állampolgárság Program) regisztrációra. Ha még nincs ilyened, azt bármelyik kormányablakban, okmányirodában, a NAV ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten elintézheted. Ha 2016. január 1. után kiállított, érvényes személyi igazolványod van, akár online is regisztrálhatsz. Ez az azonosító nemcsak az induláshoz kell: később itt kérdezed le az adószámládat, és innen küldöd be a bevallásaidat is. 

2. lépés: a tevékenységi körök kiválasztása (ÖVTJ-kódok)

 Össze kell gyűjtened, milyen tevékenységeket fogsz végezni, és ezekhez meg kell keresned a megfelelő ÖVTJ-kódokat (Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke). Ezeket megtalálod a KSH oldalán. Egy fő tevékenységet kell megjelölnöd, ami mellett tetszőleges számú további kört is felvehetsz, de csak olyanokat, melyeket ténylegesen végezni fogsz, és amelyekhez neked vagy a munkavállalódnak van megfelelő szakképesítése, ugyanis ezeket szigorúan ellenőrzik).

Figyelj arra, hogy egyes tevékenységek képesítéshez vagy engedélyhez kötöttek!

A választott tevékenység esetén mindig ellenőrizd, szükséges-e engedély vagy képesítés. Ha nem rendelkezel a szükséges végzettséggel, az sem feltétlenül zárja ki, hogy ilyen tevékenységet végezz: alkalmazhatsz olyan munkavállalót, aki rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Azt, hogy egy adott tevékenység engedélyköteles-e, az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) online keresőjében tudod ellenőrizni.

3. lépés: a székhely meghatározása

Meg kell adnod a vállalkozásod székhelyét (és ha van, telephelyét, fióktelepét). A székhely lehet a saját lakóhelyed is. Ha viszont az ingatlan nem kizárólag a te tulajdonodban van, vagy más a haszonélvezője, akkor szükséged lesz egy székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratra, amelyben a tulajdonos / tulajdonostárs vagy a haszonélvező hozzájárul, hogy a vállalkozásod székhelye az adott ingatlanban legyen. Ezt a székhely-, telephely-használati engedélyt ellenőrzéskor be kell tudnod mutatni.

4. lépés: a bejelentés benyújtása

A NAV Vállalkozói Ügysegéd megújult elektronikus felületén kitöltöd a bejelentő űrlapot: megadod a személyes adataidat, a székhelyet, a tevékenységi köröket, valamint nyilatkozol az adózásoddal kapcsolatos választásaidról (vállalkozói szja, átalányadó vagy KATA szabályai szerint adózol-e, illetve áfás vagy alanyi adómentes leszel-e). Itt nagyon figyelj rá, hogy a számodra megfelelő adózási formát jelöld meg, ugyanis ezek utólag nem módosíthatóak! Ha mindent kitöltöttél és beküldtél, a vállalkozás bejelentése alapján a hatóság feldolgozza a kérelmedet, ezen a felületen pedig online, percek alatt elindul a vállalkozásod.

5. lépés: adószám, nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vétel

Ha a kérelmedet befogadták, nyilvántartásba vesznek, és megkapod az adószámodat, valamint a nyilvántartási számodat.

A visszaigazolást a bejelentési felületen töltheted le (a bejelentés feldolgozása után az oldal alján megjelenő „Letöltés” gombra kattintva) – ez tartalmazza a KSH-számot, a nyilvántartási és az adószámot, a székhelyet, a bejelentett tevékenységi köröket, valamint a választott adózási formát. A hivatalos működés a nyilvántartásba vétel napján indul.

Jó hír, hogy a NAV a bejelentett adatok alapján hivatalból, automatikusan elvégzi az új egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését. Erről tehát neked már nem kell külön intézkedned. Sőt az érintett önkormányzatokat is értesíti arról, hogy a helyi iparűzési adó alanya lettél. Fontos még tudni, hogy sem az adószám, sem a nyilvántartási szám nem azonos a magánszemélyként használt adóazonosító jeleddel.

A nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül be kell jelentened az MKIK-hoz (mezőgazdasági tevékenység esetén a NAK-hoz) a vállalkozásod adatait.

Milyen adózási formát válassz egyéni vállalkozóként?

Az egyéni vállalkozás indításának egyik legfontosabb döntése, hogy hogyan adózol a jövedelmed után. Három fő lehetőség közül választhatsz: átalányadózás, vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) és KATA. Nézzük, melyik kinek való.

Átalányadózás

Az átalányadózás a kezdő egyéni vállalkozók legnépszerűbb választása, és 2026-ban még kedvezőbb lett.

A lényege, hogy nem a tényleges költségeidet vonod le a bevételből, hanem egy törvény szerinti, igazolás nélkül elszámolható költséghányadot alkalmazol. Az általános költséghányad 2026-tól 40-ről 45 százalékra emelkedett (2027-től várhatóan 50 százalék lesz), ami azt jelenti, hogy a bevételed 45%-át tekintheted költségnek, így kisebb lesz az adóalapod.

A 2026-os főbb átalányadós számok:

• Bevételi értékhatár: az éves minimálbér tízszereséig, azaz 38 736 000 forintig választhatod az átalányadózást. Ha év közben kezded a tevékenységed, akkor ezt az összeget a működés napjaira arányosítani kell.
• Adómentes jövedelemrész: az éves minimálbér feléig, 1 936 800 forintig nem kell SZJA-t fizetned a jövedelem után. (Ezt nem kell arányosítani, bármikor kezdesz, ennyi az szja-mentes jövedelem.)
• Általános – 45%-os – költséghányadnál 3 521 454 forint bevételig egyáltalán nem keletkezik SZJA-fizetési kötelezettséged.
• 80%-os költséghányad - Van jónéhányolyan tevékenység - elsősorban mezőgazdasági, építőipari, javítási, áruszállítási, vendéglátói, szépségipari szolgáltatás -, melyeknél a költséghányad 80%. Nekik 9 684 000 forintig nem kell szja-t fizetniük.

Kiskereskedelmi tevékenységnél magasabbak a határok (a bevételi határ az éves minimálbér ötvenszerese, 193 680 000 forint), és a költséghányad is eltérő lehet (ha kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozol, akkor 90 %-os költséghányadot alkalmazhatsz, vagyis a bevételed 10 %-a minősül jövedelemnek). Ha bizonytalan vagy, hogy a tevékenységedhez melyik kategória és költséghányad tartozik, mindenképp kérd ki könyvelő véleményét.

Ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy, akkor a tevékenységed jellegétől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum után minden hónapban meg kell fizetned a tb-járulékot és a szocho-t (szakképesítéshez nem kötött főtevékenység esetén 2026-ban ez összesen havi 101.682,- Ft, szakképesítést igénylő főtevékenységnél pedig 117.558,- Ft fizetési kötelezettséget jelent). Ha másodállásban vagy nyugdíj mellett vagy átalányadózó, akkor viszont nincs minimum-járulékfizetési kötelezettséged.

Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)

A vállalkozói SZJA – más néven a tételes költségelszámolás – akkor lehet előnyös, ha a vállalkozásod költségigényes, és sok, számlával igazolható kiadásod van.

Itt a bevételedből levonhatod a ténylegesen felmerült, igazolt költségeidet, és az így megmaradt vállalkozói adóalap után 9 százalék vállalkozói SZJA-t fizetsz. Az adózott eredmény után további osztalékadó-jellegű kötelezettségek (15 % szja és 13 % szocho) is felmerülnek, ezért ez a forma több adminisztrációt és könyvelői támogatást igényel.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként ebben a vállalkozási formában is van minimum-járulékfizetési kötelezettséged, míg másodállásban vagy nyugdíj mellett csak a tényleges nyereség után fizeted meg az adókat.

Kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA)

A KATA, vagyis a kisadózó vállalkozók tételes adója havi fix összegű adó: 50 000 forint, amely kiváltja az szja-t, a tb-járulékot és a szocho-t. Egyszerűsége és alacsony adóterhe miatt vonzó, de fontos korlátja van: az új KATA kizárólag a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozók számára elérhető.

Ha tehát heti 36 órát elérő munkaviszonyod van mellette, vagy például társas vállalkozó is vagy, akkor nem választhatod.

Emellett katásként alapesetben csak magánszemélyeknek és mezőgazdasági őstermelőknek számlázhatsz: ha ugyanis kifizetőnek (például cégnek vagy egyéni vállalkozónak) állítasz ki számlát, az megszünteti a kata-alanyiságodat, és a megszűnés évét követő év végéig nem is választhatod újra ezt a nagyon alacsony adóteherrel járó adózási formát. A kata éves bevételi határa 18 millió forint, az e feletti részre 40%-os különadót kell fizetni.

Átalányadó, KATA vagy VSZJA – melyiket válaszd?

Nincs minden helyzetre jó válasz, de néhány ökölszabály segít az eligazodásban.

Ha szolgáltatást nyújtó, alacsony költséggel dolgozó egyéni vállalkozó vagy, a bevételeid az átalányadós keretbe férnek, és nem választhatod a KATA-t, akkor az átalányadózás szinte mindig jó választás – különösen az adómentes jövedelemrész miatt, amely 2026-ban 1 936 800 forint.

Ha kifejezetten magánszemélyeknek dolgozol, főállásban, és a kiszámítható, fix havi adó vonzó számodra, a KATA lehet a nyerő – feltéve, hogy megfelelsz a főfoglalkozású feltételnek, és nem számlázol más vállalkozásnak.

Ha viszont a tevékenységed eszköz- és anyagigényes, sok igazolható költséggel, akkor a vállalkozói SZJA-val járhatsz a legjobban, mert a tényleges költségeidet teljes egészében elszámolhatod.

Egy egyszerű példa: tegyük fel, hogy grafikusként évi 8 millió forint bevételed van, és gyakorlatilag nincs jelentős költséged. Átalányadózóként a 45%-os költséghányad miatt a bevételed 55%-a, 4,4 millió forint számít jövedelemnek, ebből pedig az adómentes rész (1.936.800,- Ft) levonása után adózol – jellemzően jóval kedvezőbben, mintha a tételes költségelszámolást választanád, ahol alig lenne mit levonnod a bevételedből.

Ugyanez a logika fordítva is igaz: egy sok anyagköltséggel dolgozó asztalosnál a tételes elszámolás lehet előnyösebb. Mielőtt véglegesíted a választást, számold át könyvelővel a saját számaidat!

Áfa: alanyi adómentesség vagy áfás vállalkozás?

Az adózási forma mellett arról is döntened kell, hogy áfás vállalkozó leszel-e, vagy az alanyi adómentességet választod.

Kezdő vállalkozóként, ha nem tervezel nagyobb beruházást, és alacsony költségszinttel, kisebb bevétellel indulsz – főleg ha magánszemélyeknek értékesítesz –, általában az alanyi adómentesség éri meg jobban.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2026. január 1-jétől évi 20 millió forint. Ha év közben indulsz, ez az értékhatár időarányosan számítódik. Amíg a bevételeid összértéke a határ alatt marad, mentesülsz az áfa felszámítása, bevallása és befizetése alól. Cserébe a beszerzéseid áfáját nem igényelheted vissza. Ha átléped az értékhatárt, át kell térned az áfás számlázásra, és áfabevallást kell készítened.

Járulékfizetés és bevallás 2026-ban 

Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként a havi minimális közterheket akkor is fizetned kell, ha épp nincs bevételed. A járulékok alapja a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz igazodik, attól függően, hogy a főtevékenységed legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel-e. Ez alól kivételt képeznek a KATA-sok, hiszen nekik a havonta fizetendő 50 000 Ft fizetendő katájukkal rendezve vannak a közterheik.

A 2026-os alapösszegek:

• Minimálbér: 322 800 Ft/hó.

• Garantált bérminimum: 373 200 Ft/hó (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységnél).

2026-tól egy fontos kedvezmény is életbe lépett: a szociális hozzájárulási adót (szocho) a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka után kell megfizetni, a korábbi 112,5 százalék helyett. Ez kicsit csökkenti a minimálisan fizetendő közterheket.

A bevallás rendje is egységessé vált. 2026. január 1-jétől minden nem katás egyéni vállalkozónak – legyen átalányadózó vagy vszja-s – negyedévente kell benyújtania az adó- és járulékbevallását (katásként csak évente egyszer kell bevallást beadnod). A határidők a következők:

• I. negyedév (január–március): 2026. április 13.

• II. negyedév (április–június): 2026. július 13.

• III. negyedév (július–szeptember): 2026. október 12.

• IV. negyedév (október–december): 2027. január 12.

Kamarai regisztráció és iparűzési adó

A kamarai regisztráció minden vállalkozónak kötelező.

Ha mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet végzel, akkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) kell jelentkezned, vagyis megkeresed a falugazdászt, és jelzed felé, hogy vállalkozást indítottál.

Egyéb tevékenységeknél a Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) kell elintézned a bejelentkezést ügyfélkapus belépés után a https://knyr.mkik.hu/ oldalon, a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül.

Az éves kamarai hozzájárulás 5 000 Ft, amelyet a következő évektől március 31-ig kell megfizetni. Ezt az összeget akkor is meg kell fizetned, ha év közben indítasz, és akkor is, ha év közben megszünteted a vállalkozást – kivéve, ha egész évben szünetelteted.

Az iparűzési adó (HIPA) alá történő bejelentkezést a NAV automatikusan elvégzi a vállalkozásod elindításakor. Azonban ha a későbbiekben változtatsz például a székhelyeden, telephelyeden, akkor már neked kell azt a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap oldalon bejelentkezve bejelentened. Az iparűzési adó mértékét a törvény legfeljebb 2 százalékban maximalizálja, de az önkormányzatok ennél kedvezőbbet is megállapíthatnak.

A kisvállalkozóknak van egy egyszerűsített lehetőségük is: az iparűzési adót sávos, tételes átalányban is megfizethetik a tényleges bevétel kiszámítása nélkül, ilyenkor pedig a kisvállalkozói hipa választását követő évtől kezdődően nincs éves iparűzési adóbevallási kötelezettség (hacsak nem változik drasztikusan a bevételük). Hogy ez számodra megéri-e, azt érdemes könyvelővel átszámolni.

Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnod?

Ha az áfában alanyi adómentességet választasz, akkor nem kötelező külön vállalkozói bankszámlát nyitnod, használhatod a magánszemélyes bankszámládat. Ettől függetlenül erősen ajánlott, hogy ne keverd a magán- és a vállalkozói pénzmozgásaidat – sokkal átláthatóbb lesz a könyvelés, és egy esetleges ellenőrzésnél is jól jársz vele, ezért külön vállalkozói bankszámla fenntartása ugyan nem kötelező, de praktikus megoldás.

Ha viszont nem vagy alanyi adómentes, akkor áfakörös működés esetén a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül kötelező legalább egy belföldi vállalkozói bankszámlát nyitnod. Ha ezt elmulasztod, és nem azon bonyolítod a vállalkozásod pénzügyeit, komoly bírságra számíthatsz.

Hogyan számlázz egyéni vállalkozóként?

Miután megkaptad az adószámodat, számlaképes vagy. El kell döntened, hogy hagyományos, kézi számlatömbből vagy online számlázó programmal állítod ki a számláidat. Kezdetben a kézi számlatömb olcsóbbnak tűnhet, de ahogy nő a megrendeléseid száma, egyre nagyobb adminisztrációs teher lesz – ráadásul a kézi számlák adatait is be kell jelentened a NAV felé, egyenként a kiállítástól számított 4 napon belül.

Egy jó számlázó programmal mindezt megúszhatod.

A Billingóval például egy helyen kezelheted a bevételeidet és a kiadásaidat, partner- és termékadatbázist építhetsz, és összekötheted a webáruházadat is a számlázó programmal. A NAV felé kötelező online adatszolgáltatást pedig automatikusan elvégzi helyetted a Billingo, így nem kell attól tartanod, hogy egy elfelejtett számla miatt bírságot kapsz. (Jó tudni: a számlázó program használatát 2021 óta nem kell külön bejelentened a NAV-nak, csupán a használat elején össze kell kötnöd a NAV online számlázó rendszerével.)

Szüneteltetés és megszüntetés: a rugalmasság jegyében

Az egyéni vállalkozás egyik legnagyobb előnye, hogy nem csak az indítása, hanem a szüneteltetése és a megszüntetése is egyszerű.

Ha egy időszakban nem tudsz vagy nem akarsz vállalkozói tevékenységet végezni – például tanulás, gyermekvállalás vagy egy másik munka miatt –, nem kell rögtön megszüntetned a vállalkozást: elég szüneteltetned.

A szüneteltetés alatt nem keletkezik vállalkozói bevételed, és a szünetelés időtartamára mentesülsz a járulékfizetés alól is. A szüneteltetést, majd a tevékenység folytatását ugyanazon az elektronikus felületen jelentheted be, mint ahol a vállalkozást indítottad. Fontos részlet: ha egész évben szünetelteted a vállalkozást, a kamarai hozzájárulást sem kell megfizetned arra az évre. Viszont megfontoltan indítsd el a szüneteltetést, hiszen a szünetelés időtartama minimum 1 hónap, ami alatt a vállalkozói tevékenységed nem végezheted. Az egyéni vállalkozásod maximum 3 évig szüneteltethető. Ha ezen idő alatt nem indítod újra, akkor a vállalkozásodat hivatalból megszüntetik.

Ha pedig úgy döntesz, hogy végleg lezárod ezt a fejezetet, a megszüntetést is online, néhány lépésben elintézheted – nincs szükség hosszadalmas eljárásra. Ez a könnyedség teszi az egyéni vállalkozást ideális belépő formává: ki tudod próbálni az ötletedet anélkül, hogy hosszú távra elköteleznéd magad.

Gyakran ismételt kérdések az egyéni vállalkozás indításáról

Mennyi idő alatt indítható el egy egyéni vállalkozás?

Maga az online bejelentés néhány perc, és a nyilvántartásba vétel is jellemzően gyorsan, 1-10 percen belül, de maximum egy napon belül megtörténik. Ha minden adatod és dokumentumod (azonosító, ÖVTJ-kódok, székhely-okirat) készen van, lényegében egy nap alatt megalapíthatod a vállalkozásodat.

Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás indítása?

Maga az indítás díj- és illetékmentes. A működés során a kötelező kamarai hozzájárulás évi 5 000 Ft, és felmerülhet az erkölcsi bizonyítvány vagy a képesítés igazolásának költsége (azonban ezen igazolásokat nem kell az induláskor sehova sem elküldened – csak legyen kéznél, ha esetleg ellenőriznék). A folyamatos közterhek (adó, járulékok) a választott adózási formától függenek.

Kell-e vállalkozói igazolvány az induláshoz?

Nem. A vállalkozói igazolvány 2020 januárjában megszűnt, így a tevékenység végzéséhez nincs rá szükség. Akinek korábban volt ilyen igazolványa, annak sincs teendője, mert azok automatikusan érvényüket vesztették.

Indíthatok egyéni vállalkozást munkaviszony mellett?

Igen, mellékállásban is lehetsz egyéni vállalkozó. Ilyenkor a közterheid is kedvezőbben alakulhatnak, mert a főállásod után már fizeted a járulékokat. A KATA viszont ebben az esetben nem választható, mert az csak főfoglalkozású vállalkozóknak elérhető – helyette jellemzően az átalányadózás jöhet szóba.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Nem lehet egyéni vállalkozó, aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen (például kiskorú); akit bizonyos (például gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztasága elleni) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, egészen addig, amíg mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól; illetve aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (például betéti társaság beltagja).

Át tudok-e térni később céges formára?

Igen. Az egyéni vállalkozás egyik nagy előnye a rugalmasság: ha kinövöd ezt a formát, bármikor áttérhetsz társas vállalkozásra, például kft-re. A megszüntetés is sokkal egyszerűbb, mint egy gazdasági társaság esetében.

Kell-e külön bankszámla az egyéni vállalkozáshoz?

Ha alanyi adómentes vagy az áfában, akkor nem kötelező, de ajánlott a magán- és vállalkozói pénzügyeid szétválasztása. Ha viszont nem vagy alanyi adómentes, akkor a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül kötelező legalább egy belföldi vállalkozói bankszámlát nyitnod.

Mikor kell bevallást benyújtanom 2026-ban?

2026-tól minden egyéni vállalkozó negyedévente nyújtja be a járulékbevallását. A határidők: I. negyedév – április 12., II. negyedév – július 12., III. negyedév – október 12., IV. negyedév – a következő év január 12.

Katásként az éves bevételedről a tárgyévet követő év február 25-ig kell beadnod a ’KATA bevallást, valamint minden egyéni vállalkozónak a következő év május 20-ig kötelezően be kell adnia az SZJA-bevallást.

Ha valamelyik határidő hétvégére esik, akkor a bevallási határidő a legközelebbi munkanap.

Készen állsz az indulásra? Ha megvan az adószámod, a következő lépés a számlázás beállítása. A Billingóval percek alatt kiállíthatod az első számládat, a NAV-adatszolgáltatást pedig automatikusan elintézzük helyetted – így az első naptól a vállalkozásodra koncentrálhatsz, nem az adminisztrációra. Katásként és átalányadózóként pedig külön is segítünk neked, amennyiben használod Kata Asszisztensünket, illetve Átalányadó Asszisztensünket.