Üzleti podcast kicsit máshogy? Mutatjuk a titkot - videóval
Mi a különbség a papíron jól mutató üzleti tervek és a valóságban is milliókat érő ötletek között? A titok szinte soha nem a tökéletes körülményekben rejlik, ha...
A vállalkozói lét önmagában is tele van döntésekkel, újratervezéssel és kockázattal, de nőként sokszor ehhez még szerepelvárások, első benyomások és kimondatlan címkék is társulnak. Ez a cikk arról szól, hogyan hatnak ezek a címkék a női vállalkozókra, és mit tanulhat ebből bárki, aki önazonosan szeretne építkezni.
Még mielőtt tovább olvasnál: Nézd meg a Billingo Business Mode új részét Kárpáti Rebekával, amelyben női szerepekről, vállalkozói ambícióról, alábecsülésről, tárgyalási helyzetekről és önazonosságról is szó esik!
A női vállalkozás nem rétegtéma, hanem gazdasági kérdés
A női vállalkozásról könnyű úgy beszélni, mintha egy külön célcsoport témája lenne. Pedig nemcsak társadalmi, hanem kifejezetten gazdasági kérdés is: ki indít céget, ki jut tőkéhez, kinek van esélye növekedni, és kit vesznek komolyan tárgyalási vagy vezetői helyzetben.
Globálisan a nők nagyjából az összes vállalkozó egyharmadát adják. A Global Entrepreneurship Monitor adatai szerint a női vállalkozói aktivitás országonként nagyon eltérő: a vizsgált gazdaságokban a felnőtt női népességen belül 45% fölé is terjedhet. Vagyis nem az a kérdés, hogy a nők jelen vannak-e a vállalkozói világban. Jelen vannak. A nagyobb kérdés az, hogy milyen feltételekkel tudnak növekedni.
Az adatok alapján az indulás és a növekedés között komoly szakadék lehet. Egy vállalkozást elindítani önmagában is nehéz, de a skálázáshoz már sokszor tőke, kapcsolatrendszer, bizalom, idő és láthatóság is kell. Ezekhez pedig nem mindenki fér hozzá ugyanúgy.
A finanszírozási rés nagyon is valós
A női vállalkozásokról szóló beszélgetések gyakran túl gyorsan jutnak el oda, hogy „merjenek nagyobbat álmodni” vagy „legyenek bátrabbak”. Ez jól hangzik, de a probléma nem csak önbizalom kérdése.
Az IFC és az SME Finance Forum 2025-ös becslése szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások globális finanszírozási hiánya a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban 5,7 billió dollár a formális vállalkozások körében. Ha az informális vállalkozásokat is beleszámítjuk, ez a rés 8 billió dollárra nőhet. A nők tulajdonában álló MSME-k a teljes finanszírozási rés 34%-ához kapcsolódnak.
A startupvilágban is látszik a különbség. Európai startupadatokat vizsgáló kutatás szerint a női alapítók aránya negatívan hatott a bevont finanszírozás mértékére. Más kutatások szintén arra jutottak, hogy a finanszírozási esélyeket nemcsak az ötlet, a piac vagy a csapat minősége, hanem a founder gender composition is befolyásolhatja.
A brit piacon 2024-ben az all-female alapító csapatok a kockázati tőke nagyjából 2%-ához jutottak. Ez különösen erős adat, mert jól mutatja: a női vállalkozói ambíció sokszor nem ott akad el, hogy nincs ötlet vagy nincs teljesítmény, hanem ott, hogy a növekedéshez szükséges erőforrásokhoz nehezebb hozzáférni.
Magyarországon is érdemes beszélni róla
A magyar piacról nehezebb friss, egységes és könnyen hivatkozható adatot találni arra, pontosan hány női vállalkozó működik, milyen szektorokban, mekkora árbevétellel vagy milyen növekedési pályán. Ettől még a kérdés nagyon is releváns.
Az EIGE Gender Equality Indexe az EU-tagállamok nemek közötti egyenlőségét méri többek között munka, pénz, tudás, idő, hatalom és egészség területen. A „hatalom” dimenzió különösen fontos ehhez a témához, mert azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a nők a politikai, gazdasági és társadalmi döntéshozói pozíciókban.
Ez nem ugyanaz, mint a női vállalkozók aránya, de jó háttérmutató: ahol a női döntéshozatal kevésbé látható, ott a női vezetői és vállalkozói szerepekről is erősebben élhetnek a megszokott címkék. A vállalkozói hétköznapokban ez nem feltétlenül nagy társadalmi vitákban jelenik meg, hanem nagyon konkrét helyzetekben: hogyan tárgyalnak veled, mit feltételeznek rólad elsőre, mennyire kérdőjelezik meg a döntéseidet, vagy hogyan reagálnak arra, ha határozott vagy.
Nem mindegy, milyen címkét kap ugyanaz a viselkedés
Az üzleti világ szereti a határozottságot, a magabiztosságot és az ambíciót. Legalábbis papíron. A gyakorlatban viszont ugyanaz a viselkedés más címkét kaphat attól függően, ki képviseli. Egy férfi vezető határozott, egy nő könnyen „túl kemény”. Egy férfi tudja, mit akar, egy nőnél ugyanez sokszor „túl sok”. Egy férfi stratégikusan hallgat, egy nőnél ezt könnyebben olvassák bizonytalanságnak.
Ezek a címkék nemcsak kellemetlenek, hanem üzleti hatásuk is lehet. Befolyásolhatják a tárgyalási pozíciót, a bizalmat, a finanszírozási döntéseket, a partnerségeket és azt is, hogy valaki mennyire mer nagyban gondolkodni.
A társadalmi normák vállalkozásra gyakorolt hatását kutatások is vizsgálják. Egy 2025-ös svájci tanulmány például azt találta, hogy azokban a településekben, ahol történetileg erősebb volt a nemek közötti egyenlőség támogatottsága, ma is magasabb a nők és férfiak startupindítási aránya közötti mutató. Vagyis a vállalkozói aktivitásra nemcsak a gazdasági környezet, hanem a társadalmi beidegződések is hatnak.
Mit tanulhat ebből bármelyik vállalkozó?
A női vállalkozói történetek nem csak női vállalkozóknak hasznosak. Azért érdemes figyelni rájuk, mert nagyon élesen mutatják meg azokat a kérdéseket, amelyekkel sok vállalkozó találkozik: hogyan kezeljük az első benyomásokat, hogyan építünk bizalmat, hogyan tárgyalunk, hogyan húzunk határokat, és hogyan nem hagyjuk, hogy mások címkéi irányítsák a saját működésünket.
Egy vállalkozónak nemcsak azt kell tudnia, mit akar eladni, kinek és mennyiért. Azt is tudnia kell, mikor érdemes figyelni, mikor kell megszólalni, mikor stratégia a csend, és mikor kell nagyon pontosan képviselni magát.
A kedvesség nem gyengeség. A csend nem bizonytalanság. Az empátia nem zárja ki a stratégiai gondolkodást. A határozottság pedig nem attól működik, hogy valaki keményebbnek látszik, hanem attól, hogy tudja, mikor és hogyan kell lépni.
Kárpáti Rebeka a Billingo Business Mode-ban: amikor a látható kép mögött ott van az üzleti tudatosság
Kárpáti Rebeka története jó példa arra, mennyire kevés tud látszani kívülről abból, ahogyan valaki valójában építi a saját szakmai útját. Egy ismert arcot könnyű a korábbi szerepei, megjelenése vagy médiában látott képe alapján elhelyezni, pedig a vállalkozói működés sokszor éppen ott kezdődik, ahol ezek az első benyomások kevésnek bizonyulnak.
A Billingo Business Mode új részében Rebeka arról mesél, hogyan tanult meg különbséget tenni aközött, amit mások feltételeznek róla, és aközött, ahogyan ő valójában dönt, tervez és működik. Szóba kerül, hogyan lehet előnyt kovácsolni abból, ha valakit elsőre rosszul mérnek fel, milyen szerepe van a figyelemnek egy üzleti szituációban, és miért nem mindig az nyer, aki a leghangosabban van jelen.
Az epizód azért izgalmas, mert nem egy lineáris sikertörténetet mutat, hanem azt, hogyan épül fel egy vállalkozói karakter sok apró helyzetből: megfigyelésből, alkalmazkodásból, határhúzásból, döntésekből és abból a képességből, hogy valaki ne a róla alkotott képből, hanem a saját működéséből induljon ki.
A beszélgetést Szűcs Gergely vezeti, és többek között olyan kulturális referenciák is előkerülnek, amelyek jól mutatják, mennyire másképp beszélünk határozottságról, ambícióról vagy vezetői működésről attól függően, ki képviseli ezeket.
Nézd meg a teljes epizódot
Ha vállalkozol, vállalkozás előtt állsz, vagy egyszerűen érdekel, hogyan lehet önazonosan működni olyan helyzetekben, ahol mások gyorsan címkéznek, ezt a beszélgetést érdemes megnézned. Nézd meg a Billingo Business Mode új részét Kárpáti Rebekával:
Kapcsolj Business Mode-ba velünk.
Felhasznált források
Financial Times: Female founders and venture capital gap
EIGE Gender Equality Index
Persistent Gender Attitudes and Women Entrepreneurship
