Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Velünk történt / Idén jelentősen nőhet az onlin…
Velünk történt - 2020.02.27. - 5 p. olvasás

Idén jelentősen nőhet az online számlázás piaca

Sárospataki Albert
Sárospataki Albert Billingo, startup

Közös, kérdőíves felmérést készített a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Billingo online számlázó a hazai kkv-k számlázási kultúrájának megismerésére.

Idén jelentősen nőhet az online számlázás piaca

Az online számlázás azt követően vált hangsúlyos témává, hogy a NAV 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100.000 forint áfa-tartamú számlákat jelentéskötelessé tette; 2020 közepétől pedig ez a kötelezettség az összes B2B számlát érinteni fogja. E kötelezettségnek a hagyományos (offline) megoldásokat alkalmazó cégek külön bejelentéssel tehetnek eleget, az online számlázási programot alkalmazók esetében viszont ez sokkal egyszerűbben, a számlázással párhuzamosan, automatikusan megvalósul. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös, 2020. januári kérdőíves felmérésének fő megállapítása szerint a legalább 5, de legfeljebb 250 főt foglalkozató (vagyis nem mikró) kis- és középvállalatok körében az online számlázás elterjedtsége jelenleg 45%-os. Ez az arány – a jelentéskötelezettség kiterjesztése és a technikai lehetőségek fejlődése következtében – az év folyamán érezhetően tovább emelkedhet.

A hazai vállalkozások sokszínűsége a számlázási kultúrában is megmutatkozik. Vannak cégek, amelyek a leginkább költségtakarékos megoldást részesítik előnyben, mások az adminisztráció egyszerűségét tekintik fő célnak, s vannak, amelyek az egyre bővülő informatikai bővülő lehetőségek kihasználására fogékonyak. Mindemellett hosszú ideje érezhető a szürke és a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati szándék, miközben a digitalizáció folyamatos fejlődése egyre több lehetőséget kínál az államigazgatás és a cégvezetők információs igényének kielégítésére.

Egy kis módszertan

A GKI és a Billingo közös januári felmérése a hazai (nem mikró) kkv-k számlázási kultúrájának megismerésére irányult. (Ez a cégcsoport állítja elő a hazai GDP közel felét.) A felmérés sajátosságai miatt a megkérdezettek között nem szerepeltek mezőgazdasági, pénzügyi és közszolgáltató vállalkozások. A kiküldött kérdőívekre 1068 cég válaszolt. A válaszadó cégek mintegy 4%-a KATÁ-s, 12%-uk a KIVÁ-s volt, a többi pedig a számviteli törvény hatálya alatt működött.

A szabályozási környezet változása (azaz a NAV egyre növekvő adatigénye), illetve a technikai fejlődés miatt a hagyományos offline módszerek, különösen a számlatömbök használata visszaszorulóban van. A kkv-k csaknem egyharmada (31%-a) azonban továbbra is számlatömböt használ. Az alkalmazott létszám emelkedésével párhuzamosan egyre csökken ezek használatának aránya: a 11 fő alatti cégek körében ez az arány 42%, a 11-20 fő közöttiek körében 26, a 20-50 fő közöttiek körében 20, míg az 50 fő feletti cégek körében csak 16%. A számlatömb-használók aránya a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalkozások körében viszonylag alacsony (17%), míg az állami-önkormányzati szféra illetve a hazai magáncégek körében jóval magasabb, 34 illetve 31%. A számlatömbök alkalmazása kirívóan alacsony az ipar területén (alig 14%), ennél jóval gyakoribb a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében (37-37%). Némileg kisebb arányban fordul elő a fővárosban és környékén (28%), mint vidéken (32%), de a különbség nem drámai. A speciális adózási módokat alkalmazók közül a KATÁ-s vállalkozások csaknem kétharmada használ „régimódi” számlatömböt. A számítógépes technológiákat igénybe vevők körében az online megoldásokat használók aránya (45%) csaknem kétszer akkora, mint az offline megoldásokat előnyben részesítőké (24%).

Elégedettek az ügyfelek az online számlázással

Az online számlázással általában kifejezetten elégedettek az ügyfelek. Teljes elégedettségről tudósított az ezt használók 87%-a, alapvetően elégedettek, de azért olykor előfordulnak problémák 12% szerint, vagyis az elégedetlenek száma 1% alatti. A problémás esetekről beszámolók aránya a mintaátlagnál jóval magasabb az iparban (18%), a külföldi többségű cégkörben (ugyancsak 18%), illetve az 51 és 150 fő között foglalkoztató vállalatok esetében (24%). Ez a széles körben tapasztalható elégedettség a jövőben egyfajta katalizátora lehet a további terjedésnek.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek a jövőben is növekednek. Ez év július 1-étől minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát regisztrálni kell az adóhatóságnál. E majdan életbe lépő kötelezettségről a válaszadók 86%-a hallott, 14%-uk azonban még nem. A kereskedők 22%-a, a KATÁ-sok 38%-a(!) nem hallott erről. Azaz a tájékozottság e téren korántsem teljes körű.

A jelenleg nem online számlázást választó cégek egyharmada tervezi ennek alkalmazását 2020-ban, míg kétharmaduk – a nyilvánvaló előnyök ellenére - sem. Az akadályok között az új módszerektől való idegenkedés mellett fontos szerepe lehet a számlakönyvi visszadátumozás lehetőségének. Az online számlázás piaca azonban várhatóan így is erőteljesen nő majd idén. Elsősorban az állami, önkormányzati szférában magas az erre való a késztetés, az itt tevékenykedők nagyobbik fele tervezi ezt az újítást, s a 151-250 fő között foglalkoztató cégeknek is csaknem a fele erre készül. A KATÁ-t és KIVÁ-t alkalmazó cégek körében továbbra sem túlzottan népszerű az online számlázásra való átállás, ennek bevezetésére e cégkör csupán minden ötödik cége készül. Azon vállalkozások körében, amelyek hallottak a számla-regisztrációs kötelezettség idén július 1-étől esedékes kiterjesztéséről, az online számlázásra idén áttérni kívánók aránya 36%, míg az erről nem hallók körében 15%. Ha ez utóbbi csoport is tudomást szerez e szabályozás-változásról, úgy az online számlázásra áttérők száma valószínűleg körükben is emelkedni fog.

Címkék

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás vállalkozás NAV nav online számla KATA adózás webáruház könyvelés kéziszámla marketing integráció koronavírus szakértői cikk számlasablon biztonság pályázat digitális archiválás számlázó program váltás Billingo ajánlói rendszer fintech áfa API pénztárgép átalányadó devizás számlázás ügyfélszolgálat online fizetés GDPR bankszámlaszám webshop létrehozás adóváltozás kiva 2023 adózás tender pályázati kiírás napkollektor napelem napelem pályázat napelem-pályáza pályázati feltételek shopify patreon etsy tao költségcsökkentés digitalizáció övtj bevételi összeghatár digitális névjegykártya változások munkajog mtk. munka törvénykönyve áremelés beszállítás beszállító minimálbér garantált bérminimum teljesítménybér szocho 30 év alatti anyák kedvezménye adómentes adóalap összeghatár egyéni vállalkozás adószámos magánszemély briefly meska ügyfélkapu ányk hipa Általános Nyomtatványkitöltő Programot kereskedelmi és iparkamara szabadúszó vállalkozó iparűzési adó számla kelte számla teljesítés fordított áfa fordított adózás teszor teáor prémium magyar állampapír infláció inflációkövetés inflációkövető PMÁP befektetés helyi iparűzési adó adótörvény adókártya adóazonosító jel adóazonosító ingatlan bérbeadás vállalkozóként ingatlan bérbeadás lakás kiadás katásként átalányadózó lakáskiadás kiadó ház weboldal digitalizálás adókonferencia adózás 2023