Még az államhatárt sem kell átlépned ahhoz, hogy külföldi bevételre tegyél szert. Külföldi cégnek akár Magyarországról is dolgozhatsz, és könnyen értékesítheted terméked vagy szolgáltatásod más országokban. Ennek megvan a megfelelő táncrendje, be kell tartanod az adminisztrációs szabályokat, a számlázási és adózási metódust. Mutatjuk, mi legyen a fókuszban!

Számlázás külföldről származó jövedelem esetében

Ahogy korábban szakértőnk, Fülöp Olga leírta nektek, a külföldi ügyletek számlázásának több szabálya van. Eleve kétféle ügylet van, közösségen belüli és harmadik országbeli esetről lehet szó, és az eladásnak és beszerzésnek is külön rendszerei vannak ezeken belül. Érdekelnek a részletek? Olvasd el szakértői cikkünket ITT.

Ingadozó és szárnyaló euró árfolyam mellett az is fontos kérdés, hogy milyen összeget írj a számládra. Ha EU-n belül értékesítesz például szolgáltatást, és euróban kapod meg a jussod, az Áfa tv. ide vonatkozó főszabálya lesz a mérvadó a fizetést illetően. Azaz a helyes árfolyamod a számla teljesítési dátuma lesz.

Adóbevallás - a külföldi jövedelemmel ki kell egészíteni

Ha Magyarország területén végzed el a külföldi cégnél vállalt munkád, akkor Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséged. Ezt az Szja tv. és a kettős adózás elkerüléséről szóló EU-s egyezmény is szabályozza.

A NAV bevallási tervezete mellett ezt a bevételt manuálisan kell feltüntetned, mert a tervezet készültekor a hatóság még nem rendelkezik a nemzetközi információkkal. Ha elmulasztod megadni az adatokat, és nem vallod be a külföldi jövedelmed, egy kis papírmunka vár rád: a NAV adategyeztetést fog tőled kérni.

A külföldi jövedelem bevallása akkor kapott nagyobb hangsúlyt, amikor a pandémia kezdetén sokan távmunkában kezdtek dolgozni, és emelkedett a külföldi cégeknek dolgozó munkavállalók száma. A NAV ekkor kidobott egy tájékoztató figyelőt, amely szerint az SZJA kötelezettséget adott szabályok szerint kell megállapítani.

Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor a magánszemély adóügyi illetőségét is meg kell határoznia, illetve azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja: ahol fizikailag munkát végez, vagy ahol a munkáltató található. Emellett a kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét.

Az adóügyi illetőséget a magyar szabályok és azon ország előírásai, amelyben a munkáltató cég telephelye van, illetve a két állam közti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény szabályai együttesen határozzák meg.

Fentiekben nem önálló munkából származó jövedelemről van szó, amelyet főszabály szerint abban az államban adóztathatnak, ahol a munkát végzik. Ha te a Balaton partjáról dolgozol, akkor Magyarországon adóköteles a jövedelmed. Ha pedig Németországban végzed el a német cégben kapott feladataid, oda adózol. Ha a német cégnek Svájcból dolgozol, akkor a svájci adózással legyél tisztában, mert aszerint kell eljárnod.

15% SZJA-t kell fizetned a magyarországi adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelem után. Ha EU-s cégnek dolgozol Magyarországról, munkavégzésed során a TB-t is az itthoni jogszabályok szerint fizeted (ez a főszabály), de legalábbis csak az egyik tagállam jogszabályait kell alkalmazni. Kiküldetés során van csak kivétel, tehát ha rövid ideig kell másutt dolgoznod.

Vétel és eladás EU-n belül vállalkozóként

Ha egyéni vállalkozó vagy, és az EU-n belül szeretnél értékesíteni, akkor minden esetben közösségi adószámra lesz szükséged, és persze számlát kell kiállítanod, mivel közösségi értékesítésről van szó, úgynevezett fordított áfázást kell alkalmaznod, vagyis a vásárlód fizeti meg az áfát az ő országában. A fordított áfáról ITT írunk bővebben.

Ha vállalkozóként nem alanyi áfa mentesként értékesítenél, a 12 milliós alanyi mentes értékhatárba be kell számítani az eladásod.

Ha vásárolsz, akkor úgynevezett mentesítő értékhatárként évi 35 ezer euróig közösségi adószám nélkül tudsz például termékeket beszerezni. Ilyenkor lép életbe az, hogy a másik tagország eladója az ő országának áfájával növelt számlát ad neked. Képbe jön ismét a fordított áfa fogalma.

 A 2021-es távértékesítési áfa-szabályok

Ha vállalkozóként az e-commerceből kerül kenyér az asztalodra, az OSS-rendszer figyelembe kell venned. Eszerint 10 ezer euró értékig magyar áfakulccsal számlázhatsz anélkül, hogy más adminisztrációra figyelned kelljen. Az új-katára is igaz az, hogy alanyi adómentesként tudsz számlázni eddig az összegig - feltéve, ha magánszemélyeknek értékesítesz.

Ha túlléped a 10 ezer eurót, az változás bejelentési kötelezettséggel jár a NAV felé, az OSS rendszerben regisztrációs kötelezettséged keletkezik, és onnantól minden magánszemély vevőd felé a célország szerinti megfelelő áfakulcsot alkalmazva kell a számláidat kiállítanod. Az OSS-ben pedig tagállamonkénti bontásban a számlázott és így beszedett áfa összeget be kell vallani és meg kell fizetni, mindezt negyedévente.

Ha esetleg megfordult a fejedben, hogy megkerülöd a rendszert, bánatodra a NAV résen lesz. Nemzetközi automatikus információcsere keretében ugyanis birtokában lesz a befolyó jövedelmeid adatainak. Ha pedig eltérést tapasztal, támogató eljárás megindítását kezdeményezhetik. Az eljárás során egészen engedékeny a hatóság, de ha eredménytelenül zárul, ellenőrzést rendelhetnek el, ha pedig ezen megbuksz, komoly büntetéssel kalkulálhatsz. Érdemes tehát rendben tartani az adminisztrációd.