A vállalkozói jogviszonyok szabályai

2012. év eleje óta nem változott alapjaiban az, amit a különféle vállalkozók saját vállalkozásukban betöltött jogviszonyairól tudni kell. Mindezek ellenére még az idei évben is rengeteg kérdés merül fel a jogviszonyok kapcsán. Ennek egyik oka talán az, hogy sok katás vállalkozó kényszerül(t) adózási mód vagy akár vállalkozási forma váltásra is. Ehhez bővebben ebben a régebbi blogbejegyzésemben kaphattál hasznos tanácsokat.

Mindenesetre bármilyen megoldás mellett is dönt valaki, kapásból ismernie kell a különféle jogviszonyok szabályait és összefüggéseit.

A főszabály egyébként az minden vállalkozási formánál, hogyha az alábbi 3 tényező bármelyike nem teljesül, akkor első naptól kezdődően meg kell fizetni a minimális járulékokat saját magunk után a saját vállalkozásunkban (ami az idei garantált bérminimumra vetítve kb. 140.000 forint):

• máshol heti 36 órát meghaladó jogviszony (gyakorlatilag a 8 órás főállás)
• nappali tagozatos hallgatói jogviszony
• öregségi nyugdíjas (kizárólag öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek vagy a „nők 40 évével” nyugdíjba vonultak)

Ha pedig ezek bármelyike teljesül, akkor mellékállású vállalkozók vagyunk, akik kötelezettek a saját vállalkozásukban minimális járulékfizetésre. Hiszen az ilyen vállalkozók egyébként a főállásukban (vagy nyugdíjasként, vagy nappali tagozatosként) biztosítottak.

Mivel az ördög a részletekben lakozik, ezért nézzük sorban a részletszabályokat az egyes vállalkozási formákon és adózási módokon keresztül!

Egyéni vállalkozó

1. SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás esetén

Ha valaki az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózást választja egyéni vállalkozóként, akkor az előbbiekben már ismertetett főszabály érvényesül. Azaz vagy főállású vállalkozóként kötelezett járulékok fizetésre, vagy pedig mellékállásúként mentesül ez alól, és csak a nyereség után adózik év végén. Természetesen a főállásúaknál a bér- és járulékteher (SZJA, TB járulék és szociális hozzájárulási adó; amit ráadásul a minimálbér/grantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni) is költségnek minősül, és levonható a bevétellel szemben a nyereségből. Illetve van arra is lehetőség, hogy tényleges bérfizetés nélkül csak a kötelező 8 órás járulékot fizessük meg az államnak (ez esetben SZJA nem terhel bennünket). Illetve van arra is lehetőség, hogy magasabb vállalkozói kivétet vegyünk ki havonta és az alapján fizessünk járulékot is.

2. Átalányadó választása esetén

Átalányadó választása esetén az a speciális szabály áll elő, hogy év közben az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni a járulékokat akár főállásúak, akár mellékállásúak vagyunk. 2022-től bevezetésre került a jövedelemre egy adómentes sáv (minimálbér hatszorosa), de főállásúaknál akkor is bejön a minimum szabály. Azaz, ha a jövedelem kisebb lenne, mint a minimálbér/garantált bérminimum, akkor legalább a minimálbér után kötelezően fizetni kell a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót (ez utóbbi után itt is befigyel az adóalap eltérítés). SZJA természetesen csak a tényleges adóköteles jövedelem után keletkezik.

2023-tól a negyedéves göngyölítéses szabály bevezetésével egy főállású átalányadós járulékfizetési kötelezettségeinek eloszlása sokkal igazságosabb lesz. Bővebben erről ebben a cikkben olvashatsz. Kisbevételű mellékállásúak számára így ez az adózási mód nem is olyan rossz, de nagyobb bevétel felett már matekozni kell, mert lehetséges, hogy a normál költség elszámolós modell kedvezőbb választása lenne.

3. Katás vállalkozó esetén

A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA alá tartozók szabálya talán a legismertebb, ahol most már csak főállású katások vannak, akik havi 50.000 Ft tételes adót fizetnek. Ez a tételes adó pedig többféle adónemet kivált, a főállásúaknál például az év végi adó mellett a járulékokat is. Ők ezáltal a katás vállalkozásukban biztosítottak, amiről azt kell még tudni, hogy a tételes 50.000 Ft megfizetésével a pénzbeli ellátások alapja jelenleg csak 108 000 Ft. Tehát nyugdíjba vonulás előtt nem feltétlenül érdemes a katában gondolkodnunk, és gyermekvállalás előtt is meggondolandó, de egyéb esetekben azért még mindig, az idei szigorítások tekintetében is a legkedvezőbb adózási lehetőség.

Társas vállalkozók (Bt, Kft)

A cégeknél is igaz az a főszabály, amit a cikk elején már ismertettem. Itt viszont még mielőtt belevágnék az összefüggések ismertetésébe, a „társas vállalkozói jogviszony” fogalmát feltétlenül meg kell ismernie minden cégtulajdonosnak. Hogy mit is takar pontosan ez a fogalom? Ez a jogviszony minden esetben automatikusan életbe lép a társasági szerződés aláírásának napjától, abban az esetben, ha valaki egy cég tulajdonosa és egyben ügyvezetője is lesz, vagy esetleg nem ügyvezetője, de cégtulajdonosként személyesen közreműködik a mindennapi munkában, azaz dolgozik a saját cégében. Egyetlen kivétel létezik ez alól, mégpedig ha munkaviszonyt hoz valaki létre a saját cégében saját magára vonatkozóan. Ezt egyébként az új Ptk. is megengedi.

Két fontos különbség van a társas vállalkozói és a munkaviszony között

Az egyik, hogy a társas vállalkozók járulékai közül a 13%-os szociális hozzájárulási adót nem a minimálbérre/garantált bérminimumra kell számítani, hanem alapja annak 112,5%-a, azaz itt is érvényes az egyéni vállalkozók esetén már ismertetett adóalap eltérítés szabálya, a munkaviszonynál nincs ilyen eltérítés. A másik nagyon fontos különbség, hogy a munkaviszonyosok nem csak heti 40 órás jogviszonyosok lehetnek, hanem akár részmunkaidősök is. Persze hangsúlyoznám, hogy ez utóbbi csak akkor, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elve nem sérül, és indokolt a részmunkaidő, pl. egy alig működő vagy alvó cég esetén.

Részletszabályok: mire kell figyelnünk a különféle adózási módok esetén?

1. A társasági adót választó cégeknél az előzőekben már ismertetett egyéni vállalkozók SZJA alapú adózásához hasonlóan a főállású vállalkozókra ugyanúgy képbe kerül a minimumjárulék fizetési kötelezettség, míg a mellékállásúak csak év végi adót fizetnek.
2. A kisvállalati adó, azaz a KIVA szabályai szerint szintén ugyanez a szabály lép életbe, annyi kivétellel, hogy ők szociális hozzájárulás helyett 10%-os kivát fizetnek.

És akkor a végére nézzük a legfontosabb összefüggéseket!

1. Ha valakinek van egy katás vállalkozása és mondjuk egy normál adózású cége, akkor első körben a cégben befigyel a társas vállalkozói, azaz tagi jogviszony, tehát a minimális járulékot mindenképpen meg kell ott fizetnünk, és ebben az esetben nem is lehet új katás egyéni vállalkozása az illetőnek. Tehát nem lehetséges, hogy 50.000 Ft katát fizetünk, a cégben meg semmit. Ami esetleg járható út ilyen esetben, ha részmunkaidős munkaviszonyt tudunk létrehozni az adott cégben. Ugyanis ez esetben maradhat az 50e Ft KATA az egyéniben és a részmunkaidős járulék a cégben. De sose feledd szem előtt tartani a fentebb már említett bűvös rendeltetésszerű joggyakorlás elvét!
   
   
2. A másik összefüggés, hogyha normál egyéni vállalkozásunk és normál adózású cégünk van, akkor eldönthetjük, hogy ott vagy a cégben fizetjük meg a minimális járulékot, amiről minden év január 31-ig dönteni is kell. Mivel az egyéni vállalkozónál fel sem merül a munkaviszony lehetősége, ezért okosabb dolog a cégben ilyet létrehozni, és ott fizetni a 8 órás járulékokat, hiszen így nincs adóalap eltérítés a szochónál, és spórolhatunk pár ezer forintot.
   
   
3. A harmadik összefüggés, amit a cikk végigolvasása után talán már magad is összeraktál, hogyha valaki megbíz egy külsős személyt a cége ügyvezetésével, és ő maga csak passzív tag lesz a vállalkozásában, akkor minimalizálható a járulékfizetés. Hiszen a külsős ügyvezető akár megbízási jogviszony, akár munkaviszony (itt ugye lehet részmunkaidő is) keretében elláthatja ezt a feladatot, csak annak szabályaira kell figyelemmel lenni (pl. minimálbér 30%-a). Viszont a passzív tagságunk ez esetben azt is jelenti, hogy mi fizikailag nem végezhetünk munkát a saját cégünkben, nem csinálhatunk semmit benne, csak az osztalékunkat várjuk év végén. Ráadásul itt akár érdekellentétek is lehetnek az ügyvezető és a tag között, tehát ezt mindenképp tartsuk szem előtt a döntés meghozatalakor!

Fülöp Olga
A Számpatikus