Változásbejegyzési kérelem - így jelentheted be cégeddel kapcsolatos adatváltozásaidat

Adózás, NAV 2022.04.20. - 9 p. olvasás

A cégünk adataiban történő változásokat a jogszabályok szerint 30 napon belül be kell jelentenünk a cégbírósághoz, különben tetemes pénzbírságot kockáztatunk. Mely adatváltozásoknál kötelező ezt megtenni? Önállóan is benyújtható a kérelem vagy szükséges jogi képviselet? Milyen dokumentumokat és hogyan kell csatolni? Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.

Változásbejegyzési kérelem: milyen esetben van rá szükség?

A cégbíróság minden cégről a törvény által előírt adatokkal nyilvántartást vezet, amely naprakész és közhiteles. Ezért ha az adatokban bármilyen változás történik, azt be kell jelenteni a cégbíróságnak. Érdemes alkalmanként céginformációs szolgáltatásban ellenőrizni cégünk adatait, hogy abban biztosan a legfrissebb információk szerepelnek-e. Ezt könnyen megteheted például a Billingo Céginfóban.

Vannak olyan adatok, amelyek változása esetén nem szükséges jogi képviselet. Ilyen például, ha cégünk tevékenységi körében történik változás. Ezt könyvelőnk egyszerűen bejelenti az adóhatóságnak, a NAV pedig tájékoztatja erről a cégbíróságot, így nem szükséges változásbejegyzési eljárás.

Az olyan jogi személyt érintő adatváltozásokról sem kell bejelentést tenni, melyek amúgy nem szerepelnek a cégnyilvántartásban, pl. a telefonos elérhetőség változása vagy a nyitvatartási idő módosulása.

A változásbejegyzési kérelemre akkor van szükség, amikor a cégünkkel kapcsolatos, a cégjegyzékben megtalálható információkat

  • új adatokkal szeretnénk kiegészíteni,
  • vagy törölni,
  • illetve módosítani szeretnénk őket.

A változásokat minden esetben 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróság felé. Ha nem tesszük meg időben, akkor pénzbírsággal is számolhatunk.

Milyen adatokban történhet változás? Például módosul a tulajdonosok személye, vagy a taggyűlés új igazgatósági tagot választott. De be kell jelenteni a változást akkor is, ha például változik a cég elektronikus elérhetősége, bankszámlaszáma, székhelye, a képviseletre jogosultak adatai, a könyvvizsgáló adatai, vagy egyesületi alapszabály-módosítás esetén stb.

A cégadatok változásának bejelentésekor a cégbíróság változásbejegyzési eljárást folytat le.

A kérelem tartalma és a csatolandó iratok listája

Miket kell tartalmaznia a változásbejegyzési kérelemnek?

A változásbejegyzési kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A céginformációs szolgáltatók készíthetnek erre űrlapot, nincs jogszabályban előírt kötelező formanyomtatvány.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az eljáró bíróság megjelölése,
  • a kérelmező neve, lakóhelye (székhelye),
  • a kérelemmel érintett szervezet neve és nyilvántartási száma,
  • a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatok, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok

Milyen iratokat kell csatolni?

A változásbejegyzési kérelemhez csatolandó dokumentumok listája megegyezik a megegyezik a nyilvántartási vételhez szükséges iratokkal, amit a 2011. évi CLXXXI. Tv. II. fejezetének 7. pontja tartalmaz. Így például szükség lehet a legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyvére és jelenléti ívére, új tisztségviselők választása esetén az elfogadó nyilatkozatukra, székhelyváltozás esetén az ingatlan tulajdoni lapjára, valamint a tulajdonos, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatára.

Nem kell a kérelemhez csatolni azokat az iratokat, amelyek már a bíróság rendelkezésére állnak, illetve olyan információkkal kapcsolatos dokumentumokat sem, amelyek nem módosultak.

Amennyiben a létesítő okirat kerül módosításra, akkor a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét kell benyújtani.

A változásbejegyzési eljárás menete

A változásbejegyzési eljárás során a szükséges iratokat ügyvédnek kell elkészítenie, és ő is jelenti be a cégbíróság felé elektronikus úton. A kérelmet akkor tudja benyújtani a cégbíróságnak, ha az eljárási költségek megfizetése megtörtént, és erről megérkezett az igazolás.

1. Ügyvéd kiválasztása

A változásbejelentéshez tehát első lépésként ügyvédre lesz szükségünk.

Milyen a jó ügyvéd, hogyan érdemes keresni?

Ügyvéd vagy ügyvédi iroda választás előtt mindig érdemes alaposan tájékozódni és többféle szempontot figyelembe venni:

  • Mennyire jártas az adott szakterületen?
  • Mekkora tapasztalattal rendelkezik?
  • Milyen ügytípusokat szokott képviselni?
  • Mennyibe kerül?
  • Mennyire elfoglalt?

Természetesen fontos kritérium, hogy a választott ügyvéd ne legyen a legdrágább, azonban jogi ügyekben mégis ajánlott elsősorban a szakmai tapasztalat alapján választani. Nem árt, ha az ismerősi körből kapunk ajánlásokat, így biztosan nem érnek nagyobb meglepetések.

Az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni. Az ügyvédi díj minden esetben megállapodás tárgya, ezért érdemes körülnézni, több ajánlatot is kérni.

2. A kérelem összeállítása

A kérelmet minden esetben az ügyvéd állítja össze. Az iratokat kétféle módon lehet beadni:

  1. eredetileg papír alapú okiratként elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel
  2. eredetileg elektronikus formában készült okiratként, amennyiben elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkeznek

1. Eredetileg papír alapú okiratként elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel

A papír alapú cégiratokat a benyújtáshoz be kell szkennelni. Az ügyvéd feladata, hogy bejegyzési kérelem olyan mellékleteit (pl. tulajdoni lap, hatósági engedély), amelyeket nem ő állított ki, digitalizálja.

A szkennelt dokumentumokat elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

A szkennelt dokumentumokra konkrét műszaki követelmények vonatkoznak:

  • kizárólag abban az esetben fogadja el a cégbíróság, ha azokon az eredeti papír alapú okirat szövege jól olvasható
  • felbontásuk 240-300 dpi közötti lehet
  • fekete-fehérnek kell lenniük, a színes vagy szürkeskálás nem elfogadott
  • pdf formátumba kell elmenteni
  • fontos, hogy lehetőleg ne tartalmazzanak üres oldalakat, azaz kétoldalas szkennelésnél az üres oldalak elhagyandók
  • a fájlméretnek oldalanként 50-100 kB körül kell lennie
  • elnevezésüknek meg kell felelnie az Igazságügyi Minisztérium által közzétett követelményeknek (a megfelelő elnevezést az aláíró programban a dokumentum beillesztésekor lehet kiválasztani)

A jogi képviselőnek a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására be kell mutatnia, ahol azt vizsgálják, hogy megegyezik-e az elektronikus tartalommal. Amennyiben az ügyvéd már nem jár el az ügyben, akkor az ügyvédi/közjegyzői levéltár veszi át az őrzési és a bemutatási feladatokat.

2. Eredetileg elektronikus formában készült okiratok, amennyiben elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkeznek

A bejegyzési kérelemhez már eredetileg is elektronikusan kiállított okiratok is csatolhatók, amennyiben azok rendelkeznek elektronikus aláírással és időbélyegzővel.

A csatolt okiratok az alábbi formátumúak lehetnek:

  • szövegfájl (text)
  • PDF
  • ES3 kiterjesztésű elektronikus akta, amelyben text vagy pfd formátumú iratok szerepelnek
  • A Wordben szerkesztett dokumentumokat minden esetben formátumban kell csatolni.

Amennyiben az okiratokat papíron is aláírják (pl. a cég tulajdonosai), akkor az aláírt papír alapú példányt pdf formátumban be kell szkennelni.

Többoldalas dokumentumok esetében nem szükséges az összes oldalt szkenneli, hanem csak azokat, amelyek aláírást tartalmaznak.

3. Az illeték megfizetése

A változásbejegyzéshez kapcsoló cégbírósági illetékről az Eljárásspecifikus (pl. cégbíróságo bejegyzés vagy változásbejegyzési eljárás, stb.) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény 45. § szerinti céges illeték, a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet határoz.

Változásbejegyzés költségei az egyes cégformák esetén:

  • illeték, alap változásbejegyzési eljárásban (Kft., Bt., Zrt.): 15.000 Ft
  • illeték a Bt., Kft., Zrt. vagyonában bekövetkező változás esetén: 15.000 Ft
  • illeték átalakulás esetén (Kft., Bt., Zrt., Nyrt.): 50.000 Ft
  • közzétételi díja: 3.000 Ft
  • Egy kft. esetében például az illeték és közzététel 18.000 Ft lesz.

Az illetéket az alábbiak szerint lehet kifizetni:

  1. átutalással illeték utalványminta segítségével - a közleményben fel kell tüntetni a 16 jegyű ügyazonosítót és az elektronikus csak az erre a célra rendszeresített utalványminták használhatóak fel (1035730 számsorozattal kezdődő ügyazonosítók)

A Magyar Államkincstár illetékünk befizetéséről az összeg beérkezése után 1 munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus igazolást küld a megadott e-mail címre.

       2. bankkártyával az igazságügyi fizetési portálon keresztül

Az illeték visszaigénylésre is van mód, erről részletesebb információk itt találhatók >>

4. A kérelem benyújtása a Cégszolgálat felé

A kérelmet az illetékes cégbíróság e-mail címére csatolt fájlként küldhetjük. Ennek tartalmaznia kell az illetékbefizetési igazolást.

A változásbejegyzés benyújtása kizárólag elektronikus formában történhet, az ÁNYK program és a Ügyfélkapu segítségével is be lehet adni.

A bejegyzési kérelmek első lépcsőben a Cégszolgálathoz érkeznek, ahol informatikai szempontból megvizsgálják őket, ezt követően kerülnek az illetékes cégbírósághoz.

Amennyiben valamilyen szempontból hibásak vagy hiányosak a mellékletek, akkor a Cégszolgálat tájékoztatja erről a cégbíróságot a továbbítás során, ez esetben a kérelem be nem nyújtottnak tekintendő. A Cégszolgálat a továbbításról elektronikus igazolást küld jogi képviselőnknek.

Az informatikai szempontból megfelelő emailek esetén a Cégszolgálat elektronikus tértivevényt küld, ami tartalmazza az informatikai vizsgálat eredményét. Ezt azért fontos ellenőrizni, mert csak akkor tekinthető a kérelem benyújtottnak, ha ez rendben van.

Ha nem érkezik visszajelzés, akkor az e-mail informatikai szempontból nem értelmezhető és a rendszer nem is fogadja azt.

5. Cégbírósági végzés

A cégbírósági ügyintézés viszonylag gyors: az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Cégszolgálattól megérkezik az informatikai szempontból szabályszerű változásbejegyzési kérelem.A cégbíróság csak akkor ad tanúsítványt, ha az informatikai szempontból teljesen szabályszerű.

A cégbíróság a jogi képviselőnek elektronikus úton küldi el a végzést, de papír alapon is postázásra kerül.

Amiről nem feledkezhetünk meg a kérelem benyújtása során

Az időbélyeg igazolja, hogy egy adott dokumentum egy adott időpillanatban jött létre. Az időbélyeget speciálisan ezzel foglalkozó szolgáltató állítja ki, amely adatot saját aláírásával hitelesít.

Ha egy dokumentumon elektronikus aláírás és időbélyeg egyaránt szerepel, akkor nemcsak az bizonyítható, hogy a dokumentumot ki írta alá, hanem az is, hogy a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpontban írták alá, és azóta nem történt semmilyen módosítás.

Érdemes körülnézni a szolgáltatók között, hiszen számos cég szakosodott kifejezetten az elektronikus aláírásokra és időbélyegzőkre - ezek közül is a legnagyobb a Netlock, a Microsec, az e-Szignó, de például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozik ilyen szolgáltatással.

Az adatok változását ellenőrizheted a Billingo Céginfóban, ahol naprakész céges adatokat láthatsz.

Hasonló cikkek a kategóriában

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

Adózás, NAV 2024.01.29. - 17 p. olvasás

Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...

vállalkozó táppénz

Ha a vállalkozó táppénzre megy

Adózás, NAV 2023.11.09. - 7 p. olvasás

A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Adózás, NAV 2023.08.31. - 10 p. olvasás

Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...

hipa

Hogyan számítjuk ki az iparűzési adót?

Adózás, NAV 2023.07.28. - 7 p. olvasás

Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...

kismama vállalkozó

Egyéni vállalkozás működtetése kismamaként

Adózás, NAV 2023.06.21. - 9 p. olvasás

Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...

környezetvédelmi termékdíj

Ha érintett vagy, május 31-ig ne feledd nyilvántartásba vetetni magad!

Adózás, NAV 2023.05.24. - 7 p. olvasás

A hamarosan bevezetendő kiterjesztett gyártói felelősség egyrészről kissé nehezíti az érintett vállalkozók életét, másrészről azonban óriási, a körforgásos gazd...

Back to Top