A KATA-sok fele sokallja az új KATA-t, de minden hatodik még többet is fizetne érte
Visszajön a KATA, de nem úgy, ahogy 2022-ben elment. Megkérdeztük a vállalkozókat, mit szólnak hozzá, és a válaszok minket is megleptek. A KATA-sok két táborra ...
Ebben az útmutatóban közérthetően, határidőkkel és lépésekkel mutatjuk be az átállást: mi az e-pénztárgép, miben más, mint az online pénztárgép, kinek és mikortól kötelező, hogyan válassz a felhőalapú és a hardveres megoldás közül, és mennyibe kerül az egész.
A cikk végén a leggyakoribb kérdésekre is választ kapsz, hogy ne érjen meglepetés az átállásnál.
Mi az e-pénztárgép, és miben más, mint az online pénztárgép?
Az e-pénztárgép olyan digitális pénztárgép, amely e-nyugtát és egyszerűsített adattartalmú számlát állít ki, az adatokat pedig automatikusan, valós időben továbbítja a NAV rendszerébe. Lehet egy okostelefonra telepített alkalmazás vagy egy erre a célra gyártott készülék. A működését a 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet szabályozza, amely a 2013 óta hatályos magyar szabályozás alapján a digitális nyugtaadás következő lépcsője.
A legfontosabb különbség az online pénztárgéphez képest, hogy az e-pénztárgép alapesetben nem nyomtat papírt: a nyugta digitálisan születik meg, és digitálisan is jut el a vevőhöz. Az online pénztárgépben adóügyi ellenőrző egység dolgozik, kötelező éves szervizzel és szigorú hardveres előírásokkal. Az e-pénztárgépnél ezzel szemben nincs kötelező éves felülvizsgálat: szervizelni csak akkor kell, ha te magad kéred a forgalmazótól.
Hogyan zajlik mindez a gyakorlatban?
Amikor kiállítasz egy e-nyugtát, az e-pénztárgép azonnal, hivatalos valós idejű adatkapcsolatban továbbítja az adatokat a NAV informatikai rendszerébe, az úgynevezett NAV–I rendszerbe, ami biztosítja az azonnali visszacsatolást is. Neked ezzel nincs külön teendőd: nem kell havi zárásokat küldözgetni, nem kell adatszolgáltatási határidőket számon tartani a nyugták miatt. A bizonylat kiállítása és az adatszolgáltatás egyetlen mozdulat.
E-pénztárgépből kétféle létezik, és technológiai szempontból eltérő alapú működést jelentenek, ami lehetővé teszi, hogy az adott használathoz illő megoldást válaszd:
- a felhőalapú, amely egy okostelefonra vagy tabletre telepíthető alkalmazás;
- és a hardveralapú, amely egy külön készülék, beépített adóügyi egységgel.
A kettő között lentebb részletesen segítünk választani. Mindkettőhöz tartozhat vevői alkalmazás is, amelyben a vásárló a digitális nyugtáit tárolja.
A lényeg a következő: az e-pénztárgép nem egyszerűen egy újabb gép, hanem egy új nyugtaadási rendszer, amelyben a bizonylat elektronikusan születik, és automatikusan a NAV-hoz kerül.
Kinek és mikortól kötelező az e-pénztárgép?
2026. szeptember 1-jétől a kézzel és a számítógéppel kiállított nyugták adatait is elektronikusan be kell küldeni a NAV-nak. A kézi nyugtatömb tehát nem szűnik meg, továbbra is használható. A változás az, hogy a kiállított nyugták adatait a kiállítást követő három naptári napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, napi összesítésben és adómértékenként. Ez történhet a Pénztárgép Portál webes felületén, gépi interfészen keresztül, vagy egyszerűbben az ingyenes ePénztárgép alkalmazással, amely az adatokat automatikusan továbbítja. Az online pénztárgépet használóknak nincs új teendőjük, mert a készülék eddig is küldte az adatokat. Az online pénztárgépek 2028. július 1-ig működhetnek.
Az átállás tehát három lépcsőben zajlik:
| Dátum | Mi történik? | Kit érint? |
|---|---|---|
| 2025. július 1. | Az e-pénztárgép önkéntesen használható | Minden vállalkozás, aki szeretné |
| 2026. szeptember 1. (2026. december 31-ig türelmi idő) | Kötelező a digitális nyugtaadat-szolgáltatás | Minden nyugtaadásra kötelezett, aki nem online pénztárgép használatra kötelezett |
| 2028. július 1. | Az online pénztárgépek kivezetése | Minden online pénztárgépet használó vállalkozás |
Az önkéntes szakasz sem mindenkinek nyílt meg egyszerre: 2025 nyarától először a meghatározott tevékenységi körök, például a kiskereskedelem, a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és a gyógyszertárak élhettek a lehetőséggel, a kör pedig azóta folyamatosan bővül.
Ha most gondolkodsz az átálláson, első lépésként azt ellenőrizd, hogy a te tevékenységed már beléphet-e a rendszerbe, és nézd át a NAV által közzétett alábbi feltételeket és listákat is.
Fontos info: 2026 szeptemberétől nem magát az e-pénztárgépet írja elő a szabály, hanem a nyugták adatainak elektronikus beküldését. Ezt azonban a gyakorlatban a legegyszerűbben e-pénztárgéppel vagy Billingo mobilalkalmazással teljesíted.
A határidőkről és az érintett vállalkozói körről részletes cikket írtunk: nézd meg az e-nyugta bevezetésének határidőit bemutató útmutatónkat.
De ki számít egyáltalán nyugtaadásra kötelezettnek?
Főszabály szerint minden vállalkozás, amely magánszemélyeknek értékesít, és a vevő nem kér számlát, nyugtát köteles adni. Ide tartozik a fodrász, a kozmetikus, az autószerelő, a piaci árus és még sok tízezer kisvállalkozás. A kötelezettség megítélése magyar jogszabályok alapján történik, tehát nem a vállalkozási formától függ: egyéni vállalkozóként, katásként vagy átalányadózóként ugyanúgy érinthet, mint egy kft. esetében.
Kinek nem kell e-pénztárgép?
Nem kell e-pénztárgép annak, aki minden értékesítéséről kivétel nélkül számlát állít ki, mert őt nem terheli nyugtaadási kötelezettség. Nem érinti a változás azt sem, aki kizárólag cégeknek dolgozik, hiszen ott mindig számla készül. Az online pénztárgépet használóknak pedig 2028-ig nincs teendőjük.
Sok szolgáltató választja ma is azt az megoldást, hogy nyugta helyett mindenről számlát ad. Ez teljesen szabályos, cserébe minden vásárlótól el kell kérni a számlázási adatokat, ami lassíthatja a kiszolgálást. Ha ezt az utat járod, a döntés előtt gondold végig a vevőkör türelmét is: egy gyors, pult melletti értékesítésnél a nyugta kényelmesebb megoldás, mint minden alkalommal nevet és címet kérni.
Arról, hogy mikor adhatsz számlát nyugta helyett, és mikor kötelező a nyugta, a nyugtaadás szabályairól szóló cikkünkben olvashatsz részletesen.
Felhőalapú vagy hardveres e-pénztárgép: melyiket válaszd?
A felhőalapú e-pénztárgép egy okostelefonra vagy tabletre telepíthető alkalmazás, míg a hardveres e-pénztárgép egy külön készülék, beépített adóügyi egységgel, és bizonyos esetekben offline működésre is képes. Kisebb forgalmú szolgáltatóknak általában a felhőalapú megoldás elég, nagyobb forgalmú üzleteknek és a jelenleg online pénztárgépre kötelezett vállalkozásoknak a hardveres változat való.
Nézzük a különbségeket:
| Szempont | Felhőalapú e-pénztárgép | Hardveres e-pénztárgép |
|---|---|---|
| Mi kell hozzá? | Okostelefon vagy tablet + alkalmazás + nyomtató | Külön eszköz adóügyi egységgel, amelyhez szükség szerint kapcsolódó eszközök is illeszthetők |
| Kinek való? | Kis forgalmú szolgáltatók, kézi nyugtát kiváltók | Nagyobb forgalmú üzletek, online pénztárgépet cserélők |
| Költség | Az eddig engedélyezett ePénztárgép alkalmazások ingyenesek, a Billingo ePénztárgép applikációja is ingyenes lesz | A készülék ára gyártótól és típustól függ |
| Választhatja online pénztárgépes vállalkozás? | Nem | Igen |
Az utolsó sor kulcsfontosságú: aki jelenleg online pénztárgép használatára kötelezett, az az átmeneti időszakban csak hardveralapú e-pénztárgépre válthat, felhőalapúra nem. Ha viszont eddig kézi nyugtatömböt használtál, szabadon választhatsz, és valószínűleg a felhőalapú lesz a kényelmesebb és olcsóbb út.
Nézzünk néhány tipikus helyzetet.
Egy fodrász, aki eddig kézi nyugtatömbbel dolgozott, jó eséllyel a felhőalapú alkalmazással jár a legjobban: a telefonja már megvan, az app pár perc alatt beüzemelhető, és nincs újabb készülék a pulton.
Egy étterem vagy kiskereskedelmi üzlet, amely ma online pénztárgépet használ, hardveralapú e-pénztárgépben gondolkodhat, ott a nagyobb forgalomhoz igazított, strapabíró készülék a praktikus, mert ilyen környezetben a folyamatos működés különösen fontos szempont. Egy piaci árusnak pedig kifejezetten előny, hogy a felhőalapú megoldással a zsebében hordja a pénztárgépét.
A döntésnél három kérdést tegyél fel magadnak: mekkora a napi tranzakciószámod, van-e már online pénztárgéped, és mennyire fontos, hogy a rendszer összekapcsolódjon a számlázásoddal, készletkezeléseddel. A válaszok szinte kijelölik a megfelelő megoldást.
Hogyan vezesd be az e-pénztárgépet lépésről lépésre?
Az e-pénztárgép bevezetése négy fő lépésből áll: ellenőrzöd az érintettségedet, kiválasztod a megoldást, elintézed a NAV-regisztrációt, majd üzembe helyezed és kipróbálod a rendszert. Az egész folyamat napokban mérhető, nem hetekben, de a határidő közeledtével érdemes nem az utolsó pillanatra hagyni.
- Ellenőrizd, érintett vagy-e. Nézd meg, hogy a tevékenységed nyugtaadásra kötelezett-e, és jelenleg mivel bizonylatolsz: kézi nyugtatömbbel, online pénztárgéppel vagy számlával. Az ellenőrzés során ebből azonnal látszik, hogy a 2026-os vagy a 2028-as határidő vonatkozik-e rád, vagy egyik sem.
- Válassz megoldást. Csak a NAV által engedélyezett e-pénztárgép és vevői alkalmazás használható. Az engedélyezett megoldások aktuális listáját a NAV a honlapján teszi közzé, ezt mindig ellenőrizd választás előtt, mert a kínálat folyamatosan bővül. Mérlegeld a forgalmadat, a meglévő eszközeidet és azt, hogy milyen kiegészítő funkciókra van szükséged, illetve hogy a kiválasztott rendszer segítségével teljesíthetők-e a megfelelő adatszolgáltatási és bizonylatolási feladatok.
- Intézd el a regisztrációt. Az e-pénztárgép üzembe helyezéséhez a NAV-tól kapott üzembe helyezési kód szükséges, amelyet elektronikusan igényelhetsz. A felhőalapú alkalmazásoknál a letöltés után a regisztráció és az aktiválás is online zajlik, jellemzően ügyfélkapus azonosítással.
- Helyezd üzembe, és próbáld ki. Az éles indulás előtt állíts ki próbanyugtát, ellenőrizd az internetkapcsolatot, és tanítsd be a kollégáidat is. A mindennapi nyugtaadási műveletet is érdemes előre begyakorolni, hogy magabiztosan tudják használni. Vedd fel előre a terméktörzsedet is, mert az e-nyugtán tételesen szerepel az eladott termék vagy szolgáltatás neve.
És most jön a lényeg: ha időben lépsz, az átállás nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is. A digitális nyugtaadással eltűnik a papírmunka egy része, a bizonylataid pedig egy helyen, visszakereshetően tárolódnak.
Mennyibe kerül az e-pénztárgép?
Az e-pénztárgép költsége a választott megoldástól függ: a jelenleg engedéllyel rendelkező felhőalapú ePénztárgép alkalmazások ingyenesek és a Billingo ePénztárgép alkalmazása is ingyenes lesz, a hardveres készülékek ára pedig típustól és gyártótól függően változik. Hosszú távon viszont megtakarítást is hoz, mert nincs kötelező éves szervizdíj, a papír- és nyomtatási költségek is csökkennek, a digitális nyugta tárolása pedig környezetbarát megoldás.
Az ePénztárgép alkalmazásokat azok a vállalkozások használhatják, amelyek nem kötelezettek online pénztárgép használatára. Ez a kézi nyugtatömböt kiváltó kisvállalkozásoknak, szolgáltatóknak lehet a legegyszerűbb belépő. A piaci szolgáltatók ennél több funkciót kínálnak: készletkezelést, integrációkat, több felhasználót, ügyfélszolgálatot.
Mivel érdemes kalkulálni a döntésnél?
A felhőalapú megoldások jelenleg ingyenesek, kell hozzájuk egy megbízható okoseszköz és egy blokknyomtató. A hardveres gépnél a készülék árával, ami egyszeri, nagyobb kiadás, valamint az esetleges kiegészítőkkel, például nyomtatóval és más fizetési, kiszolgálási eszközökkel, ha a működésed vagy a vevőid igénye ezt indokolja. Cserébe mindkét esetben kiesik az online pénztárgépeknél megszokott kötelező éves szervizdíj, és a nyugtatömbökre, papírszalagra sem költesz többé.
Számolj azzal is, hogy a költség nem csak a gép vagy az app ára. Az átállásnak van időigénye: regisztráció, betanulás, az új folyamatok kialakítása. Ezért is érdemes hónapokkal a határidő előtt elkezdeni, nem az utolsó héten. A konkrét készülékárakról és havidíjakról mindig az engedélyezett forgalmazók aktuális listájából és más hivatalos forrásból tájékozódj, mert így láthatod, mely megoldások elérhetőek, és a kínálat folyamatosan bővül.
Így működik a gyakorlatban: e-nyugta, papíralapú nyugta és vevői alkalmazás
Az e-pénztárgép párja a vevői alkalmazás. A vásárló a telefonjára telepített appban egy QR-kódot mutat fel, az eladó e-pénztárgépe beolvassa, és az e-nyugta máris megérkezik a vevő alkalmazásába.
Mi van akkor, ha a vevő nem használ ilyen alkalmazást? Semmi gond: kérésére az e-nyugtáról papíralapú másolatot kell adni, így a papíralapú nyugta lehetősége továbbra is megmarad azoknak is, akik nem digitálisan intézik ezt. A rendszer tehát nem teszi kötelezővé a vásárlóknak az okostelefont, csak lehetőséget ad a papírmentes megoldásra.
És mi történik, ha a vásárló mégis számlát kér?
Az e-pénztárgép erre is fel van készítve: e-nyugta mellett egyszerűsített adattartalmú elektronikus számlát is ki tud állítani. A vevői alkalmazásból a vásárló akár az előre elmentett számlázási adatait is átadhatja, így nem kell a pultnál diktálnia a nevét és a címét. A bizonylatolás tehát mindkét irányban gyorsabb lesz, mint papíron.
Az e-nyugta ráadásul nem fakul ki, nem gyűrődik össze, nem vész el a pénztárca mélyén, és digitálisan 10 évig visszakereshető marad. Arról, hogy pontosan mit tartalmaz, és miben különbözik a papírnyugtától meg a számlától, külön cikkben írtunk: minden, amit az e-nyugtáról tudni kell.
Az online pénztárgépek kivezetése: mi vár rád 2028-ig?
Ma több mint 200 ezer online pénztárgép működik az országban Magyarországon, ezek 2013 óta vannak jelen kiskereskedelmi üzletekben, éttermekben, gyógyszertárakban, taxikban. Ezek a gépek 2028. július 1-ig használhatók, addig kell átállni a hardveralapú e-pénztárgépre.
A kivezetés tehát nem egyik napról a másikra történik, hanem hároméves átmenettel. Ez idő alatt a két rendszer párhuzamosan él: az online pénztárgépek a megszokott módon működnek tovább, kötelező éves szervizzel együtt, miközben az e-pénztárgépes kínálat folyamatosan bővül és érik.
Megéri-e korábban váltani? Több érv szól mellette. Az e-pénztárgépnél nincs kötelező éves szerviz, ami évente tízezres tétel géppel együtt. A váltással a papírszalag költsége is kiesik vagy jelentősen csökken. És ami talán a legfontosabb: aki korán vált, az nem a kivezetési határidő előtti rohamban, hanem nyugodt körülmények között, átgondoltan választ gépet. Az e-pénztárgépes és online adatszolgáltatási rendszer 2013 óta segíti a gazdaságfehérítést.
Ugyanakkor kapkodni sem kell. Ha az online pénztárgéped még jól működik, és az éves szervizen túl vagy, nyugodtan kivárhatod a számodra ideális váltási időpontot a 2028-as határidőn belül.
A váltás időzítésénél két gyakorlati szempontot érdemes mérlegelni. Az első a gép életciklusa: ha az online pénztárgéped hamarosan cserére szorulna, felesleges még egyszer beruházni a régi technológiába, ilyenkor logikus rögtön e-pénztárgépre váltani. A második a szezonalitás: kereskedőként vagy vendéglátósként ne a főszezon közepén cseréld le a kasszarendszert, hanem egy nyugalmasabb időszakban, amikor van tér a tanulásra és a hibák javítására, és üzemeltetési szempontból is ez az ideális időzítés.
Gyakori hibák és tévhitek az átállás körül
Az e-pénztárgép körüli bizonytalanság sok tévhitet szült, részben azért, mert a szabályok több lépcsőben, többféle határidővel lépnek életbe, és sok félreértés oka a változó szabályozás, valamint az előírások eltérő értelmezése. Mielőtt döntést hoznál, érdemes ezeket tisztázni, mert a rossz információ vagy felesleges pánikhoz, vagy veszélyes halogatáshoz vezet. Ezek a leggyakoribb tévhitek:
„2026-ban mindenkinek le kell cserélnie a pénztárgépét.” Nem igaz. A 2026. szeptemberi határidő a kézi nyugtát adókat érinti, az online pénztárgépek 2028. július 1-ig használhatók.
„Az e-nyugtához a vevőnek is kötelező lesz az okostelefon.” Nem igaz. A vevő kérésére papíralapú másolatot kell adni az e-nyugtáról.
„Bármelyik nyugta-app megfelel.” Nem igaz. Csak a NAV által engedélyezett e-pénztárgép használható, az engedélyezett megoldások listáját a NAV közzéteszi. Csak ilyen rendszer biztosítja a megfelelést.
„Ez csak újabb költség.” Részben tévhit. A felhőalapú e-pénztárgépek jellemzően ingyenesek, a kötelező éves szerviz pedig megszűnik, így az átállás hosszú távon inkább megtakarítás.
„Ráérek ezzel foglalkozni jövőre.” Ez kockázatos hozzáállás. A kötelezettség 2026. szeptember 1-je óta él, a NAV csak a bírságolással vár 2026. december 31-ig. A türelmi idő tehát nem halasztás, hanem a felkészülésre szánt időszak, amikor a revizorok még tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják a vállalkozásokat. 2027. január 1-jétől viszont már bírság járhat a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatásért. A tapasztalat szerint minden kötelező átállásnál az utolsó hetekben torlódás alakul ki: nehezebb segítséget kapni, lassabb az ügyintézés, és kapkodva születnek a döntések. Érdemes most kiválasztani a megfelelő megoldást, és még a türelmi idő alatt kipróbálni.
A nyugtaadásra vonatkozó előírásokat amúgy sem érdemes félvállról venni, különösen ellenőrzés vagy mulasztás esetén: az elmulasztása akár 2 millió forintos mulasztási bírságot és üzletbezárást is vonhat maga után. A szabályos, digitális bizonylatolás ezért nem csak kényelmi kérdés.
Gyakran ismételt kérdések az e-pénztárgépről
Használhatom a telefonomat e-pénztárgépként?
Igen, ha nem vagy online pénztárgép használatára kötelezett. Ilyenkor egy engedélyezett felhőalapú e-pénztárgép alkalmazást telepítesz a telefonodra vagy tabletedre, regisztrálsz, és máris tudsz e-nyugtát kiállítani magyar nyelvű felületen, a nyugtaadásra szolgáló rendszer pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik.
Kötelező már 2026-ban lecserélni az online pénztárgépemet?
Nem. Az online pénztárgépek 2028. július 1-ig használhatók, és ezek eddig is továbbították az adatokat a NAV-nak. A 2026. szeptember 1-jei határidő azokat érinti, akik kézi nyugtatömbbel vagy számítógéppel állítanak ki nyugtát. Nekik ettől a naptól elektronikusan be kell küldeniük a nyugták adatait a NAV-nak. A nyugtatömb nem szűnik meg, továbbra is használható, csak az adatszolgáltatás kötelező. A bírságolás 2027. január 1-jén kezdődik.
Ingyenesek a felhőalapú ePénztárgép alkalmazások?
Igen, a felhőalapú ePénztárgép alkalmazások jellemzően ingyenesen letölthetőek App Store-ból és Google Play-ből. Azok a vállalkozások használhatják, amelyek nem kötelezettek online pénztárgép használatára.
Kell szervizeltetni az e-pénztárgépet?
Az e-pénztárgépnél nincs kötelező éves felülvizsgálat, szemben az online pénztárgéppel. Szervizelésre csak akkor van szükség, ha azt te magad kéred a forgalmazótól, például meghibásodás esetén. Ez évente jelentős megtakarítást jelenthet.
Mi történik, ha nincs internet az üzletben?
Az e-pénztárgép működéséhez adatkapcsolat szükséges, mert a bizonylatok a NAV rendszerébe kerülnek. Átmeneti hálózati hiba esetén a rendszerek a jogszabályi előírások szerint kezelik az üzemszünetet; egyes hardveralapú megoldások átmenetileg offline működésre is képesek lehetnek, de a NAV-ba történő szabályos adattovábbításról ilyenkor is gondoskodni kell, a tartós internetprobléma viszont megakadályozza a szabályos nyugtaadást, ezért stabil kapcsolatról mindenképp gondoskodj. Jó megoldás lehet a vezetékes net mellé egy mobilnetes tartalék, például a telefonod hotspotja, mert a folyamatos adatkapcsolat biztosítása a szabályos működés feltétele.
Állj át okosan: a bizonylatolás egyszerűbb, mint gondolnád
Az e-pénztárgép bevezetése elsőre ijesztőnek tűnhet, de a lényeg egyszerű: digitális nyugta, automatikus adatküldés, kevesebb papír. Ha időben felméred az érintettségedet, és kiválasztod a hozzád illő megoldást, az átállás pár nap alatt letudható.
Összefoglalva a legfontosabbakat: ha kézi vagy számítógépes nyugtát adsz, 2026. szeptember 1-je óta elektronikusan kell beküldened a nyugták adatait a NAV-nak. Bírság 2027. január 1-jétől járhat, addig a türelmi idő alatt nyugodtan kiválaszthatod és kipróbálhatod a megfelelő megoldást. Ehhez jó eséllyel a felhőalapú e-pénztárgép lesz a barátod. Ha online pénztárgéped van, 2028. július 1-ig kell e-pénztárgépre váltanod. Ha pedig mindenről számlát adsz, hátradőlhetsz, ez a változás nem érint.
A számlázást és a nyugtaadást pedig nem kell külön rendszerekben intézned: a Billingóban a számlák mellett nyugtát és elektronikus nyugtát is kiállíthatsz, a bizonylataid pedig egy helyen, rendezetten várják, hogy a könyvelőd letöltse őket. Nézd meg a Billingo csomagjait, és intézd a bizonylatolást egyszerűen, egy felületen.
