Másodállásban vállalkozás 2026: így indulj el okosan a főállásod mellett

A másodállásban vállalkozás gondolata sokak fejében megfordul: van egy jó ötleted, jól jönne a plusz bevétel, de a biztos fizetést nem mernéd feladni. Jó hírünk van: nem is kell. Ha van legalább heti 36 órás munkaviszonyod, mellékállású egyéni vállalkozóként úgy próbálhatod ki magad, hogy közben a főállásod biztonsága megmarad.

Ráadásul 2026-ban ez pénzügyileg is kifejezetten kedvező: mellékállásban nincs kötelező minimum járulékfizetés, átalányadózóként pedig évi 1 936 800 forint jövedelemig sem szja-t, sem járulékot nem fizetsz.

Ebben a cikkben végigvesszük, ki vállalkozhat másodállásban, milyen vállalkozási formát és adózási módot érdemes választanod, mit szólhat hozzá a munkáltatód, és lépésről lépésre megmutatjuk az indulást is. A végén a leggyakoribb buktatókat is összeszedtük, hogy ne érjen meglepetés.

Ebből az útmutatóból megtudod:

• ki és milyen feltételekkel vállalkozhat másodállásban;
• egyéni vállalkozás vagy cég éri-e meg jobban, és milyen tevékenységgel érdemes indulni;
• milyen járulék- és adószabályok vonatkoznak rád 2026-ban, konkrét számpéldával;
• mit szólhat hozzá a munkáltatód, és hogyan vállalkozhatsz nyugdíj vagy gyermekgondozási ellátás mellett;
• hogyan indulj el lépésről lépésre, hogyan működik a szüneteltetés, és melyek a leggyakoribb buktatók.

Ki vállalkozhat másodállásban?

Másodállásban az vállalkozhat, akinek van legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy nappali tagozaton tanul közép- vagy felsőoktatásban. A legalább 36 óra több munkahelyről is összeadódhat, például két heti 20 órás állásból már összesen heti 40 órád van. Ilyenkor adózási szempontból mellékállású (más szóval másodállású) egyéni vállalkozónak számítasz.

Fontos, hogy csak az aktív jogviszony számít. Ha például egyetemistaként passzív féléven vagy, adózási szempontból már főállású vállalkozónak minősülsz, hiába van hallgatói jogviszonyod. Ugyanez a helyzet, ha a munkaviszonyod fizetés nélküli szabadság miatt szünetel.

A saját jogú nyugdíjasok külön kategóriát alkotnak: ők szintén nem fizetnek minimum járulékot a vállalkozásuk után, sőt bizonyos szempontból még kedvezőbb szabályok vonatkoznak rájuk. Azonban ez a cikk elsősorban a munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett vállalkozókról szól.

Hogy miért számít ennyire ez a besorolás? Mert a főállású és a mellékállású egyéni vállalkozó adó- és járulékterhei jelentősen eltérnek. Nézzük, pontosan miben!

Egyéni vállalkozás indítása vagy cég: melyik éri meg másodállásban?

A legtöbb kezdőnek másodállásban az egyéni vállalkozás a jó választás. Ingyen, online, ügyvéd nélkül elindíthatod, kevés az adminisztráció, és ha nem jön be az ötlet, szüneteltetheted vagy egyszerűen megszüntetheted. Céget (kft-t vagy bt-t) akkor érdemes alapítani, ha az üzlet már bizonyított, és nagyobb volumenben gondolkodsz.

A cégalapítás ráadásul ügyvédet igényel, a kft-hez pedig még 3 millió forint törzstőke is kell, és a működést nem lehet szüneteltetni: a cég akkor is viszi a pénzt (könyvelés, kamarai hozzájárulás, bankköltség, stb.), amikor épp nincs bevételed. A megszüntetése is hosszabb és drágább folyamat.

Az egyéni vállalkozásnak egy komoly hátránya van: a teljes vagyonoddal felelsz a vállalkozás tartozásaiért (csakúgy, mint bt-ként). Kis kockázatú, szolgáltatás jellegű tevékenységnél (például oktatás, tanácsadás, grafika, fotózás, stb.) ez ritkán jelent valódi problémát, de érdemes tudni róla. Ha az egyéni vállalkozás indítása mellett döntesz, a teljes folyamatot néhány perc alatt elintézheted online.

Milyen tevékenységgel éri meg másodállásban vállalkozni?

Másodállásban azok a tevékenységek működnek a legjobban, amelyek kevés induló költséget igényelnek, rugalmasan időzíthetők a főállásod mellé, és nem ütköznek a munkáltatód profiljába. Tipikusan ilyenek a szolgáltatások: oktatás, korrepetálás, tanácsadás, szövegírás, grafika, fotózás, webfejlesztés, könyvelés. szépségipari szolgáltatás, online tartalomkészítés, stb.

Ezeknél a tevékenységeknél ráadásul az adózás is a kezedre játszik: kevés a valós költséged, így a 45 százalékos költséghányados átalányadóval jobban jársz, mintha tételesen számolgatnád a kiadásaidat. Egy laptoppal, néhány eszközzel és pár szoftverrel gyakorlatilag nulláról indulhatsz.

A termékalapú vállalkozás (például kézműves termékek készítése és eladása, webshop) szintén népszerű másodállásban, de itt számolj a készletezéssel, a csomagolással és a szállítással járó plusz idővel és költséggel. Kereskedelmi tevékenységnél viszont jóval magasabb, 90 százalékos költséghányad járhat az átalányadóban, ami tovább csökkenti az adódat.

Két szempontot mindenképp mérlegelj a tevékenység kiválasztásánál. Az egyik az idő: a vállalkozásra jellemzően az estéid és a hétvégéid egy része megy majd el, ezért olyan munkát válassz, aminek a határidőit te kontrollálod. A másik az ÖVTJ-lista: egyes tevékenységek képesítéshez vagy engedélyhez kötöttek, ezt még a bejelentés előtt ellenőrizd.

Kell-e járulékot fizetni másodállású vállalkozóként 2026-ban?

Mellékállású egyéni vállalkozóként 2026-ban nincs kötelező minimum járulékfizetésed, mert a legalább heti 36 órás munkaviszonyod után a járulékokat már megfizeti a munkáltatód. A vállalkozásodban csak a ténylegesen megszerzett jövedelmed után adózol: ha egy időszakban nincs bevételed, nem fizetsz semmit.

Ez a mellékállású státusz legnagyobb előnye. A főállású egyéni vállalkozónak ugyanis akkor is be kell fizetnie a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum) utáni 18,5 százalék tb-járulékot és 13 százalék szochot, ha egy fillér bevétele sincs. 2026-ban ez havonta több mint 100 ezer forint fix teher. Másodállásban ez a kockázat egyszerűen nem létezik.

Talán rémlik, hogy pár éve arról szóltak a hírek: a mellékállású vállalkozóknak is fix havi járulékot kellene fizetniük. Ez egy 2023-as javaslat volt, amely végül nem lépett életbe, így 2026-ban is a kedvező szabály él. Egy adminisztrációs kötelezettség viszont marad: a negyedéves járulékbevallást (az úgynevezett ’58-as bevallást) akkor is be kell adnod, ha nulla a fizetnivalód. A határidő mindig a negyedévet követő hónap 12. napja.

Így néz ki a két státusz egymás mellett (átalányadózó egyéni vállalkozóra, 2026-os szabályokkal):

Melyik adózási forma éri meg 2026-ban másodállásban?

A legtöbb másodállású vállalkozónak 2026-ban az átalányadózás éri meg legjobban. Mellékállásban évi 1 936 800 forint jövedelemig nem fizetsz sem szja-t, sem tb-járulékot, sem szochot, ami az általános, 45 százalékos költséghányaddal számolva nagyjából 3,5 millió forint adómentes bevételt jelent. 2026-ban pontosan 3.521.455 Ft bevételig adómentes a másodállás 45%-os költséghányadnál, 80 %-os költséghányadnál (amibe például egyes feldolgozóipari, építőipari, javítás, stb. tevékenységek tartoznak) pedig 9.684.000 Ft-ig. E fölött is csak a tényleges jövedelmed után adózol.

Az átalányadó lényege, hogy nem kell tételesen elszámolnod a költségeidet: a törvény a bevételed egy részét (általános esetben 45, egyes tevékenységeknél 80 vagy 90 százalékát) automatikusan költségnek tekinti, és csak a maradék számít jövedelemnek. A 45 százalékos költséghányad 2026-os újdonság, korábban 40%-os volt, így idén ugyanakkora bevétel után kevesebb adót fizetsz. Jövőre pedig a 45 százalékos költséghányad várhatóan 50 százalékra fog emelkedni.

Az átalányadó mellékállásban működéséről külön cikkben írtunk részletesen, ahogy az átalányadó adómentes részének kihasználását is részletesen bemutattuk.

És a többi lehetőség? Röviden:

• Vállalkozói szja (tételes költségelszámolás): akkor éri meg, ha sok a valódi, számlával igazolható költséged, például alapanyagot vásárolsz vagy eszközparkot építesz. Itt a nyereség után 9 százalék vállalkozói szja-t, majd az ezután megmaradt összeg után 15 százalék osztalékadót (és a szocho-plafonig 13 % szochot) fizetsz.
• KATA: mellékállásban nem választható. 2022 óta kisadózó csak olyan főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, aki kizárólag magánszemélyeknek számláz.
• Alanyi adómentesség (áfa): adózási formától függetlenül érdemes választanod induláskor, ha az éves bevételed várhatóan 20 millió forint alatt marad és jellemzően magánszemélyeknek számlázol. Így nem kell áfát felszámítanod és áfabevallást készítened, de a megfelelő forma kiválasztásánál a személyes körülményeidet is figyelembe kell venni.

Egy tétel biztosan marad: a helyi iparűzési adó. Ezt mellékállásban is fizetned kell a székhelyed és telephelye(i)d szerinti önkormányzatnak, de 25 millió forint bevétel alatt választhatod az egyszerűsített, sávos formát, ami minimális adminisztrációt jelent.

Számoljunk: ennyit fizetsz 3 millió forint bevétel után

A szabályok akkor válnak kézzelfoghatóvá, ha forintosítjuk őket. Vegyünk egy tipikus példát: mellékállású átalányadózó vagy, általános (45 százalékos) költséghányaddal, és évi 3 millió forintot számlázol ki.

A jövedelmed a bevétel 55 százaléka, vagyis 1 650 000 forint. Ez az 1 936 800 forintos adómentes kereten belül van, ezért szja-t, tb-járulékot és szochot egyáltalán nem fizetsz. Átalányadózásnál a tevékenységtől függően különböző költséghányadok léteznek, és speciális esetekben 80%-os vagy 90%-os kulcs is alkalmazható, ami a bevételből levonható költségeket érinti. Az egyetlen tényleges közterhed a helyi iparűzési adó, ami az egyszerűsített, sávos formában ennél a bevételnél évi 0-50 ezer forint (a településeden érvényes hipa-kulcstól függően).

Most nézzük ugyanezt főállású vállalkozóként. Az szja itt is nulla lenne, viszont a minimum járulékok élnek: minimálbérrel számolva havi kb. 101 700 Ft, azaz évi több mint 1,2 millió forint tb-t és szochot fizetnél be ugyanennyi bevétel mellett. Ez a különbség mutatja meg igazán, miért éri meg a másodállásban való vállalkozás a kipróbálás fázisában.

És mi van, ha jobban megy az üzlet, és átléped a mentes keretet? Akkor sem történik dráma: csak a keret feletti jövedelemrész után fizetsz adót. Évi 5 millió forint bevételnél például a jövedelmed 2 750 000 forint, amiből 813 200 forint az adóköteles rész. Erre jön 15 százalék szja, 18,5 százalék tb-járulék és 13 százalék szocho, összesen 378 138 forint évente: a teljes bevételednek ez is csak körülbelül 7,6 százaléka.

A példák tájékoztató jellegűek, a pontos összeg a tevékenységedtől és a kedvezményeidtől (például családi adókedvezmény) is függ. A saját számaidat érdemes könyvelővel is átnézetned. A pénzügyi tervezés segítségével jobban követhetők a rendszeres költségek és az adminisztrációhoz kapcsolódó költségek is. A helyi iparűzési adó mértéke pedig legfeljebb az adó alap 2% lehet, így ezzel is számolnod kell. Ezen kívül még évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulás fizetési kötelezettséged is van.

Munkajog: ezt gondold át a munkáltatóddal kapcsolatban

A törvény nem tiltja, hogy munkaviszony mellett vállalkozz, de a Munka Törvénykönyve szerint nem veszélyeztetheted a munkáltatód jogos gazdasági érdekeit. A gyakorlatban ez két dolgot jelent: nem vállalkozhatsz a munkáltatód konkurenciájaként, és a vállalkozásod nem mehet a munkád rovására.

Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből az is levezethető, hogy a vállalkozásindításról érdemes (sok jogász szerint kötelező) tájékoztatnod a munkáltatódat. Nézd át a munkaszerződésedet és a belső szabályzatokat is: sok cég kifejezetten rendelkezik a további jogviszonyokról, és előírhatja az előzetes bejelentést vagy engedélyeztetést.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra, akik alapesetben nem is létesíthetnek további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, valamint a közszférában dolgozókra, ahol külön engedélyezési rend él. Ha a tevékenységed teljesen távol áll a munkáltatód profiljától, jellemzően nincs akadály, de a jó viszony (és a saját biztonságod) érdekében mindig tisztázd a helyzetet írásban, még az indulás előtt.

Vállalkozás nyugdíj, GYED vagy GYES mellett

Nem csak munkaviszony mellett lehet kedvezően vállalkozni: a nyugdíjasokra és a gyermekgondozási ellátásban részesülőkre is külön, sok esetben kedvező szabályok vonatkoznak. Itt viszont már fontosak a részletek.

A saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó úgynevezett „kiegészítő tevékenységet folytató”-nak számít: nem biztosított, ezért sem tb-járulékot, sem szochot nem fizet, csak 15 százalék szja-t az adómentes rész feletti jövedelme után. Még a negyedéves járulékbevallás sem terheli. A vállalkozás nyugdíj mellett részletes szabályairól külön cikkünkben olvashatsz.

GYED mellett szintén nem vonatkozik rád a minimum járulékfizetés, akkor sem, ha személyesen dolgozol a vállalkozásodban: a tényleges jövedelmed után adózol. GYES mellett viszont csak akkor mentesülsz, ha a tevékenységet nem személyesen végzed (mert például van munkavállalód, aki a vállalkozással kapcsolatos teendőket ellátja). Ha magad is dolgozol benne, akkor a minimum járulékokat meg kell fizetned.

Egy gyakori félreértés: ha a munkaviszonyod fizetés nélküli szabadság miatt szünetel (például GYES alatt), az a heti 36 órába nem számít bele, tehát a munkaviszonyod alapján nem leszel mellékállású. Ezek a helyzetek annyira egyediek, hogy indulás előtt mindenképp beszéld át a könyvelőddel.

Vállalkozás indítása másodállásban lépésről lépésre

Ha a feltételek adottak, maga az indulás meglepően gyors. Így néz ki a folyamat 2026-ban:

1. Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítás: enélkül nem megy az online ügyintézés, ezért ha még nincs, először ezt intézd el.
2. Bejelentés a NAV online felületén (https://ugyfelportal.nav.gov.hu/) lévő Vállalkozói Ügysegéden: az egyéni vállalkozás indítása díj- és illetékmentes, és a 2026 februárjától megújult felületen néhány perc alatt kitölthető.
3. Tevékenységi körök kiválasztása: az ÖVTJ-kódok közül válaszd ki a fő- és melléktevékenységeidet (https://www.ksh.hu/osztalyozasok_ovtj25). Ellenőrizd, hogy a tevékenység nem engedély- vagy képesítésköteles-e. (Ebben segítségedre lehet a https://kavir.mkik.hu/search oldal.)
4. Adózási nyilatkozatok: itt jelölöd be az átalányadózást és az alanyi adómentességet, valamint azt, hogy a tevékenységet mellékállásban végzed. A biztosítotti bejelentést 2026-tól a NAV hivatalból intézi, ezzel már nincs dolgod.
5. Iparűzési adó: a NAV-bejelentés alapján a székhelyed és – ha van – a telephelyeid szerinti önkormányzatnál is nyilvántartásba kerülsz; az egyszerűsített, sávos adózást az éves hipa-bevallásban választhatod.
6. Számlázás beállítása: az első bevételed előtt regisztrálj egy online számlázó programba, kösd össze a NAV-val egy technikai felhasználó kód beillesztésével; így biztosíthatod, hogy minden számlád automatikusan beérkezzen a NAV-hoz, és ne az adminisztrációval teljen a szűkös időd.

Egy tippünk van még: már az indulás előtt beszélj egy könyvelővel. Mellékállásban az adózás viszonylag egyszerű, de egy kb. egy órás konzultáció sok későbbi hibától megvéd.

Mi történik, ha szüneteltetnéd a vállalkozásod?

Az egyéni vállalkozást legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltetheted, ingyen, online, a NAV felületén. A szünetelés alatt nem végezhetsz vállalkozói tevékenységet és számlát sem állíthatsz ki, cserébe a teljes egészében szünetelő negyedévekre bevallást sem kell beadnod. Ha 3 év után sem indítod újra, a vállalkozásod automatikusan megszűnik.

Mellékállásban a szüneteltetésnek kisebb a tétje, mint főállásban, hiszen fix járulékterhed amúgy sincs. Mégis hasznos lehet a szüneteltetés, ha hosszabb ideig biztosan nem vállalsz munkát, hiszen megspórolod a nullás bevallásokat, és az iparűzésiadó-kötelezettséged is szünetel 180 nap után.

Két dologra figyelj. A szünetelés legkorábban a bejelentést követő naptól él, és a kezdőnapja utólag nem módosítható. Az átalányadó bevételi értékhatárát (ami 2026-ban 38 736 000 Ft/év) pedig a működés napjaira arányosítva kell számolnod, tehát fél év szünetelés mellett a keret is nagyjából feleződik.

Mire figyelj másodállású vállalkozóként? A leggyakoribb buktatók

A legtöbb gond abból adódik, hogy a mellékállású státusz nem örökre szól: ha megszűnik a heti legalább 36 órás munkaviszonyod, akár egyetlen napra is főállású vállalkozóvá válsz, és arra az időszakra beugrik a minimum járulékfizetés. Emellett a bevételi kereteket és a számlaadási kötelezettséget is folyamatosan figyelned kell.

A munkahelyváltás a klasszikus csapda. Ha pénteken kilépsz a régi helyedről, és csak hétfőn jelentenek be az újba, a közte lévő napokra főállású vállalkozó leszel, minimum járulékfizetéssel és bejelentési kötelezettséggel. Ilyen helyzetben időzítsd okosan a váltást, vagy egyeztess előre a könyvelőddel.

A másik visszatérő hiba a keretek szem elől tévesztése. Háromféle határt érdemes követned: az átalányadó szja-mentes jövedelemrészét (2026-ban 1 936 800 forint), az alanyi adómentesség 20 millió forintos értékhatárát és az átalányadózás bevételi plafonját (38 736 000 forint/év). A Billingo Átalányadó Asszisztense automatikusan figyeli a kereteidet, az átalányadó kalkulátorral pedig előre kiszámolhatod a várható adódat.

Végül a legalapvetőbb szabály: minden bevételről számlát vagy nyugtát kell adnod, a mellékes, hobbi jellegű munkákról is. A NAV az online számlaadatokból mindent lát, ezért a „majd egyszer leszámlázom” hozzáállás gyorsan bírsághoz vezet.

És egy nem adózási, de legalább ilyen fontos buktató: az időd. Két helyen helytállni hosszú távon csak tudatos beosztással megy, ezért határozd meg előre, heti hány órát szánsz a vállalkozásra, és vállalj ennyihez igazodó mennyiségű munkát. Ha a „mellékes” rendszeresen az alvásod vagy a főállásod rovására megy, az előbb-utóbb mindkét helyen problémát okoz.

Vágj bele okosan!

A másodállásban vállalkozás 2026-ban az egyik legkisebb kockázatú módja annak, hogy kipróbáld az ötletedet: a főállásod biztonsága megmarad, fix járulékteher nincs, és az átalányadó adómentes sávjával jelentős bevételig gyakorlatilag adómentesen működhetsz. A siker kulcsa a tudatos indulás: tisztázd a munkajogi helyzetedet, válaszd ki a hozzád illő adózási formát, és tartsd szemmel a kereteidet.

Ne hagyd, hogy az adminisztráció elvegye az amúgy is kevés szabadidődet: a Billingoval percek alatt kiállítod a számláidat, az asszisztensek pedig a kereteket és a bevallási határidőket is követik helyetted. Így arra koncentrálhatsz, amiért az egészet elkezdted: a vállalkozásodra. Adózási kérdésekben pedig mindig érdemes könyvelővel is egyeztetned.

Gyakran ismételt kérdések a másodállásban vállalkozásról

Mikor számít valaki mellékállású egyéni vállalkozónak?

Akkor, ha az egyéni vállalkozása mellett van legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy nappali tagozaton tanul közép- vagy felsőoktatásban. A 36 óra több munkaviszonyból is összeadható. Passzív félév vagy fizetés nélküli szabadság idején a kedvezmény nem jár, ilyenkor a vállalkozó főállásúnak minősül.

Mennyi bevételig adómentes a másodállásban vállalkozás 2026-ban?

Mellékállású átalányadózóként 2026-ban évi 1 936 800 forint jövedelemig nem fizetsz szja-t, tb-járulékot és szochot. Összehasonlításképp 2025-ben 1 744 800 Ft-ig voltak adómentesek a másodállású vállalkozók. A 45 százalékos költséghányaddal idén ez 3 521 455 forint bevételnek felel meg, míg átalányadózás esetén 2025-ben 2 908 000 Ft volt az adómentes bevételi határ. A helyi iparűzési adót azonban ekkor is meg kell fizetned.

Be kell-e jelentenem a munkáltatómnak, hogy vállalkozást indítok?

A Munka Törvénykönyve kifejezett bejelentési kötelezettséget nem ír elő, de az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből ez levezethető, és a munkaszerződésed vagy a céges szabályzat elő is írhatja. A munkáltatód megtilthatja a vállalkozást, ha az a jogos gazdasági érdekeit sérti, például konkurens tevékenységnél. A legbiztosabb, ha előre, írásban tisztázod.

Lehetek-e katás másodállású vállalkozóként?

Nem. 2022 szeptembere óta a katát kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, aki csak magánszemélyeknek számláz. Ha főállás mellett vállalkozol, a KATA szóba sem jöhet; a legtöbb esetben az átalányadózás lesz a kedvező alternatíva.

Mi történik, ha megszűnik a főállásom a vállalkozás mellett?

A munkaviszonyod megszűnését követő naptól főállású egyéni vállalkozóvá válsz, még akkor is, ha csak néhány napról van szó két munkahely között. Ettől kezdve a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után meg kell fizetned a tb-járulékot és a szochot. A változást a NAV felé is jelezned kell, ezért munkahelyváltás előtt egyeztess a könyvelőddel.