Mikor jobb adószámos magánszemélynek lenni, mint egyéni vállalkozónak?

Először is nézzük meg, hogy mit is takar az adószámos magánszemély kifejezés.

A számlázáshoz nem feltétlenül szükséges egyéni vállalkozást indítanod vagy céget alapítanod. Van egyszerűbb megoldás is! Magánszemélyként ugyanis kiválthatsz adószámot a NAV-nál és ezzel jogosultságot szerzel arra, hogy számlákat állíts ki.

Tehát adószám birtokában végezhetsz gazdasági tevékenységet, például foglalkozhatsz bérbeadással, vagy vállalhatsz megbízási szerződéses munkákat.

Kiknek érdemes az adószámos magánszemély formát választaniuk?

Mielőtt az adószámos magánszemély forma mellett döntesz, konzultálj könyvelővel vagy adótanácsadóval, hiszen nem minden tevékenység végezhető ily módon. Jelenleg sajnos nincs pontos lista arról, hogy mely tevékenységek tartoznak ebbe a körbe.

Ezzel kapcsolatban elsősorban az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.), és más jogszabályok nyújtanak segítséget.

A szabályozást olvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy Magyarországon természetes személy üzletszerű, rendszeres jelleggel, nyereség- és vagyonszerzési célú, saját gazdasági kockázatvállalás melletti gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet csak.

Hogy miért? Hiszen a tevékenységek nagy részére igaz a rendszeresség, az üzletszerűség és a vagyonszerzési cél.

Ugyanakkor a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy bizonyos tevékenységet kizárólag egyéni vállalkozóként lehet végezni. Ezt alapul véve a magánszemélyt nem lehet arra kötelezni, hogy egyéni vállalkozást indítson. Ennek feltétele az, hogy ne rendszeresen, hanem alkalomszerűen végezze a tevékenységet.

Ideális lehet számodra az adószámos magánszemély státusz, ha:

• a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a tevékenységed egyéni vállalkozáshoz kötött
• van biztosítási jogviszonyod (pl. munka mellett másodállásban vállalnál megbízásokat)
• tevékenységed folytatásához nincs szükség engedélyre

A legtöbb esetben szellemi szabadfoglalkozásúak, oktatók, művészek, bérbeadók, szálláshely-szolgáltatók választják ezt a formát.

Mik a legfontosabb különbségek az egyéni vállalkozói tevékenység és az adószámos magánszemély között?

Az egyik legfontosabb különbség, hogy egyéni vállalkozóként a számla kiállítását követően a teljes összeget megkapod.

Adószámos magánszemély esetében azonban a megbízódnak, kifizetődnek adólevonási, bevallási, befizetési kötelezettsége keletkezik és a levonásokkal csökkent összeget fizeti ki számodra. Minden levonásról igazolást kapsz. Az egyéni vállalkozó ezzel szemben bár megkapja a teljes összeget, viszont saját maga köteles az őt terhelő az adókat és járulékokat megfizetni.

Míg egyéni vállalkozóként iparűzési adót és kamarai hozzájárulást vagy köteles fizetni, adószámos magánszemélyként mentesülsz ezek alól.

Vállalkozás híján sokkal szűkösebbek a költségelszámolási lehetőségek. Nem számolható el például vállalkozói kivét és az értékcsökkenés leírása is korlátozottan érvényesíthető.

Az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység előnyei és hátrányai

Előnye

• elszámolhatóak a költségek, ugyanakkor nem kell vállalkozást alapítani
• nyilatkozhatsz a költségelszámolás mértékéről, ezzel növelheted a cash flow-t
• nem kell iparűzési adót és kamarai hozzájárulást fizetned
• ha nincs jövedelmed, nincs fizetési kötelezettséged sem

Hátránya

• adószámmal rendelkező magánszemélyként kevesebb költséget tudsz elszámolni, mint egyéni vállalkozóként
• nem számolhatsz el kivétet és korlátozott az értékcsökkenési leírás elszámolása
• nincs lehetőséged veszteség-elhatárolásra, azaz azt a következő év(ek)ben jelentkező nyereséggel szemben nem számolhatod el

Milyen tevékenységekkel lehetek egyéni vállalkozó, és mik a kivételek?

Az Szja tv. az alábbiak szerint határozza meg, hogy kik minősülnek egyéni vállalkozónak:

a) azok a természetes személyek, akiket az egyéni vállalkozókról vezetett közhiteles nyilvántartásban bejegyeznek;
b) egyéni közjegyzők;
c) önálló bírósági végrehajtók;
d) egyéni szabadalmi ügyvivők;
e) állatorvosok 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény pedig azokat a tevékenységeket határozza meg, ahol nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat.

Ezek az alábbiak:

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
• az ügyvédi tevékenység,
• a közjegyzői tevékenység,
• az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

A Szja tv. úgy fogalmaz, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

• az ingatlan-bérbeadási, 
• az egyéb szálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.

Az egyéni vállalkozás indításáról és feltételeiről itt írtunk korábban >>

Adószámos magánszemély adózása

Adószámos magánszemélyekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírásai vonatkoznak. Az Szja tv. szerint az adószámos magánszemély tevékenysége önálló tevékenységnek minősül, így az erre vonatkozó szabályok szerint adózza le jövedelmét.

Fontos különbséget tenni a bevétel és a jövedelem között, ugyanis a jövedelem az, ami adóköteles.

Jövedelem = Bevétel - Költség

Adószámos magánszemélyként nincs lehetőséged veszteségelhatárolásra. Ez azt jelenti, hogy az év során maximum annyi költséget vonhatsz le, amennyi a bevételed volt.

Személyi jövedelemadó

Bevételeidről, költségeidről, jövedelmedről évente egyszer - az adóévet követő év május 20-ig - személyi jövedelemadó bevallást kell készítened. Az adószámos magánszemély SZJA bevallása ugyanazon a nyomtatványon keresztül történik, mint a más bevételeié (pl. munkabér).

Jövedelmedet a személyi jövedelemadó szempontjából kétféleképpen lehet meghatározni:

• átalány költséghányad (10%-os) alkalmazásával, vagy
• tételes költségelszámolással

Mindkét esetben 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. 

Adószámos magánszemélynek lehetőséged van különböző kedvezményeket igénybe venni és ezzel csökkenteni a befizetendő adó összegét (pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye stb.). 

Hogyan történhet a költségelszámolás?

• Átalány költségelszámolás - A bevételből számlák gyűjtése nélkül elszámolható költségként annak 10%-a, így a bevétel 90%-a adóköteles. Ezt akkor érdemes választanod, ha olyan jellegű tevékenységet végzel, amely nem túl költségigényes (pl. oktatás, bérbeadás, szolgáltatás). Ekkor ugyanis a tételes költségek előreláthatólag nem fogják elérni a bevételeid 10 %-át.
• Tételes költségelszámolás - Ebben az esetben a bevételekből levonásra kerülnek a bizonylatokkal - pl. számla, szerződés, átvételi elismervény stb. - igazolt költségek. A levonható költségek listáját a Szja tv. 3. számú melléklete tartalmazza. Amekkora összeg marad a költségek levonása után a bevételeidből, az lesz az adóalapod, ami után adóznod kell.

Ha a megbízód vállalkozás, vagy más szervezet, akkor költségnyilatkozatod alapján a megbízási díjadból levonja a közterheket és azokat tovább utalja a NAV-nak.

Neked csak a nettó összeget fizeti ki. Ha tételes költségelszámolásról nyilatkoztál, akkor a kifizető maximum a bevétel 50 %-át veheti figyelembe költségként a közterhek levonásánál.

Amennyiben adóbevallásodban ennél több költséget vehetsz figyelembe, akkor több közterhet vontak le tőled. A különbözetet bevallásodban igényelheted vissza.

Az adóévben minden önálló tevékenységből származó bevételnél a költségelszámolást tekintve azonos módszert kell alkalmazni.

Amennyiben év közben a 10% költséghányad alkalmazását választottad, akkor az adóbevallásban áttérhetsz a tételes költségelszámolásra. Azonban, ha év közben tételes költségelszámolással éltél, akkor az adóbevallásban ehelyett a 10% költséghányadot nem számolhatsz el.

Milyen járulékokat kell fizetned adószámos magánszemélyként?

Amennyiben a megbízási díjból számított jövedelem összege:

• eléri a naptári évre vonatkozó minimálbér 30%-át, 
• vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét,

akkor az SZJA mellett járulékfizetési kötelezettséged is keletkezik. 

Amennyiben tehát eléred a 30%-ot, biztosítottá válasz és a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, melyet a 20T1041-es nyomtatványon kell megtennie.  

Ha biztosítottá válsz, akkor az alábbi adót és járulékokat kell fizetned: 

•  15% személyi jövedelemadó,
• 18,5 % társadalombiztosítási járulék (2020. július 1-től)

Áfa fizetés

Ha a tervezett értékesítéseid göngyölített ellenértéke éves szinten nem haladja meg a 12 millió forintot, érdemes alanyi adómentes adózási módot választanod. Ebben az esetben nem kell a bevételeid után áfát fizetned és áfa bevallást készítened.

Amennyiben gazdasági tevékenységed év közben kezded meg, akkor a 12 milliós forintos értékhatárt a működés naptári napjai alapján arányosítani kell.

Nyilvántartások vezetése

Adószámos magánszemélyként bevételi nyilvántartást kell vezetned, ha 10 %-os költséghányadot érvényesítesz.

Tételes költségelszámolás esetében bevételi és kiadási nyilvántartásra lesz szükséged. Az ily módon szerzett bevételt a személyi jövedelemadó bevallás ‘önálló tevékenységből származó jövedelem’ sorában kell feltüntetni.

Hogyan tudok adószámos magánszemélyként számlát kiállítani?

Adószámos magánszemélyként is alanya vagy az áfának, minden teljesített ügyletedről számlát kell kiállítanod, ha nem mentesülsz a számlázási kötelezettség alól.

Attól függetlenül, hogy a kifizetőnek minősülő megbízódnak számlát állítasz ki,  a kifizetőnek adólevonási, bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezik. Ezért tőle már csak a leadózott összeget kapod meg és egy igazolást, mely alapján az éves bevallásodban feltüntetheted az abban szereplő adatokat.

Hogyan regisztrálj a Billingóba adószámos magánszemélyként?

Billingo fiókot itt tudsz regisztrálni >>

Mindössze arra kell figyelned, hogy a regisztráció során a cégnévhez a nevedet írd be. Nem kell bepipálnod, hogy ‘egyéni vállalkozó vagyok’, illetve a cégadatoknál sem kell jelölnöd egyik lehetőséget sem (kisadózó vagyok, egyéni vállalkozó vagyok, pénzforgalmi elszámolású vagyok).

Adószámos magánszemély - számla kiállítása: hogyan csináld a Billingóban?

Ugyanúgy hozhatod létre számláidat, mint egyéni vállalkozóként vagy céges ügyfélként. Nézzük meg most ennek a lépéseit.

Számla létrehozása

A SZÁMLÁK menüpont „ÚJ SZÁMLA” ikonjára kattintva állíthatod ki számláidat, melyet a jobb felső sarokban találsz.

Kinek szól a számla?

Itt megadhatod Partnered pontos nevét, címét (ország, irányítószám, város, cím), adószámát/közösségi (EU) adószámát, e-mail címét és telefonszámát.

Ha Billingón keresztül küldöd a számlát, minden esetben add meg partnered helyes e-mail címét, melyre a számláját szeretnéd kiküldeni.

A partner adatoknál a Cégjelző Céginformációs Rendszer adatbázisából felajánlja a cégeket/egyéni vállalkozókat. A partner nevéhez adószámot is beírhatsz, így is megtalálja a rendszer a partnert.  

Számla adatai

A program automatikusan megadja az adott napot számla keltének. Beállíthatod a teljesítés időpontját; és fizetési határidejét dátum, illetve a hátralévő napok számának jelzésével is. Ha a fizetés módjának a készpénz / bankkártya / kompenzáció / kupon / utalvány közül valamelyiket választod, akkor a fizetési határidő a mai nap lesz, nem szerkeszthető.

Ezt követően manuálisan állítható a számla nyelve, illetve pénzneme is. Nyelv esetén a rendszer a magyar, német, angol, francia, horvát, olasz, román, szlovák nyelvű számlát ajánlja fel, a pénznem esetén pedig számos, nemzetközileg elismert fizetőeszközt jelölhetünk meg.

Ezután lehetőségünk van a végösszeg kerekítésének beállítására is.

Mit számlázol

Itt veheted fel, állíthatod be soros elrendezéssel számlázandó termékeidet, szolgáltatásaidat, illetve azok adatait.

A helyes számlázáshoz szükséges megadnod a Tétel nevét, szükség esetén a besorolási számát.

Az „EGYSÉGÁR” megadása esetén fontos beállítanod, hogy bruttó, vagy nettó formában kívánod megadni az összeget, melyet ezt követően egyszerűen felvihetsz a neki kialakított mezőbe, az előzőleg általad beállított pénznemnek megfelelően.

Az „ÁFA” legördülő sáv segítségével pedig megadhatod az általad kiállított számlára vonatkozó ÁFA értéket. A Beállításokban tudsz felvenni olyan ÁFA értéket, ami nem szerepel a listában. Ha alanyi adómentes státuszban vagy, állítsd be az AAM rövidítést. Egyéb esetben a 27%-os adókulcsot.

A „MENNYISÉG/MENNYISÉGEGYSÉG” oszlopban egyértelműen a tételek mennyiségét jelölheted (pl. db, óra).

A számla tételei összesen

Itt ellenőrizheted az általad kitöltött mezők alapján a nettó számla pontos, illetve kerekített értékét (ÁFA nélküli összeg); az ÁFA értékét összesen, és a fizetendő bruttó végösszeget is.

Nincs még Billingo fiókod?
Regisztrálj egyet!

Gyakran ismételt kérdések

Kell-e adószámos magánszemélyként iparűzési adót fizetni?

Nem szükséges helyi adókat, így iparűzési adót sem fizetni.

Hogyan kell az alanyi adómentesség értékhatárát meghatározni, ha év közben lettem adószámos magányszemély?

Az alanyi adómentességet az adószám igénylésének idejéhez mérten arányosan kell számolni.  Az alanyi adómentesség értékhatára jelenleg 12 millió forint. Tehát ha október 1-jén kapod meg az adószámodat, akkor a bevételeid nem haladhatják meg a 3 millió forintot az adott évben.

Ha szeretnél még több hasznos és érdekes cikket olvasni vállalkozásról, számlázásról, kattints ide! >>