Átalányadónál érvényesíthető SZJA kedvezmények

Az átalányadózás rendszerébe 2022-től beépített adómentes sáv eleve kedvezőbbé teszi ezt az adónemet a már most is eszerint adózó vállalkozók számára, és emellett még sokak számára vonzóbbá válhat a speciális adózási mód. Főleg, ha az SZJA rendszerében jelenleg elérhető kedvezmények valakire vonatkoznak, de esetleg most nem tudja kihasználni azokat (pl. mert katásként adózik).

Ha valaki jogosult bármelyik kedvezményre, és azt nem tudja megosztani mással, akkor nem árt matekozni kicsit, hogy vajon átalányadózóként hogyan is járna, ha ezt kihasználná. Megosztani egyébként is csak a családi adó- és járulékkedvezményt, valamint az első házasok kedvezményét lehet az alábbiak közül. Nézzünk konkrét példákat a konkrét kedvezményekre!

FONTOS: Ez a cikk a 2022-es szabályokkal foglalkozik, de mivel egyelőre nincs 2022-es minimálbérünk, ezért mindenképpen frissülni fog, amikor azt hivatalosan is kihirdetik. Mindenesetre addig is én ebben a blogbejegyzésben már a 200.000 Ft-os minimálbérrel és 260.000 Ft-os garantált bérminimummal számoltam a példáimban, illetve az ezekhez beígért 13%-os szochót vettem alapul.

Megtaláltál már minket Facebookon?
Csatlakozom a Billingo Átalányadó Asszisztens csoporthoz

Személyi kedvezmény

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 40%) = 6.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 6.000.000 – 1.200.000 = 4.800.000 Ft

SZJA: (4.800.000 x 15%) - (12 x 10.000) = 600.000 Ft (a kedvezmény havonta a minimálbér egyharmadára eső SZJA, azaz 200.000/3*15%)

TB járulék: 4.800.000 x 18,5% = 888.000 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.800.000 x 13% = 624.000 Ft

Iparűzési adó: (6.000.000 x 1,2) x 2% = 144.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad: 10.000.000 – 600.000 – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 7.744.000 Ft

Konklúzió: egy átlagos tevékenységet végző vállalkozónál (40%-os költséghányad) évi nettó 10 millió Ft-os bevételt feltételezve, valamint az adómentes részt is figyelembe véve tisztán adózott jövedelemként 7.744.000 Ft maradhat meg év végén.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 40%) = 6.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 6.000.000 – 1.200.000 = 4.800.000 Ft

SZJA:  SZJA: (4.800.000 – (12 x 433.700)) x 15% = 0 Ft (előző év júliusi KSH szerinti bruttó átlagkereset mértékéig élveznek személyi jövedelemadó mentességet a fiatalok a 25. életévük betöltésének hónapjáig)

TB járulék: 4.800.000 x 18,5% = 888.000 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.800.000 x 13% = 624.000 Ft

Iparűzési adó: (6.000.000 x 1,2) x 2% = 144.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad: 10.000.000 – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 8.344.000 Ft

Konklúzió: egy átlagos tevékenységet végző fiatal vállalkozónál (40%-os költséghányad) évi nettó 10 millió Ft-os bevételt feltételezve, valamint az adómentes részt is figyelembe véve tisztán adózott jövedelemként 8.344.000 Ft maradhat meg év végén.

Első házasok kedvezménye

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 40%) = 6.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 6.000.000 – 1.200.000 = 4.800.000 Ft

SZJA: (4.800.000 x 15%) - (12 x 5.000) = 660.000 Ft (a kedvezmény havonta 33.335 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA)

TB járulék: 4.800.000 x 18,5% = 888.000 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.800.000 x 13% = 624.000 Ft

Iparűzési adó: (6.000.000 x 1,2) x 2% = 144.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad: 10.000.000 – 660.000 Ft – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 7.684.000 Ft

Konklúzió: egy átlagos tevékenységet végző vállalkozónál (40%-os költséghányad) évi nettó 10 millió Ft-os bevételt feltételezve, valamint az adómentes részt is figyelembe véve tisztán adózott jövedelemként 7.684.000 Ft maradhat meg év végén.

Négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye (NÉTAK)

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 40%) = 6.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 6.000.000 – 1.200.000 = 4.800.000 Ft

SZJA: 0 Ft (teljes személyijövedelemadó mentességet élveznek a 4 vagy többgyermekes anyák)

TB járulék: 4.800.000 x 18,5% = 888.000 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.800.000 x 13% = 624.000 Ft

Iparűzési adó: (6.000.000 x 1,2) x 2% = 144.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad: 10.000.000 – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 8.344.000 Ft

Konklúzió: egy átlagos tevékenységet végző 4 gyermekes vállalkozónőnél (40%-os költséghányad) évi nettó 10 millió Ft-os bevételt feltételezve, valamint az adómentes részt is figyelembe véve tisztán adózott jövedelemként 8.344.000 Ft maradhat meg év végén.

Illetve amennyiben mind a 4 gyermeke jogosítja ezt az anyukát családi adókedvezményre (nem felnőttek még a gyerekek), amit mondjuk csak ő tud igénybe venni (mert pl. apukának nincs SZJA köteles jövedelme vagy épp külföldön dolgozik), akkor akár 9.232.000 Ft is a zsebében maradhat. Ugyanis 4 gyermekre tekintettel havi 132e Ft-nyi adókedvezmény jutna, ami a TB járulékából is igénybevehető, tehát azt sem kell fizetnie. Ráadásul ekkora bevételnél még marad 696e Ft-nyi adókedvezmény, amit ő már nem is tud kihasználni, viszont házastárssal/élettárssal megosztható.

Családi kedvezmény

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 40%) = 6.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 6.000.000 – 1.200.000 = 4.800.000 Ft

SZJA 1 gyermek esetén: (4.800.000 x 15%) - (12 x 10.000) = 600.000 Ft (a kedvezmény havonta 66.670 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA)

SZJA 2 gyermek esetén: (4.800.000 x 15%) - (12 x 40.000) = 240.000 Ft (a kedvezmény havonta gyermekenként 133.330 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA)

SZJA 3 gyermek esetén: (4.800.000 x 15%) - (12 x 99.000) = 0 Ft (a kedvezmény havonta gyermekenként 220.000 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA), és maradt 468.000 Ft-nyi kedvezmény

SZJA 4 gyermek esetén: (4.800.000 x 15%) - (12 x 132.000) = 0 Ft (a kedvezmény havonta gyermekenként 220.000 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA), és maradt 864.000 Ft-nyi kedvezmény

TB járulék: 4.800.000 x 18,5% = 888.000 Ft (3 gyermek esetén: 420.000 Ft, 4 gyermek esetén: pedig csak 24.000 Ft)

Szociális hozzájárulási adó: 4.800.000 x 13% = 624.000 Ft

Iparűzési adó: (6.000.000 x 1,2) x 2% = 144.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad 1 gyermek esetén: 10.000.000 – 600.000 Ft – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 7.744.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad 2 gyermek esetén: 10.000.000 – 240.000 Ft – 888.000 – 624.000 – 144.000 = 8.104.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad 3 gyermek esetén: 10.000.000 – 420.000 – 624.000 – 144.000 = 8.812.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad 4 gyermek esetén: 10.000.000 – 24.000 – 624.000 – 144.000 = 9.208.000 Ft

Kata helyett átalányadó?
Érdekel >>

Kiemelt szolgáltatás (pl. építőipar, szépségápolás, fényképészet, vendéglátás stb.) 2 gyermekes családi kedvezménnyel

Példa 1.

Bevétel: 10.000.000 Ft

Költséghányad: 80%

Jövedelem (adóalap): 10.000.000 – (10.000.000 x 80%) = 2.000.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 2.000.000 – 1.200.000 = 800.000 Ft

SZJA: (800.000 x 15%) - (12 x 40.000) = 0 Ft (a kedvezmény havonta gyermekenként 133.330 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA), és maradt 360.000 Ft-nyi kedvezmény

Főállású TB járulék: (12 x 260.000 x 18,5%) – 360.000 = 217.200 Ft

Másodállású TB járulék: (800.000 x 18,5%) - 148.000 = 0 Ft, és maradt 212.000 Ft-nyi kedvezmény

Főállású szociális hozzájárulási adó: 12 x 260.000 x 112,5% x 13% = 456.300 Ft

Másodállású szociális hozzájárulási adó: 800.000 x 13% = 104.000 Ft

Iparűzési adó: (2.000.000 x 1,2) x 2% = 48.000 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad főállás esetén: 10.000.000 – 217.200 – 456.300 – 48.000 = 9.278.500 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad mellékállás esetén: 10.000.000 – 104.000 – 48.000 = 9.848.000 Ft

Konklúzió: Ebből a példából szépen látszódik, hogy a minimálbér emelkedése miatt a főállású verzió még mindig rosszabb 71.500 Ft-tal mint a KATA, viszont mellékállásnál 148e Ft-tal több marad a zsebünkben átalányadózóként mint katásként.

Példa 2.

Bevétel: 22.000.000 Ft

Költséghányad: 80%

Jövedelem (adóalap): 22.000.000 – (22.000.000 x 80%) = 4.400.000 Ft

Adómentes rész: 1.200.000 Ft (200.000 x 6)

Módosított adóalap: 4.400.000 – 1.200.000 = 3.200.000 Ft

SZJA: (3.200.000 x 15%) - (12 x 40.000) = 0 Ft (a kedvezmény havonta gyermekenként 133.330 Ft-nyi adóalapra jutó SZJA)

Főállású TB járulék: 3.200.000 (mert nagyobb mint a 12 x 260e) x 18,5% = 592.000 Ft

Másodállású TB járulék: 3.200.000 x 18,5% = 592.000 Ft

Főállású szociális hozzájárulási adó: 12 x 260.000 x 112,5% x 13% = 456.300 Ft

Másodállású szociális hozzájárulási adó: 3.200.000 x 13% = 416.000 Ft

Iparűzési adó: (4.400.000 x 1,2) x 2% = 105.600 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad főállás esetén: 22.000.000 – 592.000 – 456.300 – 105.600 = 20.846.100 Ft

Ténylegesen a vállalkozó zsebében marad mellékállás esetén: 22.000.000 – 592.000 – 416.000 - 105.600 = 20.886.400 Ft

Konklúzió: A 12 millió Ft feletti 40%-os százalékos KATA miatt ilyen bevétellel már biztosan nem katáznak a vállalkozók, hiszen ennél a példánál maradva katásként főállásban 4.650e Ft az adóterhelés, mellékállásúként pedig 4.350e Ft. Az átalányadónál pedig ez esetben (köszönve a magas 80%-os költséghányadnak) csak kicsit több mint 1,1 milliós adóterhelés jelentkezik. Mivel a családi adókedvezmény a példa szerinti 2 gyereknél csak 480e Ft-ot tesz ki, ezért anélkül számítva is még mindig csak 1,5 milliós adóterhelésnél tartunk. Így véleményem szerint ilyen tevékenységek esetén még kedvezmények nélkül is megérheti az átalányadózást választani sokaknak.

FONTOS: Ha ezeket a bevételi összegeket a vállalkozó nem arányosan havonta szerzi meg, akkor a számított TB járulék és szociális hozzájárulási adó mértéke jelentősen eltérhet a fentiektől. Ugyanis erre a két adónemre kizárólag akkor vonatkozik az adómentes rész (példa szerinti 1.200.000 Ft), ha az az SZJA-ra is vonatkozik. Illetve a példákból az is látható, hogy főállásúaknál a minimális járulékfizetés miatt igencsak meg tud kavarodni a dolog, hiszen azt kötelezően meg kell minden hónapban fizetni, még akkor is ha épp lenne adómentes része a jövedelemnek.

Fülöp Olga, a Számpatikus
“az online bizniszek adózási szakértője”