Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / KATA / Kata helyett átalányadó?…
KATA - 2021.10.26. - 15 p. olvasás

Kata helyett átalányadó?

Szilágy Anita
Szilágy Anita Mérlegképes könyvelő, adótanácsadó

A kérdés egyszerű, a válasz: ki kell számolni! 2022-től kedvezően változik az átalányadó, de azért nem lesz jó mindenkinek. Ez a cikk csak a 2022-es átalányadó szabályokkal foglalkozik.

Kata helyett átalányadó?

Mi az átalányadó lényege?

Nincs „igazi” költségelszámolás, azaz nem a költségszámlák alapján történik az adó alapjának a csökkentése, hanem törvény által elismert költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ.

A bevételt a meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja és ez után kell megfizetni az adót.

Kinek jó az átalányadó?

Akinek nem jó már a kata, mert például kapcsolt vállalkozástól szerezne bevételt, vagy egy adóalanytól több mint 3 millió forint értékben kap bevételt.

Akinek kevés a költségszámlája.

Ki választhatja az átalányadót?

Egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő.

Bármilyen tevékenységre lehet választani, de azért vannak egyéb feltételek.

Átalányadó választásának feltételei

- előző adóévben a bevétel nem lépte túl az éves minimálbér tízszeresét és várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni. Mivel a 2022-es szabályokról írok, ezért itt akkor a 2021-es év bevételét kell majd nézni (ami befolyt), és majd a 2022-es minimálbért kell figyelembe venni (elvileg, mert a törvény ezt nem mondja ki egyáltalán), amit most még nem tudunk biztosan. Ha a jelenleg ismert minimálbérrel számolunk, akkor ez 12*167.400*10=20.088.000 forint. Ha 200.000 forint lesz a 2022-es minimálbér, akkor ez 12*200.000*10=24.000.000 forint. Ez az alapeset.

- ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 12*167.400*50=100.440.000 forint. Vagy 200.000 forintos minimálbér esetén 12*200.000*50=120.000.000 forint. Csak akkor érvényes ez a bevételi korlát, ha CSAKIS kiskereskedelmi tevékenységet végez és semmi mást. Itt is az előző év és a tárgyév számait kell figyelembe venni.

- aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

- év közben kezdő vállalkozás is választhatja az átalányadót, de ebben az esetben arányosítani kell a bevételi értékhatárt, és csak akkor választható, ha ebbe a kisebb értékhatárba bele fog férni. Azaz - alapesetben – az éves várható bevételt el kell osztani 365-tel és megszorozni a vállalkozóként működő napok számával, ez lesz az arányosított bevételi korlát.

- az adóév egészére lehet választani, azaz nem lehet belőle ki-be ugrálni. Pontosabban ez így mégse igaz. Ha átalányadózóként kezdted, nem választhatod év közben, hogy akkor most te a normál tételes költségelszámolás szerint szeretnél adózni. Viszont katás lehetsz év közben bármikor (ha a feltételeknek megfelelsz), mert ezt megengedi a kata törvény, és akkor mégiscsak ki lehet lépni az átalányadóból év közben. És persze ki is lehet esni. Ilyenkor viszont átkerülsz a tételes költségelszámolás alá (vállalkozói szja szerinti adózás), ráadásul visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől. És persze a katából is ki lehet lépni, és akkor mégiscsak lehetsz tételes költségelszámolású, ha mégiscsak ezt szeretnéd év közben. Persze ennek is van hátránya, meghatározott ideig nem lehetsz átalányadós és katás és a könyvelőd is el fogja kérni az árát.

Jövedelem

Mivel egyéni vállalkozóként a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, ezért az a bevétel, ami pénzügyileg rendeződött, azaz befolyt, akár készpénzben, akár utalással.

Nem bevétel a vállalkozási tevékenységhez a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

A befolyt bevételt kell csökkenteni a meghatározott költséghányadokkal, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja.

Költséghányadok

A végzett tevékenységtől függ. Ez lehet:

  • 40%
  • 80%
  • 90%

A 40%-os költséghányad az alapeset, azaz, ha nem tartozol bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja.

Az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Tehát ha valaki nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

A 90%-os költséghányadot az alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt és a mezőgazdasági őstermelő.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért már nem jogosult a korábban alkalmazott költséghányadra, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

Az átalányadó alapja és mértéke

Az adó alapja a bevétel mínusz meghatározott költséghányad, ez a jövedelem.

Az adóalap után fizetendő adók és járulékok

Kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert azt már tudjuk, hogy 2022-ben jelentősen nő a minimálbér és a garantált bérminimum, ami befolyásolja az átalányadót is, de a cikk írásakor még nincs törvény az új számokról, ezért számolunk a jelenleg érvényben lévő minimálbérrel és a rá vonatkozó szabályokkal is, de figyelembe vesszük a várható minimálbért és szociális hozzájárulási adót. Elég valószínű, hogy a várható új szabályok már jelentősen nem változnak, ezért a példák egy részét már az új számokkal számoltuk, de ahogy lesznek végleges számok, természetesen frissítjük a cikket.

Ez a cikk az adókedvezményekkel nem számol, erről egy másik cikkben olvashattok részletesen.

A jövedelem után kell fizetni

  • 15% szja-t
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot
  • 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (ez 2022.07.01-től 15% lesz elvileg, gyakorlatilag már most szó van arról, hogy csökkentik 13%-ra, de ezt még nem fogadták el)

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs.

Adómentesség

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Mit jelent ez?

Előbb nézzük az értékhatárt. Az éves minimálbér fele a 2021-es minimálbér alapján (de ugye majd a 2022-est kell nézni) 167.400*12/2=1.004.400 forint. Ha 200.000 ft lesz a 2022-es minimálbér, akkor ez az összeg 200.000*12/2=1.200.000 forint.

Adóelőleg alapját ír a törvény, azaz ezt nem a bevételből kell levonni, hanem a jövedelemből.

Nézzük egy példán, ha 2022. januárban már eléri a mentes határt az átalányadózó.

Bevétel: 2.000.000 forint

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 1.200.000 forint. (2.000.000 – (2.000.000*40%)), azaz a bevétel 60%-a.

Adómentes rész: 1.004.400 forint. (167.400*12/2=1.004.400)

Módosított adóalap: 1.200.000 – 1.004.400 = 195.600 forint.

Ez után kell megfizetni az adót és járulékot alapesetben.

Azaz az adómentes részt a jövedelemből (adóalapból) kell levonni és nem a bevételből. Az ehhez tartozó bevétel pedig így jön ki, ha 40%-os költséghányadot feltételezünk: 1.674.000*60%=1.004.400.

Ha ezt megnézzük a 200.000 forintos minimálbérrel és 2.300.000 forintos bevétellel, akkor a számok így alakulnak.

Bevétel: 2.300.000 forint

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 1.380.000 forint. (2.300.000 – (2.300.000*40%)), azaz a bevétel 60%-a.

Adómentes rész: 1.200.000 forint. (200.000*12/2=1.200.000 forint)

Módosított adóalap: 1.380.000 – 1.200.000 = 180.000 forint.

Ez után kell megfizetni az adót és járulékot alapesetben. DE figyelni kell a tb járulék és a szocho minimumra, amit vagy legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után írnak elő főállásban. Egyéni vállalkozóként jellemzően szakképzettséget igénylő tevékenységet végzünk, így a garantált bérminimummal számolok, ami jelenleg (2021-ben) 219.000 ft, 2022-ben várhatóan 260.000 ft körül alakul, de még nincs elfogadott összeg.

Hogy alakul az átalányadó főállásban?

Ahogy említettem, a bevétel mínusz költséghányad után kapjuk meg az adóalapot, ezt még csökkentjük a mentesített résszel, DE főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Akkor folytassuk az előző példát, azaz 2022. január hónapban már eléri a mentes határt.

Bevétel: 2.000.000 forint

Költséghányad: 40%

Jövedelem (adóalap): 1.200.000 forint.

Adómentes rész: 1.004.400 forint.

Módosított adóalap: 1.200.000 – 1.004.400 = 195.600 forint

Szja 15%: 195.600 *15%=29.340 forint.

Tb járulék 18,5%: mivel az adóalap 195.600 forint, azaz nem éri el a garantált bérminimumot, ami 219.000 ft (jelenleg), így a 219.000 forint után kell megfizetni a tb járulékot, ami 219.000*18,5%=40.515 forint.

Szocho 15,5%: itt is a 219.000 forintot kell figyelembe venni, viszont a szocho törvény előírja, hogy emelt alappal kell számolni, azaz a 219.000 forintot meg kell szorozni 112,5%-kal, ami 246.375 forint, és ezután kell számolni a 15,5%-ot, ami 246.375*15,5%=38.188 forint.


Ha ezt a példát megnézzük a 200.000 forintos minimálbérrel és a 260.000 forintos garantált bérminimummal, és 13%-os szochóval számolunk, akkor a számok így alakulnak.

Átalányadó mellékállásban

Abban az esetben, ha ez a januári bevétel egy mellékállású átalányadózó vállalkozásé, akkor ott nem kell megemelni a tb járulék és a szocho alapját, azaz a 195.600 ft lesz az adóalap. A 200.000 forintos minimálbér esetén pedig 180.000 forint lesz az adóalap.

A szabály így szól.

A minimum tb-járulék és szocho megfizetése alól csak azok mentesülnek,

  • akik rendelkeznek legalább 36 órás munkaviszonnyal,
  • nappali tagozaton tanulnak,
  • saját jogú nyugdíjasok (kiegészítő tevékenységet folytatnak).

Azaz a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót és a járulékot (ha a mentesített keret elfogyott).

Szja 15%: 195.600 *15% = 29.340 forint.

Tb járulék 18,5%: 195.600*18,5% = 36.186 forint.

Szocho 15,5%: 195.600*15,5% = 30.318 forint.

Átalányadó nyugdíjasként

Nyugdíjas csak 15% szja-t fizet a jövedelem után (ha elhasználta a mentesített összeget).

A példa alapján

Szja 15%: 195.600 *15% = 29.340 forint.

Adókedvezmények

A fizetendő adó és járulék után ezeket a kedvezményeket lehet igénybe venni.

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Azaz csak olyan esetben lehet felhasználni a kedvezményeket, ahol valóban keletkezik fizetendő adó.

Érdekelnek az átalányadónál érvényesíthető SZJA kedvezmények?
Fülöp Olga összeszedte a legfontosabb tudnivalókat >>

Ha nincs bevétel egy adott hónapban

Abban az esetben, ha egy hónapban nincs bevétel, akkor nincs szja fizetési kötelezettség.

Viszont főállásban ebben az esetben is meg kell fizetni a tb járulékot és a szochot (emelt alapra) a minimálbér vagy a garantált bérminimum után.

Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos hallgatóként) nincs ilyen kötelezettség, ha nincs az adott hónapban bevétel.

Nyugdíjas átalányadózó pedig amúgy is csak 15% szja-t fizet, ha van jövedelem, ha nincs, akkor adófizetési kötelezettség sincs.

Átalányadózó nyilvántartása

Ez már jóval bonyolultabb, mint a katásoknak.

Meg kell őrizni a költségszámlákat és más bizonylatokat, még ha nem is számolják el.

Bevételi nyilvántartás van, azaz a kiállított számlákat és azok pénzügyi rendezését nyilván kell tartani.

Havi járulékbevallást kell benyújtani, még akkor is, ha nincs fizetendő adó és járulék, azaz a nullás bevallást is be kell adni.

Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani.

Kell-e könyvelő?

Határozottan igen, hiszen jóval bonyolultabb, mint a kata és havonta ki kell számolni az adót és járulékot és az éves szja bevallás sem olyan egyszerű, továbbá a kedvezményeket is ismerni kell hozzá.

Áfa

Mivel a bevételi értékhatár akár 24 millió forint is lehet (alapesetben), így bizony figyelni kell a 12 millió forintos alanyi mentes értékhatárra.

Iparűzési adó

Ez sem olyan egyszerű, mint a katánál, bár ez annyira nem is bonyolult, viszont számolást igényel.

A jövedelmet meg kell szorozni 1,2-vel, ez után kell megfizetni az iparűzési adót, annyit, amennyi az adott településen. Természetesen, ahol nincs iparűzési adó, ott nem kell. Továbbá még ott lehet az ipa felező, ha 2022-ben is érvényes lesz.

Kata vagy átalányadó?

Vannak olyan helyzetek, amikor érdemes kiszámolni, hogy melyik adózás lehet a jobb, például, ha valaki meghaladja a 12 millió forintos kata keretet és 40%-os plusz adót kell fizetni.

Nézzük meg ezt példákon keresztül.

A példák a régi és az új szabály szerint is készültek. (Mivel az már kb. biztos, hogy a régi számok nem lesznek érvényben, ezért azzal már annyira nem is számolok, az új viszont még nem jelent törvényben, de nagy valószínűséggel hasonló számok lesznek.)

Ahogy lesz új minimálbér és garantált bérminimum és tudjuk a szocho új mértékét is, frissíteni fogjuk a cikket.

Nézzük a legalapvetőbb esetet: kata vagy átalányadó főállásban, 12 millió forintos bevételnél, 40%-os költséghányaddal, kedvezmények nélkül, a jelenleg érvényes minimálbérrel és garantált bérminimummal.


Ha ezt megnézzük az új szabályok szerint, akkor a számok így alakulnának.

Tehát azt megállapíthatjuk, hogy főállásban, 40%-os költséghányaddal, 12 millió forintos bevételig, kedvezmények nélkül nem lesz jobb az átalányadó, mint a kata. Ezt azért sejtettük is.

Mivel az átalányadó bevételi értékhatára magasabb, mint 12 millió forint, ezért nézzük meg azt az esetet is, amikor a bevétel 20 millió forint (jelenlegi minimálbérrel számolva), és amikor a bevétel 24 millió forint (200.000 forintos minimálbérrel számolva).

Jelenleg érvényben lévő szabályok szerint

Várható új szabályok szerint 20 millió forintos bevételig.

Várható új szabályok szerint 24 millió forintos bevételig.Ebben az összehasonlításban azt látjuk, hogy ugyan fizetni kell a kata 40%-ot, de még mindig jobbnak tűnik a kata az átalányadónál, de azt ne felejtsük el, hogy a példa adókedvezmények nélkül van!

A továbbiakban a várható új szabályok szerint számoljuk a példákat, és ha mégsem így lesz, akkor módosítjuk a táblázatokat. Az izgalmas dolgok a 80%-os költséghányadnál kezdődnek.

Nézzük meg 12 millió forintos bevételnél és 24 millió forintos bevételnél, főállásban, 80%-os költséghányaddal, kedvezmények nélkül.

Ugyanezt nézzük meg 24 millió forintos bevételnél. Itt bizony már figyelni kell a minimum tb járulékra és a minimum szochóra, ami úgy jön ki, hogy a tb járuléknál a fizetendő minimum 12*260.000*18,5%=577.200 forint, és a szochónál 12*260.000*112,5%*13%=456.300 forint.

Itt bizony már azt látjuk, hogy jobb lett az átalányadó, mint a kata, még kedvezmények nélkül is. Valahol 14 millió forint környékén kezd jobb lenni az átalányadó, ha nem vesszük figyelembe a kedvezményeket. Persze ezt így kijelenteni nem az igazi, mert ez ugye éves bevételre nézve mondjuk, de ha év közben akar valaki váltani katáról átalányadóra, akkor kevesebb a bevételi értékhatár és változnak a számok is.

És folyamatosan figyelni kell a minimum tb járulékot és a szochót is.


Nézzük akkor a 90%-os költséghányadot. Ilyenek például a webshopok is.

Feltételek továbbra is ugyanazok, főállásban, kedvezmények nélkül, várható új szabályok szerint.

Itt azt látjuk, hogy a magas költséghányad és a mentesített összeg „elvitte” az adóalapot az szja-nal, de a minimum tb járulékot és szochot meg kell azért fizetni, de még így is jobbnak tűnik a kata 12 millió forintos bevételig.
És 14 millió forintos bevételnél (kedvezmények nélkül!) már jobbnak tűnik az átalányadó.

Ne felejtsd el, hogy 12 millió forint felett már áfás leszel (alapesetben).

„Mellékállásban” annyiban más a helyzet, hogy nincs kötelező minimum tb járulék és szocho, csak a realizált jövedelem után kell megfizetni az adókat, figyelembevéve a mentesített adóalapot is.

Nyugdíjas pedig csak 15% szja-t fizet a jövedelme után, de ő is figyelembe veheti a mentesített összeget, azaz csak ez után kell a 15%-os szja-t megfizetnie.



Szilágyi Anita

Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top