KATA helyett átalányadózás: TÉNYLEG minden, amit tudnod kell

Adózás, NAV 2021.10.26. - 20 p. olvasás

A kérdés egyszerű, a válasz: ki kell számolni! 2022-től kedvezően változott az átalányadó. Ez a cikk csak a 2022-es átalányadó szabályokkal foglalkozik, külön részletezve a kata-átalányadó átállás feladatait.

KATA helyett átalányadózás: TÉNYLEG minden, amit tudnod kell

Most lett csak igazán aktuális a kérdés, hogy kata helyett átalányadózó legyél-e vagy sem. 2022. szeptember 1-jétől jelentősen változott a kata törvény, pontosabban a régi kata törvény megszűnt, és új kata törvény lett. Ez azt jelenti, hogy minden katás megszűnt katásnak lenni 2022. augusztus végével, még a szünetelő vállalkozás is.

Aki jogosult az új katára, neki be kell újra jelentkeznie, aki viszont már nem jogosult az új katára, választania kell, hogy egyéni vállalkozóként átalányadós lesz, vagy a vállalkozói személyi jövedelemadót (tételes költségelszámolást) választja.

Mi az átalányadózás?

Nincs „igazi” költségelszámolás, azaz nem a költségszámlák alapján történik az adó alapjának a csökkentése, hanem törvény által elismert költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ.

A bevételt a meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja, és ez után kell megfizetni az adót.

Kinek jó az átalányadó?

Megéri az átalányadózás annak, akinek kevés a költségszámlája, akinek megszűnt a régi katás viszonya, vagy aki például kiskereskedelmi tevékenységet végez.

Ha általányadózásra váltasz és segítségre, megerősítésre vágysz, csatlakozz hozzánk a Facebookon! Kifejezetten átalányadósoknak hoztunk létre egy zárt csoportot, amelyben könyvelő szakértőink és a Billingo csapata is gyorsan tájékoztat, ha kérdésed van, vagy valami nem tiszta az információáradatban.  Böröczky Zsuzsi, Fülöp Olga, Mészáros Anikó, Szilágyi Anita, valamint Sárospataki Albert is a segítségedre siet.


Ki lehet átalányadózó?

Egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő lehet átalányadózó. Bármilyen tevékenységre lehet választani, de azért vannak egyéb feltételek.

Átalányadó választásának feltételei

- előző adóévben a bevétel nem lépte túl az éves minimálbér tízszeresét, és várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni. Mivel a 2022-es szabályokról írok, ezért itt akkor a 2021-es év bevételét kell majd nézni (ami befolyt), és majd a 2022-es minimálbért kell figyelembe venni (elvileg, mert a törvény ezt nem mondja ki egyáltalán), ami 200.000 forint.

Így a bevételi értékhatár 12*200.000*10=24.000.000 forint. Ez az alapeset.

- ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 12*200.000*50=120.000.000 forint.

Csak akkor érvényes ez a bevételi korlát, ha CSAKIS kiskereskedelmi tevékenységet végez és semmi mást. Itt is az előző év és a tárgyév számait kell figyelembe venni.

- aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

- év közben kezdő vállalkozás is választhatja az átalányadót, de ebben az esetben arányosítani kell a bevételi értékhatárt, és csak akkor választható, ha ebbe a kisebb értékhatárba bele fog férni. Azaz - alapesetben – az éves várható bevételt el kell osztani 365-tel, és megszorozni a vállalkozóként működő napok számával, ez lesz az arányosított bevételi korlát.

- az adóév egészére lehet választani, azaz nem lehet belőle ki-be ugrálni. Pontosabban ez így mégse igaz. Ha átalányadózóként kezdted, nem választhatod év közben, hogy akkor most te a normál tételes költségelszámolás szerint szeretnél adózni. Viszont katás lehetsz év közben bármikor (ha a feltételeknek megfelelsz), mert ezt megengedi a kata törvény, és akkor mégiscsak ki lehet lépni az átalányadóból év közben. És persze ki is lehet esni.

Ilyenkor viszont átkerülsz a tételes költségelszámolás alá (vállalkozói szja szerinti adózás), ráadásul visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől. És persze a katából is ki lehet lépni, és akkor mégiscsak lehetsz tételes költségelszámolású, ha mégiscsak ezt szeretnéd év közben. Persze ennek is van hátránya, meghatározott ideig nem lehetsz átalányadós és katás, és a könyvelőd is el fogja kérni az árát.

Jövedelem

Mivel egyéni vállalkozóként a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, ezért az a bevétel, ami pénzügyileg rendeződött, azaz befolyt, akár készpénzben, akár utalással.

Nem bevétel a vállalkozási tevékenységhez a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

Költséghányadok

A végzett tevékenységtől függ. Ez lehet:

  • 40%
  • 80%
  • 90%

A 40%-os költséghányad az alapeset, azaz, ha nem tartozol bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja.

Az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Tehát ha valaki nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

A 90%-os költséghányadot az alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, és a mezőgazdasági őstermelő.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért már nem jogosult a korábban alkalmazott költséghányadra, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

Az átalányadó alapja és mértéke

Az adó alapja a bevétel mínusz meghatározott költséghányad, ez a jövedelem.

Az adóalap után fizetendő adók és járulékok

Ez a cikk az adókedvezményekkel nem számol, erről egy másik cikkben olvashattok részletesen.

A jövedelem után kell fizetni

  • 15% szja-t
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot
  • 13%-os szociális hozzájárulási adót

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs.

Adómentesség

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Mit jelent ez?

Előbb nézzük az értékhatárt. 200.000*12/2=1.200.000 forint.

Adóelőleg alapját ír a törvény, azaz ezt nem a bevételből kell levonni, hanem a jövedelemből.

Nézzük egy példán, ha 2022. januárban már eléri a mentes határt az átalányadózó.

Bevétel: 2.300.000 forint

Költséghányad 40%: 2.300.000*40%=920.000

Jövedelem (adóalap): 1.380.000 forint. (2.300.000 – (2.300.000*40%)), azaz a bevétel 60%-a.

Adómentes rész: 1.200.000 forint. (200.000*12/2=1.200.000)

Módosított adóalap: 1.380.000 – 1.200.000 = 180.000 forint.

Ez után kell megfizetni az adót és járulékot alapesetben.

Azaz az adómentes részt a jövedelemből (adóalapból) kell levonni és nem a bevételből. Az ehhez tartozó bevétel pedig így jön ki, ha 40%-os költséghányadot feltételezünk: 2.000.000*60% = 1.200.000.

DE figyelni kell a tb járulékra és a szocho minimumra, amit vagy legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után írnak elő főállásban. Egyéni vállalkozóként jellemzően szakképzettséget igénylő tevékenységet végzünk, így a garantált bérminimummal számolok.

Hogy alakul az átalányadó főállásban?

Ahogy említettem, a bevétel mínusz költséghányad után kapjuk meg az adóalapot, ezt még csökkentjük a mentesített résszel, DE főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Ha ezt a példát megnézzük a 200.000 forintos minimálbérrel és a 260.000 forintos garantált bérminimummal, és 13%-os szochóval számolunk, akkor a számok így alakulnak.

Szja 15%: 180.000*15%=27.000 forint.

Tb járulék 18,5%: mivel az adóalap 180.000 forint, azaz nem éri el a garantált bérminimumot, ami 260.000 ft, így a 260.000 forint után kell megfizetni a tb járulékot, ami 260.000*18,5%=48.100forint.

Szocho 13%: itt is a 260.000 forintot kell figyelembe venni, viszont a szocho törvény előírja, hogy emelt alappal kell számolni, azaz a 260.000 forintot meg kell szorozni 112,5%-kal, ami 292.500- forint, és ezután kell számolni a 13%-ot, ami 292.500*13%=38.025 forint.



Átalányadó főállás mellett

Abban az esetben, ha ez a januári bevétel egy mellékállású átalányadózó vállalkozásé, akkor ott nem kell megemelni a tb járulék és a szocho alapját, azaz a 180.000 Ft lesz az adóalap.

A minimum tb-járulék és szocho megfizetése alól csak azok mentesülnek, akik

  • rendelkeznek legalább 36 órás munkaviszonnyal,
  • nappali tagozaton tanulnak,
  • saját jogú nyugdíjasok (kiegészítő tevékenységet folytatnak).

Azaz a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót és a járulékot (ha a mentesített keret elfogyott).

Szja 15%: 180.000*15% = 27.000 forint.
Tb járulék 18,5%: 180.000*18,5% = 33.300forint.
Szocho 13%: 180.000*13% = 23.400 forint.

Átalányadó nyugdíjasként

Nyugdíjas csak 15% szja-t fizet a jövedelem után (ha elhasználta a mentesített összeget).

A példa alapján

Szja 15%: 180.000*15% = 27.000 forint.

Adókedvezmények

A fizetendő adó és járulék után ezeket a kedvezményeket lehet igénybe venni.

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Érdekelnek az átalányadónál érvényesíthető SZJA kedvezmények?
Fülöp Olga összeszedte a legfontosabb tudnivalókat >>

Ha nincs bevétel egy adott hónapban

Abban az esetben, ha egy hónapban nincs bevétel, akkor nincs szja fizetési kötelezettség.

Viszont főállásban ebben az esetben is meg kell fizetni a tb járulékot és a szochot (emelt alapra) a minimálbér vagy a garantált bérminimum után.

Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos hallgatóként) nincs ilyen kötelezettség, ha nincs az adott hónapban bevétel.

Nyugdíjas átalányadózó pedig amúgy is csak 15% szja-t fizet, ha van jövedelem, ha nincs, akkor adófizetési kötelezettség sincs.

Átalányadózó nyilvántartása

Ez már jóval bonyolultabb, mint a katásoknak.

Meg kell őrizni a költségszámlákat és más bizonylatokat, még ha nem is számolják el.

Bevételi nyilvántartás van, azaz a kiállított számlákat és azok pénzügyi rendezését nyilván kell tartani.

Havi járulékbevallást kell benyújtani, még akkor is, ha nincs fizetendő adó és járulék, azaz a nullás bevallást is be kell adni.

Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani.

Kell-e könyvelő?

Határozottan igen, hiszen jóval bonyolultabb, mint a kata és havonta ki kell számolni az adót és járulékot és az éves szja bevallás sem olyan egyszerű, továbbá a kedvezményeket is ismerni kell hozzá.

Hogy miért fontos a könyvelő, hogy néz ki az átalányadózós adminisztráció, és milyen segítséget kaphatsz a Billingotól, megnézheted ebben a videóban.

Áfa

Mivel a bevételi értékhatár akár 24 millió forint is lehet (alapesetben), így bizony figyelni kell a 12 millió forintos alanyi mentes értékhatárra.

Iparűzési adó

Ez sem olyan egyszerű, mint a katánál, bár ez annyira nem is bonyolult, viszont számolást igényel.

A jövedelmet meg kell szorozni 1,2-vel, ez után kell megfizetni az iparűzési adót, annyit, amennyi az adott településen. Természetesen, ahol nincs iparűzési adó, ott nem kell. Továbbá még ott lehet az ipa felező, ha 2022-ben is érvényes lesz.

Kata vagy átalányadó?

Vannak olyan helyzetek, amikor érdemes kiszámolni, hogy melyik adózás lehet a jobb, például, ha valaki meghaladja a 18 millió forintos kata keretet, és 40%-os plusz adót kell fizetni. Hogy neked megéri-e az átalányadózás, azt könnyen kiszámolhatod a Billingo átalányadó kalkulátorral

Átalányadózás példákon keresztül

A kalkulációk átalányadóra, havi bontásban a 2022.09.01-2022.12.31 időszakra, főállás esetén, mellékállás esetén és nyugdíjasként, 40-80-90%-os költséghányaddal, garantált bérminimummal, kedvezmények nélkül, egyenletes és változó bevételre egyaránt érvényesek, figyeld a táblázatok leírásait és jelzéseit.

1. kalkuláció: főállás, 80%-os költséghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül


Kétmillió forintos bevételnél azt látjuk, hogy csak a minimumot kell megfizetni, mert tart még az adómentes rész. Továbbá, hogy hogyan alakul 8 millió forintos bevételnél a fizetendő adó (figyelj: ez a maximum, különben kiesel az átalányadóból), ha egyenletesen érkezik a bevétel.

Amennyiben nem egyenletesen érkezik a bevétel, akkor bizony több adót kell fizetni, ezért érdemes elosztani a bevételt, ha van rá lehetőség.

Főállásban, 80%-os költséghányaddal, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül

Itt azt látjuk, hogy 8 millió forintnál nem változik az adófizetési kötelezettség, mert „kitart” az adómentes rész.

Főállásban, 90%-os költséghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül


Kétmillió forintos bevételnél a minimumot meg kell fizetni, de a 40 millió forintos bevételnél (90%-os költséghányadnál nagyjából ennyi a maximum, különben kiesel az átalányadóból) mindegy, hogy egyenletes vagy változó a bevétel, mert kitart az adómentes keret.



Mellékállásban, 40%-os költséghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül


Mellékállásban kétmillió forint bevételig csak egy kis iparűzési adót kell fizetni, 8 millió forintos bevétel esetén pedig meg kell fizetni az adókat az adómentes rész elfogyasztása után, nincs maximum és nem számít, hogy van főállásod mellette. 

Mellékállásban, 80%-os ktghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül


Itt azt látod, hogy hatmillió forintos bevételi keretig tart az adómentes rész, és csak iparűzési adót kell fizetni, viszont nyolcmillió forint fölé nem lehet menni, mert addig tart az átalányadós keret.

Mellékállásban, 90%-os költséghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül



Itt azt látod, hogy 12 millió forintos bevételi keretig tart az adómentes rész, és csak iparűzési adót kell fizetni, viszont kb 40 millió forint fölé nem lehet menni, mert addig tart az átalányadós keret.

Nyugdíjas, 40-80-90%-os költséghányad, garantált bérminimum, kedvezmények nélkül

Nyugdíjas nem fizet se tb-t, se szocho-t, csak 15% szja-t, azt is csak az adómentes rész elfogyasztása után, költséghányadtól függően.




Átállás katáról átalányadóra 2022.09.01-től

A nyomtatványokat vagy az ÁNYK-ban vagy az ONYA-ban tudod kitölteni (kivéve az önkormányzati bejelentőket). ONYA-ban nem minden van fenn, és nem mindig frissítik azonnal, ha változott egy nyomtatvány.

Kilépés a régi katából

2022.08.31-ig történik meg. Mindenkinek automatikusan megszűnik a kata adóalanyisága, ezzel kapcsolatban teendő nincs.

Új kata választása

2022.09.25-ig kell választani az új katát a 22T101E nyomtatványon annak, aki jogosult rá. A szünetelő vállalkozónak is le kell adnia.

Kata bevallás

2022.09.30-ig minden régi katásnak le kell adnia a kata bevallását (22KATA).

Katás iparűzési adó választása

2022.10.15-ig választhatja az új katás, hogyha az iparűzési adóban is katás akar lenni. A székhely szerinti önkormányzatnak kell beadni a változásbejelentőt. Budapestre itt, vidékre itt tudod beadni.



Belépés az átalányadóba

2022.10.31-ig választhatod az átalányadót (visszamenőleg 09.01-től) a 22T101E nyomtatványon. A szünetelő vállalkozónak is le kell adnia.

Ha nem teszel semmit…


Ha valaki október 31-ig nem választja az átalányadót, akkor automatikusan tételes költségelszámolású lesz, de 2023. januártól lehet még átalányadós. Pontosabban, ha valaki új katás lett például szeptemberben, és októberben úgy dönt, hogy novembertől átalányadós akar lenni, akkor ezt megteheti, úgy, ahogy a régi kata alatt is ki lehetett lépni a katából, és belépni az átalányadóba a következő hónapban.

Akik 2022.08.31-én katások voltak, és a megelőző 4 évben már voltak átalányadósok, de kiléptek, kirakták őket, rájuk nem vonatkozik az a belépési tilalom, hogy nem lehetnek 4 évig átalányadósok.

Főállás vagy mellékállás bejelentése

Nyilatkoznod kell, hogy hol van a biztosítási jogviszonyod, azaz hol fizeted meg a tb-t, hogy ne legyen piros a TAJ szám. Ezt a 22T1041-es nyomtatványon tudod megtenni. Akár átalányadós, akár tételes költségelszámolású leszel, főállásúként és mellékállásúként is meg kell tenned. Nyugdíjasnak és új katásnak ezt nem kell leadni.

Ha nyugdíjas vagy, esetleg változott a biztosítási jogviszonyod

Ha például főállásúból mellékállású leszel, vagy fordítva, akkor ezt is be kell jelenteni a 22T101E nyomtatványon. Sőt, ezt még a nyugdíjasnak is le kell adnia.

Korábbi biztosítási jogviszonyok rendezése

Na ez nem lesz egyszerű feladat, ha van ilyened. Aki jóval korábban kezdte a katát, neki lehet, hogy beadtak egy 1041-es nyomtatványt, mert egyébként piros volt a TAJ szám. Később ezt már nem lehetett leadni, de a régi jogviszonyokat rendezni kell, különben elő fogják írni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

A biztosítási jogviszonyaidat az EBEV-en tudod ellenőrizni a Szolgáltatások, Biztosítotti/foglalkoztatotti bejelentések Munkavállaló/Foglalkoztatott lekérdezése menüpontban (időszak eleje: amióta egyéni vállalkozó vagy).
Nem fognak „kivégezni”, ha ezeket még nem adtad le, de minél hamarabb pótolni kell.

Katáról áttérés átalányadóra, lépésről lépésre!



Havi járulékbevallás 

Akár átalányadós vagy, akár tételes költségelszámolású, be kell adjad havonta a 2258-as járulékbevallást, főállásban és mellékállásban is, még nullásan is. Az első határidő 2022. október 12. A helyzet azért érdekes, mert ugye október 31-ig választhatod az átalányadót, de már október 12-ig le kell adnod a járulékbevallást. Nyugdíjasnak ilyet nem kell. Új katásnak sem kell természetesen.

A lényeg tehát: figyelj oda! Vállalkozásod adminisztrációjának alaposságáért te felelsz. Tudjuk, hogy milyen nehéz mindent IS menedzselni, mi ezért alkottuk meg a vállalkozók életét megkönnyítő átalányadó asszisztens pluszt, amivel mindig naprakészen követheted a fizetendő járulékaid, az AAM kereted, és még a bevallásod előkészítését is vállaljuk. 

Iparűzési adó

Az iparűzési adóban is minden régi katás megszűnik katásnak lenni. Ezt automatikusan lezárják az önkormányzatok.

Záróbevallást Budapesten biztosan nem kell leadni 01.01-től 08.31-ig, a többi önkormányzatnál érdeklődni kell.
Akinek a székhelyén van adómentes határ, neki biztosan be kell adni kata bevallást (önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy változott-e a január 15-i határidő?). Éves iparűzési adóbevallást biztosan be kell majd adni 2023.05.31-ig és a bevallásban lehet választani majd, hogy az átalányadós iparűzési adót akarod választani vagy esetleg az általános szabály szerintit, azaz itt nem kell előre beadni semmit.

Törzsadatok lekérdezése

Ellenőrizd le, hogy tényleg átalányadós, új katás lettél. Ezeket látni fogod a Törzsadatban, amit az EBEV szolgáltatások között tudsz lekérdezni.

Adófolyószámla lekérdezése

2022. október 20. után már sok adat fenn lesz a folyószámlán, mindenféleképpen ellenőrizd le, hogy minden rendben van-e. Ezt megteheted az EBEV szolgáltatások között, vagy ismerkedj meg az ÜPO-val. Ha gond van, akkor intézkedni kell (e-papírt kell írni).

Átalányadó és az áfa

Átalányadózó is lehet áfás, sőt bizonyos esetekben kötelező is. Az alanyi mentesség éves szinten 12 millió forintig választható működő vállalkozásnál. Év közben induló vállalkozásnál ezt az értékhatárt arányosítani kell. 

Január 1-jén működő vállalkozásnál, ha indulás után szünetel, vagy megszűnik, akkor ezt már nem kell figyelembe venni az értékhatár számításánál, tehát nem kell arányosítani, azaz marad 12 millió forint.

Itt a teljesítés dátuma számít, nem az, hogy befolyt-e az adott számla összege, azaz nincs köze a pénzügyi teljesítéshez. Amelyik számlában meghaladod a 12 millió ft-ot (alapvetően belföldi értékesítés), abban a számlában már fel kell számítani az áfát, be kell jelenteni az értékhatár átlépést, változik az adószámod, kötelező lesz a vállalkozói bankszámla.

Amennyiben áfás lett az átalányadózó, akkor a befolyt bevételei után megfizeti az áfát (itt van egy 45 napos szabály, ami azt jelenti, hogy ha nem folyt be a számla ellenértéke, akkor is 45 nap múlva a teljesítéstől számítva be kell állítani fizetendő áfaként az áfabevallásba, ez kiküszöbölhető, hogy ha valaki a pénzforgalmi áfát választja, ezt év közben nem lehet választani, csak év végén a következő évre vonatkozóan) és a költségszámlái áfatartalmát meg levonásba helyezi. Ezt a 2265-ös nyomtatványon kell bevallani, és ha közösségi ügylet is volt, akkor a 22A60-as nyomtatványt kell beadni. 

De ha alanyi mentes vagy, akkor is van olyan eset, hogy áfabevallást és közösségi nyilatkozatot kell leadjál, vagy áfát fizessél. Például, ha a facebooktól kapsz áfa nélküli számlát vagy olyan értékesítésed van, ami közösségi vagy harmadik országba szóló értékesítés (itt fizetni nem kell).

Ebben az esetben még részletesebb nyilvántartást (pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet) kell vezetni.

 Szilágyi Anita

Hasonló cikkek a kategóriában

Adattörlő kód 2024-es változások

Adattörlő kód 2024-es változások ➡️ Így készülj fel

Adózás, NAV 2024.08.15. - 7 p. olvasás

A tartós adathordozók mellé a kereskedők kötelesek úgynevezett adattörlő kódot biztosítani a fogyasztók számára. 2024-ben azonban fontos változtatások módosítjá...

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

A 2024-es adóév legfontosabb változásai

Adózás, NAV 2024.01.29. - 17 p. olvasás

Elindult az év, de fogalmad sincs, hogy milyen adóügyi változásokkal kell számolnod? Ebben a cikkben Fülöp Olga, a Számpatikus összefoglalta a legfontosabbakat,...

vállalkozó táppénz

Ha a vállalkozó táppénzre megy

Adózás, NAV 2023.11.09. - 7 p. olvasás

A vállalkozók között sokszor felmerül kérdésként, hogy mikor, milyen esetben jár számukra egy-egy pénzbeli ellátás. Ebben a cikkben most a táppénzzel kapcsolato...

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Főállásúból mellékállású vállalkozás? Itt a vonatkozó szabályok

Adózás, NAV 2023.08.31. - 10 p. olvasás

Sokszor felmerül kérdésként a Billingo Facebook csoportban is, hogy főállás mellett hogyan, milyen formában vállalkozhatunk. Illetve az is, hogy ennek milyen ad...

hipa

Hogyan számítjuk ki az iparűzési adót?

Adózás, NAV 2023.07.28. - 7 p. olvasás

Mivel az iparűzési adó egy helyi adó, ezért annak pontos szabályait mindig a helyi adó törvény (1990. évi C. tv.), valamint a székhelyünk és telephelyünk szerin...

kismama vállalkozó

Egyéni vállalkozás működtetése kismamaként

Adózás, NAV 2023.06.21. - 9 p. olvasás

Az közismert tény, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ...

Back to Top