Egyéni vállalkozás szüneteltetése 2026: szabályok, költségek, buktatók

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése akkor kerül képbe, amikor egy időre le akarod tenni a vállalkozást: találtál egy jó állást, külföldre mész, pihennél, vagy egyszerűen elfogytak a megbízások. Ilyenkor teljesen érthető, hogy nem akarsz tovább járulékot fizetni egy olyan vállalkozás után, ami épp nem termel. A jó hír: a szüneteltetés ingyenes, online elintézhető, és amíg tart, nem kell megfizetned a vállalkozói járulékokat. Van viszont néhány szabály, amin sokan elcsúsznak: a rosszul időzített bejelentés egy teljes havi katádba vagy járulékodba kerülhet, a nem fizetett egészségügyi járulék miatt pedig elveszítheted a térítésmentes orvosi ellátást. Ebben a cikkben végig vesszük, hogyan jelentsd be a szünetelést 2026-ban, mennyibe kerül valójában, mi a helyzet a katával, tb-járulékkal, szocho-val, az átalányadóval és az iparűzési adóval, és hogyan indíthatod újra a vállalkozásod, ha visszatérnél.

Hogyan jelentheted be az egyéni vállalkozás szüneteltetését 2026-ban?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetését elektronikusan jelentheted be a NAV Ügyfélportálján elérhető Vállalkozói Ügysegédben, Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással. A bejelentés díj- és illetékmentes, és könyvelő nélkül is elintézhető néhány perc alatt. A szünetelés legkorábban a bejelentést követő napon kezdődhet. Előtte a folyamatban lévő ügyeket is rendezni kell. Mivel a bejelentés után a szünetelés kezdetének dátuma már nem módosítható, így mindenképpen érdemes nagyon körültekintően eljárni.

2026. február 19-től új felületen megy az ügyintézés: a korábbi Webes Ügysegédet a NAV Ügyfélportálján, a Webes Ügysegéden működő Vállalkozói Ügysegéd váltotta. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását jelenleg a NAV vezeti, a tervek szerint pedig 2027. január 1-jétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara veszi át.

Egy dologra érdemes nagyon figyelni: az időzítésre. Mivel a szünetelés csak a bejelentés utáni naptól él, és több adószabály alapján teljes hónapokban számol, a legtöbb esetben a hónap utolsó napjaiban éri meg bejelenteni a szünetelést. Hogy pontosan miért, arra a kata- és járulékszabályoknál még visszatérünk.

Meddig szüneteltetheted az egyéni vállalkozásod?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetés időtartama legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig tarthat. Ha a 3 év letelik, és addig nem jelented be a folytatást vagy a megszüntetést, a NAV törli az egyéni vállalkozásodat a nyilvántartásból, vagyis a vállalkozásod automatikusan megszűnik.

A 3 éves határ egybefüggő szünetelésre vonatkozik. Ha közben újraindulsz, majd később megint szüneteltetsz, az óra újraindul, tehát a szüneteltetett vállalkozásnak is csak az adott megszakítás nélküli időszaka számít. A minimum 1 hónap viszont kőbe van vésve: ennél rövidebb időre nem tudod szüneteltetni a vállalkozást, a szünetelés ideje tehát legalább egy teljes hónap, meggondolni pedig csak úgy tudod magad, ha a hónap letelte után bejelented a folytatást.

Érdemes a naptáradba is beírni a lejáratot. A 3 év hamar eltelik, és ha megcsúszol, nem szünetelő vállalkozásod lesz, hanem semmilyen: újat kell indítanod. Ha ez a helyzet állna elő, az egyéni vállalkozás indításáról szóló útmutatónk segít újrakezdeni.

Mikor éri meg szüneteltetni, és mikor jobb megszüntetni?

A szüneteltetés egyéni vállalkozó státuszban akkor éri meg, ha reális esély van rá, hogy 3 éven belül folytatod a tevékenységet. Például hosszabb betegség, külföldi munka vagy egy határozott idejű állás miatt állsz le. Ha biztosan nem folytatod, a megszüntetés a tisztább megoldás, mert szünetelés alatt is maradnak kötelezettségeid.

Nézzük konkrétan, mi szól az egyes megoldások mellett!

A szüneteltetés mellett az szól, hogy megmarad az adószámod, a vállalkozásod és az adózási módod, így az újrainduláshoz csak egyetlen egyszerű bejelentés kell. Nem kell záró bevallásokat készítened, és a visszatérésnél nem kezdesz mindent elölről. Cserébe figyelned kell a határidőkre: az egészségügyi szolgáltatási járulékra, a kamarai hozzájárulásra, és egyes kötelezettségek továbbra is fennmaradhatnak a 3 éves határ mellett.

A megszüntetés végleges: záró bevallásokkal jár, viszont utána tényleg nincs több teendőd. Ha később mégis vállalkoznál, bármikor indíthatsz újat, ez ma már díjmentes és gyors. GYED vagy GYES mellett külön számolást érdemel a kérdés, mert az ellátás melletti vállalkozói lét szabályai eltérhetnek, ilyenkor kérd ki a könyvelőd véleményét.

Mit nem csinálhatsz a szünetelés alatt?

Az egyéni vállalkozó a szünetelés alatt nem végezheti a tevékenységét, vagyis nem állíthatsz ki számlát, nem köthetsz új szerződést, és új jogot vagy kötelezettséget sem szerezhetsz vállalkozóként. A szünetelés előtt kötött szerződéseid viszont tovább élnek: a bérleti díjat, a hitel törlesztőjét vagy a biztosítási díjat akkor is fizetned kell, ha épp szünetelsz.

Mi a helyzet a befolyó pénzekkel? Előfordul, hogy a szünetelés előtt kiállított számládat a vevő csak a szünetelés alatt fizeti ki. Ez nem gond: 2024. január 1. óta az ilyen bevétel úgy számít, mintha a szünetelés megkezdése előtti napon szerezted volna meg. A pénz tehát jöhet, csak új számlát nem állíthatsz ki. Ilyenkor a vállalkozás jogilag továbbra is szünetel.

Van azért kivétel a tilalmak alól: a székhelyed, telephelyed adatait, egyes esetekben az adózási formádat a szünetelés alatt is módosíthatod. Ha pedig a szünetelés alatt derül ki, hogy mégis dolgoznál egy projekten, előbb jelentsd be a szüneteltetést lezáró folytatást, és csak utána számlázz. A szünetelés alatti számlázás a NAV szemében jogosulatlan tevékenység, ami bírságot hozhat.

Mennyibe kerül a szünetelés? Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2026-ban

A szüneteltetés bejelentése ingyenes, de a szünetelés alatt nem vagy biztosított. Ha nincs más biztosítási jogviszonyod (például legalább heti 36 órás munkaviszony, nyugdíj vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszony), egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned a szünetelés első napjától: 2026-ban ez havi 12 300 forint, napi 410 forint.

Ezt a tételt sokan elfelejtik, pedig a NAV hivatalból előírja a szünetelő egyéni vállalkozóknak, külön bejelentkezned nem kell. A járulékot minden hónap 12-ig kell megfizetned az előző hónapra. Összehasonlításképp: 2025-ben még havi 11 800 forint volt, tehát 2026-ra 500 forinttal emelkedett.

És most jön a lényeg: ha nem fizeted, és a tartozásod meghaladja a 6 havi járulék összegét, a TAJ-kártyád „pirosat" mutat, vagyis nem veheted igénybe térítésmentesen az egészségügyi ellátást. Ha munkaviszonyban helyezkedsz el a szünetelés alatt, a járulékfizetési kötelezettséged megszűnik, mert a munkaviszonyod miatt biztosított leszel.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén jogosult lehetsz álláskeresési járadékra is, ezért a szünetelés kezdete után érdemes felkeresned a járási hivatal foglalkoztatási osztályát (régebbi nevén: Munkaügyi Központot), de az álláskeresési járadékot online is megigényelheted e-Papíron. (Amíg álláskeresési járadékban részesülsz, addig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetned.)

Milyen bevallásokat kell beadni az egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt 2026-tól egyszerűbb a bevallás: ha egy teljes negyedévben végig szünetelsz, arra a negyedévre, vagyis a teljes időszakra nem kell ’58-as járulék- és szochobevallást beadnod, és a korábbi soron kívüli bevallási kötelezettség is megszűnt. Ha viszont a negyedévben akár egyetlen napot működtél, arra a negyedévre be kell nyújtani a bevallást. Ez a negyedév adózási szempontból aktívnak minősül.

2026-tól minden egyéni vállalkozó negyedévente vallja be a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, a határidők: április 12., július 12., október 12. és január 12. (ha ez hétvégére esik, akkor pedig a következő munkanap). Ha az egész évet végigszünetelted, vállalkozói szja-bevallást sem kell beadnod; ha van más jövedelmed (például munkabér), arról a szokásos módon, az éves szja-bevallást kell május 20-ig egyéni vállalkozóként beadnod.

Az áfa külön műfaj: ha havi vagy negyedéves áfabevalló vagy, a bevallásokat a szünetelés alatt is be kell adnod a szokásos határidőre, az éves bevallást pedig február 25-ig várja a NAV. A pontos dátumokhoz jól jön az adóbevallási határidőkről szóló összefoglalónk.

Kata, tb-járulék, szocho, átalányadó a szünetelés alatt: erre figyelj

A katásoknak jó hír: azokra a naptári hónapokra, amelyek egészében szünetelt a vállalkozásod, automatikusan mentesülsz az 50 000 forintos tételes adó alól, külön kérvény nélkül. A rossz hír: ha az egyéni vállalkozás a hónap akár egyetlen napján aktív volt, arra a hónapra a teljes összeget megfizeted. Ezért éri meg a szünetelést a hónap legvégén bejelenteni: ha például július 31-én jelented be, hogy augusztus 1-től szünetelsz, akkor augusztusra már nem fizetsz katát. A részletekről külön cikkben írtunk a kata szüneteltetéséről.

Arra is figyelj, hogy a kata-alanyiságod a szünetelés alatt is megmarad, a feltételekkel együtt. Ha a szünetelés alatt heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesítesz, azt követően már nem számítasz főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ezért kiesel a katából.

Ha nem katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy, akkor nem kell megfizetned a tb-járulékot és a szocho-t azokra a hónapokra, melyek teljes egészében szüneteltél. Ez persze azt is jelenti, hogy ha például 2.-ától szünetelteted a tevékenységed, akkor a teljes havi „minimumjárulékot” meg kell fizetned (hiszen elsején még működő egyéni vállalkozásod volt). Ennek alapja 2026-ban főtevékenységtől függően 322 800 forint (ha szakképzettséget nem igénylő a főtevékenységed), vagy 373 200 forint (ha szakképzettséget igénylő a főtevékenységed). Tehát főfoglalkozású egyéni vállalkozóként is érdemes a hónap végére ütemezned a szünetelés bejelentését.

Átalányadósként a bevételi értékhatárt kell arányosítanod: a 2026-os általános keret 38 736 000 forint, de szünetelés esetén csak az adott évben fennálló működés napjaira eső időarányos rész illet meg. Az alanyi áfamentesség 20 millió forintos keretét viszont nem kell arányosítani a szünetelés miatt: azt csak év közben induló vállalkozásnál számolod időarányosan.

Iparűzési adó és kamarai hozzájárulás: ezekről feledkeznek el a legtöbben

Az iparűzési adónál 2024-től már a 180 napos szabály számít, vagyis a szünetelés időszaka alatt eddig a küszöbig iparűzésiadó-alany maradsz. Ha a szünetelésed az adóévben nem haladja meg egybefüggően a 180 napot, akkor iparűzési adót kell fizetned. Ez elsősorban a kisvállalkozói (sávos / tételes) hipát fizetőket érinti érzékenyen, ugyanis a sávos hipát a szünetelés első 180 napjára is meg kell fizetni. Sőt ha a II. félévben kezdesz el szünetelni (így nincs a tárgyévben 180 napos egybefüggő szünetelésed), akkor még a következő év első 180 napjára is meg kell fizetned a sávos hipát. A következő változásra is figyelj: tárgyéven belüli 181 nap egybefüggő szünetelés után már nem kell iparűzési adót fizetni, és záró bevallást kell beadnod az önkormányzathoz.

A kamarai kötelezettségek szintén nem tűnnek el maguktól. Az évi 5 000 forintos kamarai hozzájárulást március 31-ig kell megfizetni, és csak akkor mentesülsz alóla, ha január 1-jétől az év egészében folyamatosan szünetelsz. Ha tehát év közben kezded a szünetelést, az adott évi hozzájárulást még meg kell fizetned.

Így indíthatod újra a vállalkozásod a szünetelés után

Az újraindítás ugyanott megy, ahol a szüneteltetés: a Vállalkozói Ügysegédben jelented be a tevékenység folytatását, amint letelt a minimum 1 hónap. Jó tudni, hogy 2026-tól a NAV hivatalból intézi a biztosítotti bejelentést, tehát a folytatás után automatikusan visszakerülsz a biztosítottak közé, és a járulékfizetésed is újraindul.

A költségekkel sem jársz rosszul: a szünetelés alatt beszerzett anyagokat, árukészletet a folytatás után elszámolhatod. A tárgyi eszközök értékcsökkenését viszont csak a tényleges újraindulástól kezdheted el újra érvényesíteni.

A számlázással sem kell várnod: amint él a folytatás bejelentése, azonnal dolgozhatsz és számlázhatsz. A Billingo online számlázóban a fiókod és az összes korábbi számlád a szünetelés alatt is megmarad, így ott folytathatod, ahol abbahagytad. Ha közben kinőtted a régi csomagod, az árak oldalán megtalálod, melyik illik az újrainduló vállalkozásodhoz.

Gyakran ismételt kérdések az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről

Mikortól él az egyéni vállalkozás szüneteltetése?

A szünetelés kezdő napja legkorábban a bejelentést következő nap, de jövőbeli dátumot is megadhatsz (viszont ezt később már nem módosíthatod). Ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy, akkor érdemes valamelyik hónap 1-jétől szüneteltetned a tevékenységed (vagyis legkésőbb az előző hónap utolsó napján be kell jelentened a NAV felé a szüneteltetést).

Kaphatok pénzt a szünetelés alatt egy korábban kiállított számlám után?

Igen. A szünetelés előtt kiállított számláid ellenértéke a szünetelés alatt is befolyhat a számládra. Az ilyen bevétel 2024 óta úgy számít, mintha a szünetelés előtti napon szerezted volna meg, tehát a még aktív időszakod bevétele lesz. Új számlát viszont a szünetelés alatt nem állíthatsz ki.

Kell-e katát fizetni a szünetelés alatt?

Azokra a hónapokra, amelyekben végig szüneteltél nem: ezekre automatikusan mentesülsz az 50 000 forintos tételes adó alól. Ha viszont a hónap bármely napján még aktív voltál, arra a hónapra a teljes katát meg kell fizetned.

Jár-e egészségügyi ellátás a szünetelés alatt?

Csak akkor, ha fizeted a havi 12 300 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy más jogcímen biztosított vagy (például munkaviszony, nyugdíj, álláskeresési járadék). Ha a tartozásod meghaladja a 6 havi járulékot, a térítésmentes ellátásra nem leszel jogosult.

Mi történik, ha letelik a 3 év szünetelés?

Ha a 3 év alatt nem jelented be a folytatást vagy a megszüntetést, a NAV törli az egyéni vállalkozásodat, vagyis az automatikusan megszűnik. Ha folytatni szeretnéd, még a határidő előtt jelentsd be a tevékenység folytatását a Vállalkozói Ügysegédben.

Ha pedig újraindulsz, a számlázás legyen a legkisebb gondod: a Billingóval percek alatt kiállítod az első számlát, a NAV-adatszolgáltatás pedig automatikusan megy.