Nyugtaadás szabályai 2026: mikor elég a nyugta, és mikor kell számla?
Nyugtát csak magánszemély vevőnek adhatsz, és csak akkor, ha a teljes vételárat azonnal, egy összegben kifizeti, az ellenérték pedig nem éri el a 900 000 forint...
A részszámla nem ugyanaz, mint az előlegszámla, ezért az sem mindegy, hogyan állítjuk azt ki. ☝️ Megmutatjuk a helyes módot.
Részszámlát olyan esetekben kell kiállítani, amikor az ügyletben érintett felek a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás teljesítését szakaszokra bontják.
Részteljesítésekben akkor lehet megállapodni, ha az ügylet tárgya természetben osztható, valamint ennek nincs egyéb akadálya. Ilyenkor meghatározzák az egyes részteljesítések tartalmát és ellenértékét. A részszámla nem azonos az előlegszámlával és a részletfizetéssel sem.
Nem vagy képben az előlegszámlával kapcsolatban? Tudj meg többet itt! >>
A részteljesítésekben való megállapodás legjellemzőbb az építőiparban. Amennyiben a munka bizonyos – partnerek által meghatározott - része elvégzésre került és a megrendelő elismerte a teljesítést.
Minden egyes részteljesítésről önálló részszámlát kell készíteni.
A részszámlának nincs különös adattartalma. Ugyanazokat az adatokat kell feltüntetni, mint egy normál számlában. Értelemszerűen a részteljesítés tartalmát kell megadni, a teljesítés időpontjaként pedig a részteljesítés napját szükséges beírni.
Kötelezően nem kell tartalmaznia, hogy hányadik részteljesítést számláztad, de ezt saját döntésed alapján megteheted .
Ugyanúgy, ahogy előlegszámla kiállítása esetén, részteljesítésnél is készül végszámla, amely az utolsó részteljesítés számlázását jelenti. A részszámlák áfa nélküli ellenértékét árbevételként kell figyelembe venni, valamint a részteljesítés ellenértéke után fel kell számítani az áfát, kivéve adómentesség esetén. Ha fordított adózás irányadó, akkor ugyancsak nem kell áfát felszámítani.
A Billingo mobilappal ott vagy, ahol az üzlet történik. Állíts ki számlát útközben, kövesd nyomon a fizetéseket, és nézd meg, ki tartozik – egy koppintással.