Billingo.hu A Billingo online számlázó blogja. Gyors és élvezetes elektronikus számlázás.
Blog / Könyvelőknek / A számviteli törvény 2023-as v…
Könyvelőknek - 2022.12.21. - 4 p. olvasás

A számviteli törvény 2023-as változásai

Fülöp Olga
Fülöp Olga Számpatikus, az online bizniszek adózási szakértője

Ebben a cikkben igyekeztünk összeszedni minden olyan 2023-as változást, ami a számviteli törvénnyel kapcsolatos. Ráadásul paragrafusi hivatkozásokkal tűzdelve igyekszünk a könyvelőknek segítséget nyújtani, hogy mindenki könnyebben megtalálja a jogszabályban az adott témát.

A számviteli törvény 2023-as változásai

Egyértelműsítésre került az a szabály a számviteli törvényben, amit szerintem sok könyvelő egyébként eddig is már így kezelt, mégpedig hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó – valamint helyette az eladó – által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget (42.§ (5)). Év végén a beszámolóban pedig át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé a következő üzleti évben esedékes törlesztőrészletek összegét.

2023-tól egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is (27.§ (4a)). Ezeket a mérlegben a tulajdonolt egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékén is ki lehet mutatni, ha erről külön jogszabály eltérően nem rendelkezik (54.§ (12)).

A számviteli törvény 96.§-a a következő bekezdéssel egészül ki: „(4b) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a 4. § (4) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a 4. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő mellékletre előírtakat is.” Egyébként az a bekezdés (4.§ (4)), amire visszahivatkozik, arról szól, hogy a számviteli törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet eltérni, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet.

Újdonság az is, hogy a kiválással létrejövő társaságoknál is a jogelőd nélkül alapított vállalkozások beszámolókészítési kötelezettségeire vonatozó dolgokat kell alkalmazni. Tehát például, ha az adott üzleti évet megelőző két év üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni (155.§ (4a)).

Változott egy kicsit a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát érintően a 156.§ (5) e) pontja, amely szerint ezen jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a társaság beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, valamint hogy az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. A 156.§ (5) p) pontja szerint a könyvvizsgálónak arra is ki kell térnie a független könyvvizsgálói jelentésben, hogy az audit tárgyát képező beszámoló üzleti évében, a megelőző üzleti évre vonatkozóan a társaság köteles volt-e társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni és nyilvánosságra hozni, és ha igen, akkor ezt a jelentést az Szt. 134/G. § előírásaival összhangban tették-e közzé és hozzáférhetővé.

Valószínűleg nem sok könyvelőt fog érinteni, de érdemes tudni, hogy a következő évtől az éves beszámolóját, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak alkalmaznia kell a kormányok részére fizetett összegekről szóló és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásait is (114/I.§ (3)-(4)).

Ugyanígy szót kell ejtenünk arról is, hogy azoknak a legfelső szintű anyavállalatoknak, akiknek a konszolidált éves beszámoló szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a 275 milliárd forintot meghaladja, azok kötelesek lesznek majd egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést is készíteni és azt a beszámolóval együtt kell közzétenni. Természetesen ezt majd az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan kell megtenni, illetve majd az azt követő üzleti évekre folyamatosan. Ennek kapcsán fontos még elmondani, hogy ezt a szabályt először majd csak a 2024. június 22-én vagy az azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. Akit bővebben érdekel ez a téma, az a törvény VI/B. Fejezetében, azaz a 134/D.§-tól a 134/H.§-ig tud utánanézni a részleteknek.

Nem 2023-as változás, de ne felejtsük el, hogy 2022-re már a fejlesztési támogatásoknál is kötelezően alkalmazandó beszámolókészítéskor az a szabály (vagy legalábbis eldöntendő kérdés), hogy aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni (77.§ (4) b) pont).

Igaz, nem a számviteli törvényben, hanem a KIVA törvényben került pontosításra az átlagos létszám fogalma, de azért tartom fontosnak írni róla, mert ezentúl már mindenhol, például a beszámolóban és a társasági adóbevallásban is egyeznie kell ennek a számnak, mégpedig az átlagos statisztikai állományi létszámmal. Ennek számításakor a KSH által a munkaügyi statisztikai adatszolgálatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint kell meghatározni az állományi létszámot.

Fülöp Olga, a Számpatikus,

"az online bizniszek adózási szakértője


Blog cikk értesítő

Blog cikk értesítő

Iratkozz fel, ha szeretnél tudni a számlázással kapcsolatos legfrissebb hírekről és érdekelnek az akciók.

Back to Top
online számlázás vállalkozás NAV nav online számla KATA adózás webáruház könyvelés kéziszámla marketing integráció koronavírus szakértői cikk számlasablon biztonság pályázat számlázó program váltás digitális archiválás Billingo ajánlói rendszer fintech áfa pénztárgép API átalányadó ügyfélszolgálat devizás számlázás online fizetés GDPR bankszámlaszám kiva adóváltozás webshop létrehozás övtj 2023 adózás tao napelem-pályáza napelem pályázat napelem napkollektor pályázati kiírás tender pályázati feltételek shopify patreon etsy digitalizáció weboldal költségcsökkentés számla kelte számla teljesítés fordított áfa fordított adózás teszor teáor prémium magyar állampapír infláció inflációkövetés inflációkövető PMÁP befektetés helyi iparűzési adó iparűzési adó adókártya adóazonosító jel adóazonosító ingatlan bérbeadás vállalkozóként ingatlan bérbeadás lakás kiadás katásként átalányadózó lakáskiadás kiadó ház digitalizálás adókonferencia adózás 2023 adótörvény digitális névjegykártya beszállító beszállítás áremelés munka törvénykönyve mtk. munkajog változások minimálbér garantált bérminimum teljesítménybér szocho 30 év alatti anyák kedvezménye adómentes adóalap összeghatár egyéni vállalkozás adószámos magánszemély briefly meska ügyfélkapu ányk hipa Általános Nyomtatványkitöltő Programot kereskedelmi és iparkamara szabadúszó vállalkozó bevételi összeghatár mobilapp