A számviteli törvény 2023-as változásai

Ebben a cikkben igyekeztünk összeszedni minden olyan 2023-as változást, ami a számviteli törvénnyel kapcsolatos. Ráadásul paragrafusi hivatkozásokkal tűzdelve igyekszünk a könyvelőknek segítséget nyújtani, hogy mindenki könnyebben megtalálja a jogszabályban az adott témát.

Egyértelműsítésre került az a szabály a számviteli törvényben, amit szerintem sok könyvelő egyébként eddig is már így kezelt, mégpedig hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó – valamint helyette az eladó – által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget (42.§ (5)). Év végén a beszámolóban pedig át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé a következő üzleti évben esedékes törlesztőrészletek összegét.

2023-tól egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is (27.§ (4a)). Ezeket a mérlegben a tulajdonolt egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékén is ki lehet mutatni, ha erről külön jogszabály eltérően nem rendelkezik (54.§ (12)).

A számviteli törvény 96.§-a a következő bekezdéssel egészül ki: „(4b) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a 4. § (4) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a 4. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő mellékletre előírtakat is.” Egyébként az a bekezdés (4.§ (4)), amire visszahivatkozik, arról szól, hogy a számviteli törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet eltérni, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet.

Újdonság az is, hogy a kiválással létrejövő társaságoknál is a jogelőd nélkül alapított vállalkozások beszámolókészítési kötelezettségeire vonatozó dolgokat kell alkalmazni. Tehát például, ha az adott üzleti évet megelőző két év üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni (155.§ (4a)).

Változott egy kicsit a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát érintően a 156.§ (5) e) pontja, amely szerint ezen jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a társaság beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, valamint hogy az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. A 156.§ (5) p) pontja szerint a könyvvizsgálónak arra is ki kell térnie a független könyvvizsgálói jelentésben, hogy az audit tárgyát képező beszámoló üzleti évében, a megelőző üzleti évre vonatkozóan a társaság köteles volt-e társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni és nyilvánosságra hozni, és ha igen, akkor ezt a jelentést az Szt. 134/G. § előírásaival összhangban tették-e közzé és hozzáférhetővé.

Valószínűleg nem sok könyvelőt fog érinteni, de érdemes tudni, hogy a következő évtől az éves beszámolóját, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak alkalmaznia kell a kormányok részére fizetett összegekről szóló és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásait is (114/I.§ (3)-(4)).

Ugyanígy szót kell ejtenünk arról is, hogy azoknak a legfelső szintű anyavállalatoknak, akiknek a konszolidált éves beszámoló szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a 275 milliárd forintot meghaladja, azok kötelesek lesznek majd egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést is készíteni és azt a beszámolóval együtt kell közzétenni. Természetesen ezt majd az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan kell megtenni, illetve majd az azt követő üzleti évekre folyamatosan. Ennek kapcsán fontos még elmondani, hogy ezt a szabályt először majd csak a 2024. június 22-én vagy az azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. Akit bővebben érdekel ez a téma, az a törvény VI/B. Fejezetében, azaz a 134/D.§-tól a 134/H.§-ig tud utánanézni a részleteknek.

Nem 2023-as változás, de ne felejtsük el, hogy 2022-re már a fejlesztési támogatásoknál is kötelezően alkalmazandó beszámolókészítéskor az a szabály (vagy legalábbis eldöntendő kérdés), hogy aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni (77.§ (4) b) pont).

Igaz, nem a számviteli törvényben, hanem a KIVA törvényben került pontosításra az átlagos létszám fogalma, de azért tartom fontosnak írni róla, mert ezentúl már mindenhol, például a beszámolóban és a társasági adóbevallásban is egyeznie kell ennek a számnak, mégpedig az átlagos statisztikai állományi létszámmal. Ennek számításakor a KSH által a munkaügyi statisztikai adatszolgálatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint kell meghatározni az állományi létszámot.

Fülöp Olga, a Számpatikus,

"az online bizniszek adózási szakértője