Mire használjuk az előlegszámlát?

Vevőtől kapott előleg bizonylatolására. Azaz, amikor a vevőtől megérkezik az előleg összege, a teljesítés napjával megegyező dátummal bizonylatot, előlegszámlát kell kiállítanod.

Ha pár kattintással szeretnél túl lenni a számlázás nehezén, ezt a Billingonál az előlegszámlák, elektronikus vagy papíralapú számlák kiállítása során is megteheted. Automatizált rendszerünkben minden karikacsapásra működik, a beállítás pedig gyorsan megvan részedről.

Az előleg adójogi fogalma

Előleg fogalma kizárólag az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó (termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősülő) ügylethez kapcsolódóan értelmezett. Amennyiben nincs szó termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról, akkor ahhoz kapcsolódóan előleg teljesítése nem valósulhat meg. Így előlegszámla kiállítására sincs szükség. Például a kártérítés esetén a károkozó nem „tud” előleget teljesíteni a károsult részére.

2015. január 1-jétől előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatása, függetlenül annak formájától. E jogszabályi rendelkezés következtében az előleg nemcsak pénzben, hanem követelés beszámításával is teljesíthető.

Az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén előlegnek minősül a kapott pénzösszeg, a nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny:

• a pénzösszeg átvételére, illetve banki jóváírására, nem pénzbeni formában vagyoni előny realizálására az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt került sor; és
• az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját megelőzően a pénzösszeg megfizetésére, a nem pénzbeni formában nyújtott vagyoni előny teljesítésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője a termék értékesítőjével, a szolgáltatás nyújtójával kötött megállapodás szerint kötelezett volt;

• az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját megelőzően fizetett pénzösszeg, a nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékébe feltétlenül beszámítható.

Bármely feltétel hiányában nem beszélhetünk előlegről.

A szerződésben kikötött foglaló (előleg) megfizetése a szerződésben foglalt ügylet realizálására irányuló vevői akaratot fejezi ki. A foglaló (előleg) esetében az előzőekben említett feltételek mindegyike fennáll.

Nincs szó előleg fizetéséről többek között az alábbi esetekben:

a) Az értékesítő nem rendelkezik a vevő (megrendelő) által ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeggel, ezáltal azt az ellenértékbe sem számíthatja be. Ennek következtében az ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg nem tekinthető előlegnek a letétbe tartás időszakában.

Az ügyvédi letétből kiadott pénzösszeg akkor minősül előlegnek, ha annak kiadásának napján az előzőekben említett mindhárom feltétel teljesül. (Vagyis, amikor azt a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója kézhez veszi, vagy bankszámláján jóváírásra kerül.) 

b) A termék vevője, a szolgáltatás megrendelője által fizetett kaució (óvadék) nem tekinthető előlegnek.

A polgári jogi szabályok folytán a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója csak a szerződésben foglalt esetekben és mértékben elégítheti ki követelését. Amennyiben a vevő (megrendelő) szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor részére a kaució (óvadék) visszajár. Ekkor az termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként sem szolgálhat.

c) Nem minősül előlegnek a vevő (megrendelő) által egyoldalúan (nem a szerződés, hanem a saját döntése alapján) az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt fizetett és a teljesítésre kötelezett által ezt megelőzően kapott (átvett, bankszámlán jóváírt) pénzösszeg. A vevő (megrendelő) egyoldalú döntése az értékesítő számára áfafizetési kötelezettséget nem generálhat. Ebben az esetben beszélünk előrefizetésről.

d) Az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont után átvett, jóváírt pénzösszeg, nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny nem előleg.

Amennyiben a kapott pénzösszeg (nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny) nem minősül előlegnek, akkor előlegszámlát sem kell kiállítani.

Ekkor nyugtát sem kell kiállítani. A pénzösszeg átvételéről számviteli bizonylatot (bevételi pénztárbizonylatot) kell készíteni. Bankszámlán jóváírást összeg esetében a bankkivonat a számviteli bizonylat.

Hányszor lehet előlegszámlát kiállítani?

A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő (megrendelő) több alkalommal is köteles olyan vagyoni előnyt nyújtani, amely az előzőekben leírtak szerint az Áfa tv. értelmében előlegnek minősül. Előfordulhat, hogy az előlegben részesülőnek több előlegszámlát is ki kell állítani, mivel több alkalommal az adójogi teljesítések különböző időpontokban valósulnak meg. Ennek következtében egy végszámlához több előlegszámla is kapcsolódhat. Ez akkor fordul elő, ha a vevő (megrendelő) részéről több alkalommal is sor került előlegnek minősülő vagyoni előny nyújtására.

Mekkora lehet az előleg összege?

Ebben a tekintetben a Ptk. rendelkezései irányadóak. A szerződéses szabadság elvéből adódóan az üzleti partnerek a vevő (megrendelő) által fizetendő előleg összegét szabadon határozhatják meg.

Mikor kell a kapott előlegről számlát kiállítani?

Más adóalanytól, vagy áfa alanynak nem minősülő jogi személytől kapott – áfát is tartalmazó -előlegről minden esetben számlát kell kiállítani. Akkor is, ha előleg teljesítője nem kéri. Amennyiben az előző bekezdésben nem említett személytől kapott előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 Ft-ot, akkor is kötelező előlegszámlát kiállítani. Az említett értékhatártól függetlenül mindig számlát kell adni, ha azt az előleg fizetője kéri.

Mikor nem kell a kapott előlegről számlát kiállítani?

Amennyiben nem adóalanytól, valamint nem jogi személytől kapott előleg összege nem éri el a 900 000 Ft-ot, akkor nem kötelező előlegszámlát kiállítani. Kivéve, ha az előleg fizetője kéri számla kiállítását.

Meddig kell az előlegről számlát kiállítani?

A pénzben teljesített előleg esetében az adójogi teljesítés annak átvételével (tényleges átvétel, banki jóváírás) valósul meg. Ebből adódóan előlegszámlát az előleg átvételét megelőzően nem lehet kiállítani. Ha az előleget számlázni kell és azt készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) fizetik meg, akkor az előlegszámlát a fizetéssel egyidejűleg kell kiállítani. E szabály attól függetlenül érvényesül, hogy az előleg magában foglal-e, vagy sem áfát.

Ha az áfát tartalmazó előleget banki átutalás útján teljesítették, akkor azt legkésőbb a banki jóváírástól számított 15 napon belül kell számlázni.

Az adóhatóság álláspontja szerint áfát nem tartalmazó, nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő eszközzel fizetett előleg esetén a számlát akkor kell bocsátani, ha a számlázáshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Előlegszámla áfa tartalma

Az adóhatóság álláspontja szerint az előleg olyan mértékű áfát foglal magában, amely akkor terhelné az ügyletet, ha azt az előleg átvételekor teljesítenék.

A következő esetek fordulhatnak elő:

• az előleg nem foglal magában áfát, mert adómentes ügylethez [tárgyi adómentes (Áfa tv. 85-87. §-a) kapcsolódik, vagy azt más jogcímen illeti meg adómentesség (pl. termékexport)];
• az előleg nem tartalmaz áfát, mert annak realizálására az alanyi adómentesség időszakában került sor;
• az előleg nem tartalmaz áfát, mert belföldön nem adóztatható (az Áfa tv. szerint a teljesítés helye nem belföld) ügylethez kapcsolódik;
• az előleg az ügyletre irányadó, visszafele számított áfát foglalja magában, mert arra az egyenes adózás vonatkozna és azt áfa terhelné;
• az előleg nem tartalmaz áfát, mert fordított adózás alá tartozó ügylethez kapcsolódik;

Az előleg olyan ügylethez is kapcsolódhat, amelyre a különbözet szerinti adózás alkalmazandó. Ekkor a kapott előlegről olyan számla nem állítható ki, amely áfát tartalmazna.

Adómentesnek csak olyan ügylet minősülhet, amelynél a teljesítés helye az Áfa tv. szerint belföld.

Előlegszámla egyes tartalmi elemei

• Számla kelte
• A számla kiállításának időpontja
• Teljesítés időpontja
• Pénzbeni formában kapott előlegnél az átvétel, a banki jóváírás időpontja. Nem pénzben kapott előlegnél a realizálás időpontja
• Gazdasági esemény megnevezése
• Az előlegszámlán meg kell nevezni azt az ügyletet, amelyhez a számlázott előleg kapcsolódik.
• Számlán szerepeltetendő speciális szövegezések

Ha előleg fordított adózás alá eső ügylethez kapcsolódik, akkor az előlegszámlára rá kell vezetni a „fordított adózás” kifejezést.

Abban az esetben, ha az előlegszámlát katás vállalkozás állítja ki, akkor a számlára a „kisadózó” megjegyzést kell felvezetni. Amennyiben az előleg adómentes ügylethez kapcsolódik, akkor az előlegszámlán szerepeltetni kell az adómentesség jogcímét.

Az „önszámlázás” kifejezést, ha az előlegszámlát az előleg fizetője állítja ki.

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha az előleghez kapcsolódó ügyletre a pénzforgalmi adózás irányadó.

A „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, ha az előleg az Áfa tv. XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatáshoz kapcsolódik.

A „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek”  vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, ha az előleg az Áfa tv. XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítéséhez kapcsolódik.

Pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő nevét, címét és adószámát.

Az említett szövegezések a számlán belül bárhol (nem célszerű a vevőadatok között szerepeltetni) feltüntethetők.

Előleget fizető adószáma

Abban az esetben, ha más belföldi adóalany részére kiállított előlegszámlában áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a vevő adószámát a számlán fel kell tüntetni. Amennyiben a számlázott előleg fordított adózás alá tartozó ügylethez kapcsolódik, akkor ugyancsak fel kell tüntetni a vevő adószámát.

Fizetés módja

Az Áfa tv. 169. §-a alapján nem kell a számlán feltüntetni, de általában számlázó programok kérik ezt az adatot. Az előleg fizetésének módját javasolt megadni.

Fizetési határidő

Az Áfa tv. 169. §-a alapján nem kell a számlán feltüntetni, de általában számlázó programok kérik ezt az adatot. Az átvétel (teljesítési időponttal egyező nap) javasolt megadni.

Még több infó a számla kötelező tartalmi elemeiről itt >>

Devizás előlegszámla

Devizában kiállított előlegszámlában az áthárított áfát az Áfa tv. 80. §-ában foglalt árfolyam figyelembevételével forintban is fel kell tüntetni.

Előleg bekérése

Az előleg teljesítési időpontjára vonatkozó szabály alapján ezt megelőzően áfát tartalmazó előlegszámla nem állítható ki az előleg bekérése érdekében. Ez abból is belátható, hogy a teljesítés időpontja csak az előleg realizálásakor állapítható meg.

Online adatszolgáltatási kötelezettség előlegszámlánál

Az általános szabályok szerint adatszolgáltatási kötelezettség az előlegszámla kiállítóját akkor terheli, ha belföldi adóalany részére kiállított előlegszámlában az áthárított áfa összege elérte, vagy meghaladta a 100 000 Ft-ot. Az értékhatárt minden egyes előlegszámlára egyedileg kell értelmezni. Ha az adott előlegszámlában (feltételezve, hogy a ténylegesen kapott előlegről került kiállításra) az áthárított áfa nem éri el a 100 000 Ft-ot, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, ellenkező esetben igen.

Az előlegszámlára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a végszámla ebbéli megítélésétől. Nem is függhet tőle, hiszen a végszámla kiállítására később kerül sor.

Végszámla kiállítása

Minden esetben, amikor előlegszámlát állítasz ki, végszámlát is kell majd készítened a teljes összeg kifizetésekor. Akkor is kell végszámla, ha az nullás lesz, vagyis ha előlegnek a teljes összeget kéred el. Ilyenkor a végszámla végösszege 0, de ne felejtsd el ezt megírni.

A végszámla kiállítása teljesen független a kiállított előlegszámlától, mivel a végszámla az ügylet teljesítésére való tekintettel kell kiállítani. Ezzel szemben az előleg realizálásakor az ügylet teljesítéséről még nem beszélhetünk. Ebből adódóan a végszámlát nem az előlegszámla alapján kell kiállítani, mivel az adózási szempontból releváns adatok (pl. teljesítés időpontja, adóalap, áfa összege) eltérőek.

A végszámlában az Áfa tv. 169. §-ában foglalt adatokat kell feltüntetni. Devizában kiállított végszámlában az áthárított áfát az Áfa tv. 80. §-ában foglalt árfolyam figyelembevételével forintban is fel kell tüntetni.

Ha a végszámlában számlázott ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) fizetik meg, akkor a végszámlát a fizetéssel egyidejűleg kell kiállítani. E szabály attól függetlenül érvényesül, hogy a végszámla magában foglal-e, vagy sem áfát.

Amennyiben a végszámlában számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összeg megfizetésére a teljesítéstől számított 15 napon belül nem kerül sor készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával), akkor a teljesítéstől számított 15 napon belül kell számlázni. E szabály biztosítja azt, hogy a számla kiállítása ne legyen halasztható azon az alapon, hogy a számlázott ellenértéket a vevő (megrendelő) készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fogja megfizetni.

Az adóhatóság álláspontja szerint, ha a végszámla nem tartalmaz áfát, vagy azt nem kell tartalmaznia, akkor a számlát akkor kell bocsátani, ha a számlázáshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) megfizetik, akkor a számlát azonnal ki kell állítani.

Kapott előleg beszámítása a végszámlában

Az Áfa tv. 169. §-a nem írja elő a végszámlában feltüntetett ellenértékbe beszámított előleg összegét, vagy előlegek együttes összegét szerepeltetni, de ezt nem is tiltja. Tehát nincs akadálya, hogy a beszámított előlegek szerepeljenek. Az áthárított áfa az adóalap után felszámított áfa összeget jelenti.

A beszámított előleg számlán való szerepeltetését a következő módszerek valamelyike alapján végezhető el.

Amennyiben a vevő (megrendelő) több alkalommal fizetett előleget, akkor azokat a végszámlában külön-külön, illetve összevontan is fel lehet tüntetni. Az utóbbi esetben a kapott előlegek összevont összege a számlában egy soron szerepel. Ha az előző példából indulok ki és azt feltételezzük, hogy a vevő két ízben fizetett előleget és azok bruttó (áfát is tartalmazó) összege együttesen 635 000 Ft-ot tett ki. I. módszernél az összevont nettó, II. módszernél az összevont bruttó előleg beszámítása a végszámlában egy soron jelenik meg.

Az első esetet szemlélteti az alábbi példa két előlegfizetést feltételezve.

Érdemes mindkét módszer alapján levezetni a beszámítást, mert mindkét módszernek azonos eredményre kell vezetnie. Ha a vevő (megrendelő) által fizetendő összeg eltér, akkor a számítás hibás volt. Az adóhatóság álláspontja szerint a végszámlában tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárát az előlegszámlától függetlenül kell értelmezni.

Amennyiben belföldi adóalany részére kiállított végszámlában feltüntetendő adóalap után felszámított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll.

Az I. és II. módszernél a számlán megjelenik az ügylet adóalapja (1 000 000 Ft).

Az I. módszer esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az online adatszolgáltatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a végszámlában megjelenített áfa összege nem éri el a 100 000 Ft-ot. Ennek az az oka, hogy a teljes adóalap (1 000 000 Ft) után számított áfa összege meghaladja a 100 000 Ft-ot. A végszámlával kapcsolatban teljesítendő adatszolgáltatásnál áthárított adóként a teljes adóalapot terhelő 270 000 Ft áfát kell megadni, függetlenül attól, hogy a végszámlában összegszerűen nem jelenik meg, de az előlegszámla és a végszámla adótartalmának összeszámítása kiadja. A II. módszernél az adóalapot terhelő áfa összege egyértelműen kiolvasható a számlából.

Előlegszámla kiállítása a Billingóban
Kattints a képes útmutatóért!

Gyakran ismételt kérdések

Az előlegszámla azonos az előleg bekérővel? 
Nem.

Az előlegszámla egy számlatípus, míg az előleg bekérő a díjbekérővel azonos, melyre nem vonatkoznak a számlázás szabályai. Az előleg bekérőnek átutalásos megbízások esetén van szerepe és az előlegszámla csak azután kerül kiállításra, hogy a vevő az előleg bekérő alapján rendezte az összeget.

Az előlegszámla  ugyanaz, mint a részszámla?

Nem. A részszámlát részteljesítéskor kell kiállítani - amennyiben erre a szerződés módot ad - és teljesen önálló számlának tekintendő.

Előlegszámla az előlegről készül, amikor a kifizetés egy része vagy a teljes összeg előbb kerül kifizetésre, mint a teljesítés.